Fizetnének, de elküldöm őket, mert rontják az üzletemet

„Élni? Itt? Inkább csak elvannak valahogy, amíg tovább nem tudnak menni” – mutat a pult mögül az út túloldalán, a Keleti pályaudvar melletti füves területen a fák alatt hűsölő csoportokra a pályaudvar szomszédságában működő török kebabos üzletvezetője. A gyerekek futkároznak és játszanak a fűben, a felnőttek meg a fák alatt hűsölnek. Menedékkérők, akik riportalanyunk szerint körülbelül egy hónapja jelentek meg tömegesen a pályaudvar környékén, és ezzel együtt a közeli vendéglátóhelyeken is.

A Nyugati és Keleti pályaudvarok környéki török éttermek dolgozói számára napi tapasztalat lett, hogy a továbbutazásukig, vagy esetleg valamelyik menekülttáborba való eljutásukig Budapesten állomásozó menedékkérők főleg hozzájuk térnek be mosdani, a wc-t használni és mobiltelefont tölteni. Van vendéglős, aki megtűri, van, aki ki sem szolgálja az egyébként fizető vendégként érkező menedékkérőket.

Akinek már túl sokan vannak, az ki sem szolgálja őket

Alig egy hete az Abcúg munkatársa találkozott egy menedékkérővel, akinek a telefonjába az egyik nagyobb budapesti török étteremlánc Nyugati pályaudvar környéki címe volt felírva, mint budapesti érkezési pont. Mikor azonban a férfi és családja, útitársai beléptek az étterembe, a hely dolgozói kiküldték őket – mondván, itt nem kapnak kiszolgálást.

„Igaz, hogy segítettünk néhány menedékkérőnek korábban, de egyre többen lettek, és az egész már túl nagy terhet jelentett. Egy-két hónapja már nem engedjük be őket” – indokolta az étterem dolgozóinak eljárását az Abcúgnak az ominózus étterem üzletvezetője. A törökországi születésű férfi szerint nagyon zavarták az üzlet forgalmát a nagy tömegben érlező migránsok, ezért próbálják távol tartani őket. „Sajnálom őket, de amikor itt tisztálkodtak tömegesen a mosdóban, az elijesztette a vedégeket” – magyarázta, majd szabadkozva hozzátette: nemrég még egy törzsvendég is jelezte, hogy inkább nem jön miattuk.

„Fizetnének, persze, ezzel nincs gond. De el kell küldenem őket, mert rontják az üzletemet” – folytatta. Ha kinézetéről, vagy esetleg a nyelvtudás hiányáról látszik valakiről, hogy frissen érkezett menedékkérő, „akkor kedvesen kitessékeljük őket” – mondta, majd sietve hozzátette: „Értse meg, nekem a vendégeim igényeit kell szem előtt tartanom!”.

A kulturális közelség miatt kereshetik fel a török éttermeket

Ugyan nem derült ki, ki és miért ajánlotta a férfinak a helyet, az esetről megkérdeztünk több török étteremtulajdonost, akik úgy vélekedtek: valószínűleg azt gondolják a nyelvtudást és helyismeretet nélkülöző menedékkérők, hogy a helyi araboktól talán könnyebben kérnek és kapnak segítséget ügyes-bajos dolgaikban. „Többen jöttek már azzal a kéréssel, hogy segítsek a pénzükhöz hozzáférni” – magyarázza a cikk elején említett Keleti melletti kebabos, milyen kérésekkel találják meg őt a betérő migránsok.

Ennek magyarázata, hogy a menedékkérők nagyon gyakran valamelyik nyugati országban élő rokontól, ismerőstől kapnak anyagi támogatást a továbbutazáshoz. A tranzakció legtöbbször a Western Union nemetközi személyi pénzforgalmat bonyolító cég rendszerén keresztül történik, és a pénzfelvételhez szükséges például a címzett személyazonosító okmánya. Mivel a legtöbb menedékkérő a nehezebb beazonosíthatóság érdekében megszabadul hivatalos irataitól, sokan a helyieket – így például a nyilatkozó kebabost – kérik meg, vegyék fel azt a 100-200 eurót, ami Németországból, vagy Franciaországból érkezik.

„Nekem itt makulátlannak kell lennem”

„Megmondom őszintén, én eddig még egyáltalán nem segítettem ezeken a menekülteken, pedig hívtak muszlim barátaim is jótékonykodni. Röstellem, de ez az igazság” – magyarázta egy másik körúti kebabos, aki, mint mondta, kivétel nélkül kiszolgál bárkit, de ennél többet ne várjanak tőle. Hozzá is gyakrabban térnek be az utóbbi időben Budapesten várakozó migránsok.

A férfinak meggyőződése, hogy az országba illegálisan érkezőkön segíteni veszélyes lehet rá nézve, bajba keverheti őt. Nem magyar vállalkozóként neki sokkal óvatosabbnak kell lennie – mondta -, mert szerinte őt törökországi kurdként sokkal gyakrabban ellenőrzik, mint a magyar vállalkozókat. (Az illegális határátlépés közben előállított migránsok a menedékkérelem beadását követően teljesen legálisan tartózkodnak az országban addig, amíg a kérelmükett elbírálják, így nekik segíteni sem illegális – a szerk.)

„Van, hogy a fél napot itt töltik”

A már említett Keleti pályaudvar környéki török étteremben továbbra is kiszolgálják a rendszerint kisebb csoportokban érkező, szegényesen festő menedékkérőket. „Semmi rosszat nem csinálnak, és természetesen fizetnek is, szóval miért ne szolgálnám ki őket?” – kérdez vissza az üzletvezető. Azt mondta, biztos benne, hogy a környékbeli gyorséttermekbe a biztonsági őrök be sem engedik a migárnsokat, ezért is jönnek inkább hozzájuk.

Főleg a reggeli és a késő délutáni órákban érkeznek, itt mosakszanak és végzik el a dolgukat, vagy töltik fel a mobiltelefonjaikat – meséli a tapasztalatait a török étterem dolgozója. Egyetlen probléma van velük: mivel egész álló nap nincs mit csinálniuk, van, hogy órákat elüldögélnek az étteremben az ételük fölött – folytatta. „Ilyenkor viszont tényleg rájuk kell szólnunk, hogy adják már át a helyet az új vendégeknek” – tette hozzá az üzletet vezető nő.

Az elmúlt egy hónapban rengetegen megfordultak náluk, mégis vannak naponta visszatérő ismerős arcok a török étteremben – számoltak be a jelenlévő dolgozók. Sokan vannak, akik nem csak egy-egy napot, hanem akár hosszabb időt töltenek el Budapesten gyakorlatilag hajléktalanként, mielőtt valahová továbbállnának.

Kezdeni kéne valamit ezzel

A megkérdezettek mindegyike úgy látja, a hatóságok felelőssége, hogy kezdjen valamit a Budapest belvárosi területein lézengő migránsokkal, hiszen sem nekik, sem a város lakóinak nem jó, ha ez huzamosabb ideig így marad.

A mostanra kialakult, eddig példátlan helyzet legfőbb oka, hogy a Magyarországon működő menekült befogadó állomások jelenleg többszörösen túlterheltek. A menekültügyi ellátórendszer egyszerűen nem képes megbirkózni rekord számú menedékkérővel. Miközben a táborokat és az ottani korülményeket már lassan két éve dugdossák a sajtó elől, a menedékkérők egymást beszélik le arról, hogy a határrendészet utasítása szerint elmenjenek a számukra kijelölt befogadó állomásra.

Sokan ehelyett választják azt, hogy valahogy kibekkelnek a fővárosban az utcán pár napot, aztán valószinűleg vonatra szállnak nyugat felé. Míg korábban a rendőrség – látva a menedékkérelemről szóló papírjaikat – egyszerűen visszaküldhette a regisztrált menedékkérőket a nekik kijelölt táborba, most hiába tenné, hely már egyébként sincsen. így gyakorlatilag nem lehet mit kezdeni a problémával.

Neuberger Eszter riportja eredetileg az Abcúgon jelent meg.