Lázár János nem védheti meg a hírszerzők megtakarított pénzét

DEBRE20150225005
2015.07.30. 13:40
Lázár János nem segíthet több ezer titkosszolgálati ügynök, információs hivatali dolgozó, és katona kártalanításában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tud mit kezdeni az Európai Unió jogi szabályaival, jóllehet a magyar emberek érdekében sohasem hátrál meg a megvívandó küzdelmek elől. Lázár levélben tudatta a rossz hírt a Buda-Cash-botrányban 1,8 milliárd forintos tőkéjét vesztő Honvéd Egészségpénztár vezetésével.

A Honvéd Egészségpénztár (HEP) Lázár Jánostól kért támogatást a Buda-Cash-botrány miatt elveszett betéteinek visszaszerzéséhez.

Az Index információi szerint a HEP vezetői több megoldási javaslatot vittek be a Miniszterelnökségre abban a reményben, hogy az Információs Hivatalt felügyelő Lázár János hathatós segítséget nyújt majd a kártalanítást akadályainak elhárításában.

A HEP 2,5 milliárd forintos vagyonából 1,8 milliárdot tartott a Buda-Cash mellett működő DRB Bankcsoportnál. A pénz a HEP 28 ezer tagjának megtakarítása volt, akik között nagy számban voltak katonák és rendvédelmi dolgozók, de itt tartotta megtakarításait több ezer külföldi hírszerző, titkosszolgálati ügynök, információs hivatali dolgozó is.

A HEP több mint hat éve szerződött a Buda-Cash mellett – akkor még takarékszövetkezetként – működő kis bankkal, majd – miután rendben mentek a dolgok – 2012-ben odavitte a pénztár folyószámláját is. A baj február 23-án, a Buda-Cash-botrány kirobbanásának napján ütött be. A HEP menedzsmentje a sajtóhírek hatására megpróbálta kivenni a bankból a pénzt, az utalást el is indították, de az összeg napokkal később, azóta sem tisztázott körülmények között, visszakerült a bankhoz.

A HEP-tagok kártalanítási esélyei nem voltak túl jók. A DRB-bankcsoport 30 millió forintnál kisebb tétellel rendelkező betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap kifizeti ugyan, az egészségpénztárat azonban egy törvény eleve kizárta a kártalanításból. A HEP vezetése több helyen is lobbizott azért, hogy a brókerbotrányok más eseteihez hasonlóan itt is változtassanak a szabályokon. Ezek a próbálkozások azonban nem jártak sikerrel, amiben az is közrejátszott, hogy május óta a Honvédelmi Minisztérium sem igazán támogatja a HEP vezetését.

A pénztár ezt követően fordult Lázár Jánoshoz, aki a károsult titkosszolgálati dolgozók miatt szintén érintett miniszternek számít.

Úgy tudjuk, Lázár a személyes tárgyalásokon nem zárkózott el a közreműködés elől, de a napokban megküldött válaszlevelével végül mégis kiábrándította a reménykedő egészségpénztári menedzsmentet.

Lázár azt írta, hogy lefolytatott egy tárcaközi vizsgálatot a kártérítési javaslatok megvalósíthatóságának felderítése ügyében, és arra jutott, hogy annak végrehajtását „az Európai Unió jogértelmezési gyakorlata lehetetlenné teszi”.

A levél nem részletezi, hogy közelebbről, milyen jogértelmezési kérdés jelenti az akadályt, de az indoklás alapján súlyos lehet, hiszen a miniszter azt írta:

A kormány a magyar emberek érdekében sem a nemzetközi szervezetekkel, sem a pénzintézetekkel vívandó ütközetek elől nem hátrált meg, a jogállamiság és a nemzetközi jog kereteit azonban semmilyen esetben nem lépheti át.