Lázár János nem védheti meg a hírszerzők megtakarított pénzét
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
A Honvéd Egészségpénztár (HEP) Lázár Jánostól kért támogatást a Buda-Cash-botrány miatt elveszett betéteinek visszaszerzéséhez.
Az Index információi szerint a HEP vezetői több megoldási javaslatot vittek be a Miniszterelnökségre abban a reményben, hogy az Információs Hivatalt felügyelő Lázár János hathatós segítséget nyújt majd a kártalanítást akadályainak elhárításában.
A HEP 2,5 milliárd forintos vagyonából 1,8 milliárdot tartott a Buda-Cash mellett működő DRB Bankcsoportnál. A pénz a HEP 28 ezer tagjának megtakarítása volt, akik között nagy számban voltak katonák és rendvédelmi dolgozók, de itt tartotta megtakarításait több ezer külföldi hírszerző, titkosszolgálati ügynök, információs hivatali dolgozó is.
A HEP több mint hat éve szerződött a Buda-Cash mellett – akkor még takarékszövetkezetként – működő kis bankkal, majd – miután rendben mentek a dolgok – 2012-ben odavitte a pénztár folyószámláját is. A baj február 23-án, a Buda-Cash-botrány kirobbanásának napján ütött be. A HEP menedzsmentje a sajtóhírek hatására megpróbálta kivenni a bankból a pénzt, az utalást el is indították, de az összeg napokkal később, azóta sem tisztázott körülmények között, visszakerült a bankhoz.
A HEP-tagok kártalanítási esélyei nem voltak túl jók. A DRB-bankcsoport 30 millió forintnál kisebb tétellel rendelkező betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap kifizeti ugyan, az egészségpénztárat azonban egy törvény eleve kizárta a kártalanításból. A HEP vezetése több helyen is lobbizott azért, hogy a brókerbotrányok más eseteihez hasonlóan itt is változtassanak a szabályokon. Ezek a próbálkozások azonban nem jártak sikerrel, amiben az is közrejátszott, hogy május óta a Honvédelmi Minisztérium sem igazán támogatja a HEP vezetését.
A pénztár ezt követően fordult Lázár Jánoshoz, aki a károsult titkosszolgálati dolgozók miatt szintén érintett miniszternek számít.
Úgy tudjuk, Lázár a személyes tárgyalásokon nem zárkózott el a közreműködés elől, de a napokban megküldött válaszlevelével végül mégis kiábrándította a reménykedő egészségpénztári menedzsmentet.
Lázár azt írta, hogy lefolytatott egy tárcaközi vizsgálatot a kártérítési javaslatok megvalósíthatóságának felderítése ügyében, és arra jutott, hogy annak végrehajtását „az Európai Unió jogértelmezési gyakorlata lehetetlenné teszi”.
A levél nem részletezi, hogy közelebbről, milyen jogértelmezési kérdés jelenti az akadályt, de az indoklás alapján súlyos lehet, hiszen a miniszter azt írta:
A kormány a magyar emberek érdekében sem a nemzetközi szervezetekkel, sem a pénzintézetekkel vívandó ütközetek elől nem hátrált meg, a jogállamiság és a nemzetközi jog kereteit azonban semmilyen esetben nem lépheti át.