Kinga, Kincső
19 °C
32 °C

Orbán le akarta váltani botrányhős miniszterét a Kiss Szilárd-ügy után

A Kiss Szilárd-sztori, V. rész

4O5A8141 2500
2015.07.28. 07:48 Módosítva: 2015-07-28 11:38:32
  • Fél éve nyomozunk Kiss Szilárd után. Megírtuk, miért tartóztatták le (I. rész), hogyan üzletelt a volt agrárattasé a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával és Felcsút polgármesterével, Mészáros Lőrinccel (II. rész), milyen kapcsolatok fűzték Kisst az orosz alvilághoz és a vízumbizniszhez (III. rész), és hogyan jutott be a magyar államigazgatásba a gyanú szerint orosz titkosszolgálati kötődésekkel (IV. rész).
  • A sorozat utolsó részében most azt mutatjuk be, hogyan hálózta be Kiss Szilárd agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel.
  • Volt, hogy Putyin dolgozószobájáig vezetett egy magyar küldöttséget.
  • Az attasé ráadásul közös bizniszbe fogott több, a Simicska-körhöz sorolt agrárminisztériumi figurával.
  • Tucatnyi cégével minden diplomáciai szabályt felrúgott. Az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül ezt sem tehette volna meg.
  • Cikksorozatunk első része után kormányülésen is foglalkoztak Kiss Szilárd ügyével, ahol nyilvánvalóvá vált a Fazekas Sándor és Szijjártó Péter közti konfliktus.
  • Az FM megpróbálta a külügyre tolni a botrányt, pedig forrásaink szerint korábban még azért is lobbiztak Szijjártónál, hogy Kiss visszakaphassa diplomata-útlevelét.
  • Fazekast végül az ellenzék és a sajtó mentette meg a bukástól.

Mint kés a vajon, úgy juthatott át az államigazgatáson. Ha nem bizniszel Szikyvel, akit a rendőrök lehallgattak, soha le nem bukik

– mesélte az Indexnek az agrárminisztérium egykori vezető beosztású tisztviselője, aki szerint Kiss Szilárd nagyon hamar jó kapcsolatot épített ki a minisztériumi apparátussal. 

„Félelmetesen jók voltak a kapcsolatai" – így jellemezte Kiss Szilárdot egy másik ismerőse, aki a volt agrárattasét még a Vidékfejlesztési Minisztériumban ismerte meg, és többször szemtanúja volt annak, milyen szobák nyíltak meg a férfi előtt Moszkvában. 

Ahogy sorozatunk előző részében megírtuk: ezeket az összeköttetéseket Kiss jórészt orosz élettársának, Jelena Cvetkovának köszönheti, akiről kormányzati forrásaink azt állították, szinte biztos, hogy kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálattal. A magyar agrárminisztériumban azonban csak azt látták, néhány telefonjába kerül az agrárattasénak, hogy a magyarokat fogadja például a legnagyobb orosz élelmiszer-áruházlánc, a Magnit tulajdonosa.

Szergej Galickij uniós hídfőállást akart a Magnitnak, egy logisztikai központot, ahonnan nem orosz rendszámú kamionokkal vitték volna tovább az árukat, így könnyítve az exportkereskedelmet – ennek a biznisznek tett be az ukrán konfliktus miatti orosz embargó. Galickij a közös határ miatt eredetileg Litvániában és Lengyelországban gondolkodott, de végül egy olyan, alig félórás tárgyalás után döntött inkább Magyarország mellett, amit Kiss Szilárd vezényelt le.

A Magnit krasznodari központjának halljában van egy hatalmas kivetítő, rajta, hogy hány ezer boltjuk van. Csak míg ott voltunk, hármat pördült előre a számláló

– meséli csodálattal a hangjában az akkori magyar küldöttség egyik tagja, akit lenyűgözött Kiss kapcsolatrendszere. A Magnit logisztikai központja orosz pénzből épült volna, emiatt pedig a Sberbank regionális vezetőjével is tárgyaltak a magyarok. Kiss Szilárd még őt is jól ismerte.

Egy másik történet szerint az egykori agrárattasé azt is simán elintézte, hogy amikor kinevezték az új orosz mezőgazdasági minisztert, a magyar partnerek találkozzanak vele, miközben ez számos európai miniszternek nehezen ment. Fazekas Sándor természetesen rendkívül elégedett volt. Ahogy akkor is, amikor 2013 októberében az Arany Ősz kiállításon Dimitrij  Medvegyev orosz miniszterelnök meglátogatta a magyar standot: ez is Kiss Szilárdnak, illetve élettársának volt köszönhető. 

De Kiss Szilárd nem csak azzal nyerte meg a minisztérium vezetését, hogy kapcsolatait kizárólag a nemzetgazdaság érdekében mozgósította.

Behálózta az agrárminisztériumot

Kiss a Vidékfejlesztési Minisztériumban különösen jó viszonyban volt a tárca közigazgatási államtitkárával, Farkas Imrével. Farkas minisztériumi forrásaink szerint a Nyerges Zsolt–Simicska Lajos-féle érdekcsoport informális befolyását érvényesítő Nyerges Attila (Nyerges Zsolt testvére) emberének számított. 2012 nyarán Nyerges és Farkas együtt ment át a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM), sőt Nyerges még igazgatósági tag is volt Farkas korábbi cégében, a Geodéziai és Térképészeti Zrt.-ben.

Mivel Kisshez hasonlóan Farkas is Oroszországban végezte a tanulmányait, rögtön megvolt a közös hang. 

Kiss Szilárd Farkas Imrével, valamint a Farkast az agrártárca közigazgatási államtitkári posztján váltó Poprády Gézával 2013 őszén közös céget is gründolt Restart Európa néven. A cégben papíron nem volt benne sem Farkas, sem Poprády, mivel államtitkárként nem lehetett vállalkozásuk. Helyettük a két férfi felesége lett tag, valamint Kiss Szilárd lánytestvére. A cég egy alkohollebontást segítő szlovák üdítőitalt próbált értékesíteni a Magnitnak, csakhogy még beviteli engedélyt sem kaptak. Forrásaink szerint utóbbit Kissnek kellett volna elintéznie.

Ugyanakkor Farkas Imre, Poprády Géza, valamint Kiss régi barátja, Keskeny Ernő (jelenlegi ukrajnai nagykövet) akkoriban hivatalos utakon is együtt volt Kiss Szilárddal, 2013-ban például a doni áttörés 70. évfordulóján együtt látogatták meg a rudkinói magyar katonai temetőt és a gremjacsjei szovjet honvédő emlékművet. 

Kiss üzleti összefonódásai a különféle minisztériumi tisztviselőkkel nem álltak meg itt. Az agrárminisztérium korábbi biztonsági főnöke, a 2012-ben Farkas Imrével szintén az NFM-be távozó Csatós András Csaba 2012 augusztusától tulajdonosként bukkant fel Kiss élettársának cégében, a Magyar–Orosz Consult Kft.-ben. A cég ügyvezetője pedig jelenleg is az a Mócsyné Tóvizi Zsuzsanna, akit 2011-ben Kiss Szilárddal együtt vettek állományba az agrártárcához tanácsadóként, és aki fotók tanúsága szerint Farkas Imrével vett részt közösen hivatalos utakon. 

De ennél az exporttal foglalkozó cégnél kapott állást Kiss Szilárdtól egy bizonyos K. is (nem közszereplő, ezért nem írjuk le a nevét), aki korábban a moszkvai nagykövetség konzuli osztályán dolgozott, nagyjából tíz évig. Ahogy sorozatunk előző részében írtuk: a moszkvai követség konzuli osztálya fölötti befolyását többek visszaemlékezése szerint Kiss például arra használta, hogy prostituáltaknak szerezzen be vízumot nagy tételben. Egy külügyes forrásunk K. alkalmazásáról azt mondta, a vízumkiadás befolyásolásához egy ügyintéző nem elég, hiszen a döntés konzuli szinten születik.

Azonban Kiss Szilárd megtalálta annak is a módját, hogyan biztosítsa befolyását az oroszországi, illetve az egykori szovjet tagállamokbeli magyar nagykövetségeken, konzulátusokon. Például azzal, hogy előszeretettel segített munkához diplomatafeleségeket saját és élettársa cégeinél. Így annak az egyik közép-ázsiai országba akkreditált nagykövetfeleségnek is segített, aki személyes Facebook-profilján is rendszeresen megosztja a Kiss–Cvetkova-féle orosz Tokaj Klub friss híreit.

Audival várta a delegációkat a reptéren. Egyszer négyezer eurót költött a Puskin étteremben egy húszfős vacsorára. Aztán volt, hogy megjöttek a lányok is.

– részletezi egy volt diplomata Kiss másik kedvelt módszerét, amivel a Moszkvába kiutazó befolyásos magyar döntéshozókat „megfogta″, ez a konkrét példa pedig még 2010 előttről származik. De Kiss agrárattaséként csak még nagyvonalúbb lett. Amikor a magyar küldöttség az orosz fővárosban tárgyalt a Magnit magyarországi beruházásáról, Kiss ragaszkodott hozzá, hogy a delegáció a moszkvai viszonylatban is drágának számító Ritz-Carltonba szálljon meg. Jó éttermekbe vitte a magyarokat, és mindig ő állta a számlát, nem hagyta, hogy fizessenek.

Kissnek üzleti partnerei és kollégái szerint elképesztő „reprezentációs kiadásai" lehettek. Módszere azonban hatékonynak bizonyult, sokakat levett a lábáról és a lekötelezettjévé tett. Olykor azért is, mert egyeseknek kellemetlen lett volna, ha később odahaza kiderül, hogy Moszkvában pontosan mi történt, és milyen pénzből.

Az egyik minisztériumi delegációnak Kiss azt is elintézte, hogy bejárhassák a Kremlnek még olyan részeit is, melyek biztonsági előírások miatt nem elérhetőek az átlagos turistáknak. A küldöttség egyik tagja erről így mesélt az Indexnek:

Magunk is meglepődtünk, hogy egészen Putyin dolgozószobájáig vezetett minket Kiss Szilárd az idegenvezetővel, akit ő intézett.

Pedig a látogatás ötlete állítólag teljesen hirtelen és az agrárattasétól jött, aki látszólag csak úgy mellesleg vetette fel, jártak-e már vendégei a Kremlben. Ezután őket teljesen lenyűgözve azonnal be is vitte a delegációt. Bár ezzel Kiss Szilárd szándékosan azt a látszatot keltette, hogy magasra érnek a politikai kapcsolatai, egy Moszkvát jól ismerő egykori diplomata elárulta: a Kreml-látogatást valójában azért is intézhette ilyen könnyen Kiss, mert korábban szívességeket tett a Kreml ellátási igazgatójának, sőt egy alkalommal Magyarországra is elhívta őt vadászni. (Kiss más vadásztörténeteiről jobboldali keretesünkben írtunk.)

Semjén sosem vadászott Dagesztánban

Kiss Szilárd a külügyön és a vidékfejlesztési tárcán túl a Miniszterelnökségen is megpróbált magának hátországot kiépíteni. Egy kormányzati tisztviselő az Indexnek határozottan azt állította: Kiss közreműködésével sikerült elintézni, hogy Kirill moszkvai pátriárka soron kívül fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, sőt Kiss és Semjén korábban még közös vadászaton is részt vett. 

A volt agrárattasé nem csupán hobbiként tekintett a vadászatra (így néz ki egyébként Kiss Szilárd puskával a kezében), hanem elsősorban üzletként, és persze az üzleteket megalapozó kapcsolatépítés eszközeként. Vengerszkaja Ohota („Magyar Vadászat”) néven orosz céget is alapított, amit konferenciaturizmussal (Budapest MICE) is megpróbált összekötni, de befolyásos magyar barátait, hivatalos delegációk résztvevőit és üzletembereket is szívesen vitte vadászatokra Oroszországban.

Semjén Zsolt kabinetfőnökétől megtudtuk, a miniszterelnök-helyettesnek is Keskeny Ernő mutatta be Kiss Szilárdot, aki a nagykövet által szervezett rendezvényeken többször feltűnt, de hozzátette, mindezek „semmiféle összefüggésben nem voltak Kiss Szilárd elhíresült ügyeivel”. Semjén Zsolt 2012 októberében a pravoszláv egyház vezetőivel tárgyalt Moszkvában, majd 2015 márciusában került sor a találkozóra a pátriárkával. Kérdésünkre, hogy ezek előkészítésében formálisan vagy informálisan részt vett-e Kiss Szilárd, Semjén kabinetfőnöke úgy válaszolt: segítségükre volt a külügyminisztérium, különösen Ijgyártó István korábbi moszkvai, illetve Keskeny Ernő kijevi nagykövet – és még akiket ők bevontak: 

„A konkrét programok megszervezésébe természetszerűen bevonhatták a nagykövetség más munkatársait is, azonban ezek a találkozók egyházi jellegükre való tekintettel, elsősorban egyházi személyek által lettek előkészítve.”

Arra a kérdésre pedig, hogy információnknak megfelelően vadászott-e Semjén Dagesztánban Kiss Szilárddal, ezt a tömör választ kaptuk: „Semjén Zsolt sosem vadászott Dagesztánban.”

Miután azonban azt az általánosabb kérdést tettük fel, hogy Semjén és Kiss vadászott-e bármikor is együtt Oroszországban vagy Magyarországon, azt a választ kaptuk, hogy ezzel a kérdéssel forduljunk Keskeny Ernő nagykövethez, mert Semjén csak az ő szervezésében találkozott Kiss Szilárddal.

Ezt meg is tettük, Keskeny Ernő viszont azóta sem reagált emailben feltett kérdéseinkre.

Senkinek nem ajánlottam Szilárd gyanús borát

Miközben Kiss Szilárd agrárattaséként befolyásos magyar politikusoknak és politikaközeli vállalkozóknak ígért segítséget az orosz piacon, hogy politikai hátszelet biztosítson saját üzleteihez, fontos vállalkozásai mégis a földbe álltak, és egyre nagyobb bajba került. Nagyszabású boros projektje, az orosz piacra termelő Monte Tokaj egy hatalmas hitelfelvétel után pár évvel csődbe ment. 

Ahogy a cég felszámolóbiztosától, Vasvári Zoltántól megtudtuk, egy szintén felszámolás alatt álló pénzintézet kezdeményezte a több mint hétszázmilliós adósságot felhalmozó Monte Tokaj felszámolását, ami hivatalosan 2014 februárjától történt meg. A cég megmaradt vagyona kisebb értékben termelő- és tárgyi eszközökből, nagyobb értékben eladatlan palackozott borokból és egyéb esszenciákból, gépjárművekből és nagy kiterjedésű szőlőültetvényekből áll.

Én senkinek soha nem ajánlottam ezt a bizonytalan identitású, gyanús, Magyarországon ismeretlen bort.

– mondta egy egykor befolyásos diplomata Kiss Szilárd borairól, és ebben a sikertelenség egyik magyarázata is ott van. Az agrárattasé egyébként azt valóban elintézte, hogy 2013 őszén a szentpétervári G20-találkozóra magyar borokat is beválogassanak: köztük persze saját borát, a Monte Tokaj hatputtonyos muscat lunel aszúját, valamint a korábban glicerinbotrányba keveredő Vincze Béla cabernet cuvée-jét. Egy boros ügyekben jártas forrásunk szerint Vinczét, miután mindenki elfordult tőle, Kiss Szilárd karolta fel. De Kiss más ismert pincészetekbe is beszállt, és boros körökben az a hír terjedt róla, hogy csak rajta keresztül lehet bort bevinni Oroszországba.

Ő volt a menő csávó, akinek mindenki a tenyeréből eszik. Mesélte, hogy egyszer betámadták az orosz hatóságok, erre elhozta őket nyaralni Magyarországra, és rögtön minden oké lett

– mondta forrásunk, aki szerint ugyanakkor 2012 ősze környékén Kiss már arra is célozgatott, hogy a moszkvai magyar nagykövetségre nem tud borbemutatókat szervezni, mert ott nem nézik jó szemmel, és oda már nem nagyon engedik be.

Közben a Monte Tokajhoz hasonló sors várt volna a Winexport Kft.-re is, melynek vezetésébe papíron a Magnit felső vezetői is beszálltak. A cég ugyanis a Magnitnak szállított volna magyar borokat, ám időközben ez a vállalkozás is több mint hétszázmilliós adósságot halmozott fel. Kiss Szilárdnak végül az okozta a vesztét, hogy a gyanú szerint vállalkozó barátja, Sziky Gyula, valamint az orgoványi takarék elnöke, Gellért Imre segítségével ezt az adósságot próbálta meg csalással eltüntetni.

Azzal, hogy agrárattaséként Kissnek papíron egyszerre több cége is lehetett Magyarországon és Moszkvában egyaránt, további vállalkozásokat pedig strómanokon keresztül irányított, minden íratlan diplomáciai szabályt felrúgott, hiszen így lényegében a magyar állammal a háta mögött saját magáért is lobbizott. Több, egykoron Moszkvában dolgozó magyar diplomata is azt állította az Indexnek, ezeknek az íratlan szabályoknak a megsértése zsarolhatóvá tesz egy diplomatát, Kiss például nem sérthette volna meg ezeket az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül. „Nem adtak volna az oroszok agrément-t annak, akinek ennyi cége van" – utalt az egyik diplomata arra, hogy 2010-ben az oroszoknak már kifejezetten érdekükben állt, hogy Kiss viszonylag fontos pozícióba kerüljön.

De a fogadóországbeli, a fogadóország államapparátusával egykor szoros kapcsolatban álló partner is az íratlan szabályok megsértését jelenti. Márpedig Kiss Szilárd élettársa, Léna orosz, és annál az állami szervnél dolgozott, mely eldönti, mi juthat be Oroszországba külföldről. 

Azonban a volt attasé a diplomáciai szabályok megsértésében itt sem állt meg. Kiss Szilárd magánember, vállalkozó és Kiss Szilárd diplomata, agrárattasé szerepeinek teljes összecsúszása néha egészen abszurd helyzetekhez vezetett. Megesett az is, hogy Kiss a saját zsebébe nyúlt, és mások helyett fizetett. Úgy tudjuk, egy 2013-as moszkvai élelmiszer-kiállításon arra panaszkodott ismerőseinek, hogy saját pénzéből fizetett ki előre 60-70 ezer eurót azért, hogy legyen magyar stand, noha ezt a pénzt a kiállító cégeknek kellett volna fizetniük. Kiss megelőlegezte a pénzt, ismerősei szerint azért, mert az oroszok előtt már előre dicsérte, mennyire fantasztikus lesz a magyar stand, és nem akart szégyenben maradni. 

Hogy támadnak minket, Péter! 

Több beszélgetőpartnerünk szerint Fazekas Sándor és Kiss Szilárd nem állt kifejezetten bizalmi viszonyban egymással, de a miniszternek imponált, hogy az agrárattasé mindent elintéz, amit kérnek tőle. Nyilvános megszólalásaiban Fazekas Kiss Szilárdot azóta is rendre azzal védi meg, hogy a számok alapján neki köszönhetően nőtt az export, tehát jól végezte munkáját. Egy volt gazdasági diplomata szerint ez az érvelés teljes tévedés:

Egy agrárattasé kapcsolatokat alapoz meg, de ennél többet nem tud tenni. Nem igaz, hogy Kiss Szilárd miatt növekedett volna bármi is.

Fazekas Sándort hónapokon keresztül hiába kértük, árulja el, miért ragaszkodott annyira Kisshez, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzésen való megbukása után is pozícióban tartotta. És amikor végre lehetőségünk volt interjút készíteni vele, a miniszter akkor sem volt hajlandó erre érdemben válaszolni. Államtitokra hivatkozott, noha nem a jelentés tartalmára, hanem saját személyes motivációjára, döntésének okára kérdeztünk rá.

Fazekas hallgatása a botrányban ugyanakkor a kormányon belül is komoly feszültségeket szült. Kormányzati forrásokból úgy tudjuk, sorozatunk első cikkének megjelenése után Kiss Szilárd ügye az egyik tavaszi kormányülésen is előkerült. Azon az ülésen Fazekas Sándor egy olyan megjegyzést tett Szijjártó Péternek, hogy mennyire támadja őket (mármint a külügyet és az agrártárcát) az ellenzék Kiss Szilárd miatt. Szijjártó azonban hidegen válaszolt, miszerint ehhez a botrányhoz neki semmi köze, Kiss ugyanis nem az ő, hanem Fazekas embere, és végső soron a földművelésügyi miniszternek köszönhette politikai karrierjét.

Az FM ráadásul Kiss letartóztatása után, januárban olyan közleményt adott ki, melyben nemcsak hogy többszörösen csúsztattak, de a felelősséget is rögtön megpróbálták áttolni a külügyre. Ezt írták:

Fazekas Sándor miniszter nem állt vele közvetlen munkakapcsolatban. Kiss urat a KüM állományából vettük át 2013 októberében, C típusú átvilágításon átesett. 

A valóság ezzel szemben az, hogy Kiss Szilárd végig az FM állományában volt. Agrárattaséként az agrártárca szakdiplomatája volt, akinek kinevezéséről (és hazahívásáról is) Fazekasék döntöttek, és a fizetését is ők utalták át a KüM-nek, mellyel Kiss csak technikailag állt kapcsolatban. Az pedig, hogy C típusú átvilágításon átesett, önmagában igaz – az FM csupán azt hallgatta el, hogy azon meg is bukott. Utóbbinak lett a következménye, hogy az akkori külügy vezetője, Martonyi János Kisst kitiltotta a minisztériumból.

De a két jelenlegi miniszter között már csak azért is törést okozott Kiss Szilárd ügye, mivel Szijjártó több forrásunk szerint is kifejezetten utálta az egykori agrárattasét. Kiss ezt egyébként érzékelte, és szándékosan azért ment el bizonyos találkozókra, rendezvényekre, hogy megpróbáljon Szijjártóval közös fotókra ráférni, és azokat később a jó viszony bizonyítékaként mutogathassa üzleti partnereinek. Mivel pedig Fazekas a botrány kirobbanása után megpróbált minél jobban csendben maradni, és az imént idézett, félrevezető közleményt is kiadták, az ellenzéki támadások jó részét Szijjártó kapta, és többek közt az ő közös fotóik kezdtek el terjedni. 

A Fazekas és Szijjártó közti, Kiss Szilárd miatti feszültségnek további oka is volt. Miután Kiss megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon és Martonyi János azonnal eltávolította a külügyből, Fazekas Sándor miniszteri megbízottként alkalmazta őt tovább. Bár ebben a pozícióban el lehetett kerülni, hogy Kisst újra át kelljen világítani, de a volt attasé ezzel el is esett számos, a diplomáciai státusszal járó előjogtól – melyek egy részét megpróbálta visszaszerezni. Szijjártó környezetéből az Indexnek határozottan azt állították: az FM egy magas rangú vezetője megpróbált közbenjárni az új külügyminiszternél, sőt már-már Szijjártó „nyakára járt″, hogy Kiss ismét diplomata-útlevelet kapjon. A külügyminiszter ezt sorozatosan elutasította.

Fazekas környezete mindezt tagadta nekünk.

Megerősítette viszont egy olyan ellenzéki képviselő, akinek pártja aktív volt a parlamentben Kiss Szilárd botrányának napirenden tartásában. Állítása szerint a külügyminiszter környezetéből az egyik parlamenti vita után neki is ugyanezt jelezte informálisan a tárca egyik vezetője. Arról beszélt neki, rossz nyomon járnak, ha Szijjártót támadják, hiszen ők például határozottan visszautasítottak olyan, az FM-ből érkező kéréseket, mint hogy Kiss visszakaphassa diplomata-útlevelét. Úgy tudjuk egyébként, Martonyihoz és Szijjártóhoz hasonlóan a rövid ideig külügyminisztereskedő Navracsics Tibornak is rendkívül rossz véleménye volt Kiss Szilárdról, hasonlóan a külügyi apparátusnak az attasét közelebbről ismerő részéhez. 

Fazekast és az FM vezetését, akik viszont valóban elégedettek voltak Kiss Szilárddal, agrárminisztériumi forrásaink szerint őszintén meglepte munkatársuk letartóztatása. Kisst január 14-én helyezték előzetes eltartóztatásba, miután (legalábbis a rokona által üzemeltetett, őt mentegető kissszilard.hu állítása szerint) két nappal korábban, január 12-én rendőri kérésre megjelent a Bács-Kiskun megyei kapitányságon. Az FM egy közleményben azt állította, Kiss Szilárd ekkor már nem volt az állományukban, mivel „Kiss Szilárd munkaviszonya megszűnt 2014. december 12-vel″. 

Ez a dátum azonban rendkívül furcsa, sőt teljesen érthetetlen: Fazekasék azt állítják, kerek egy hónappal azelőtt menesztették Kiss Szilárdot, hogy az besétált a rendőrségre. De vajon miért tették ezt? Hiszen a minisztérium közleménye szerint „az FM részére végzett munkájával kapcsolatban nem volt kifogás”, sőt egy interjúban Fazekas utólag is azzal védte meg és méltatta egykori beosztottját, hogy „volt olyan év, amikor az Oroszországba irányuló export 25 százalékkal nőtt″. 

Az ellenzék és a sajtó mentette meg

Egy magas rangú kormányzati forrásunk szerint teljesen helytálló volt a Napi Gazdaság április végi értesülése, miszerint a Kiss Szilárd-ügy és a tárca sorozatos botrányai után megingott Fazekas bársonyszéke és Orbán Viktor le akarta őt váltani. A miniszter esélyeit tovább rontotta, hogy a tárcán belül egykor rendkívül erős volt a Simicska–Nyerges-érdekkör befolyása – ahogy bemutattuk, Farkas Imrén keresztül Kiss Szilárd is ennek a körnek az emberével volt jóban. Fazekas ezt a befolyást az Indexnek adott interjúban tagadta, ugyanakkor Simicskával kapcsolatban azt elismerte, hogy „szerintem néhányszor találkoztam vele életemben″. 

Fazekasnak egyelőre mégsem kellett távoznia. Forrásunk szerint nem más mentette őt meg, mint „az ellenzék meg a folyamatosan a minisztériumról cikkező sajtó". Szerinte miután kiderült, hogy a minisztériumnak 410 millió forintja tűnt el a brókerbotrányban a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, nem hagyhatták, hogy bárki is belebukjon az ügybe, és így felelősnek tűnjön. Hiszen a kormány válságkommunikációjának fő célja az volt, hogy a Quaestor bedőlésével kezdődő botránysorozatot minél kevésbé lehessen hozzájuk kötni. Ráadásul a nemzeti parkok földjének alkotmányellenes elvétele miatt az LMP és a természetvédők keményen ráugrottak Fazekasra, Áder János pedig végül vissza is dobta a vitatott törvényt. Kormányzati forrásunk szerint Orbán Viktor teljesen kiszámíthatóan reagált, hiszen

a miniszterelnök ilyenkor mindig megvédi az embereit.

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!