Nyugat-magyarországi Egyetem: jobb együtt, mint külön

Több gyakorlati kérdést is felvetnek a csütörtökön bejelentett tervek az egyetemek és főiskolák átalakítására. Mi lesz azokkal, akiket most a jó nevű Budapesti Corvinus Egyetemre vettek fel, de ha a kertészeti, élelmiszeripari, tájépítészeti karokat elcsatolják, diplomájukat már egy másik egyetem fogja kiállítani? Az is előfordulhat, hogy valakit a Nyugat-magyarországi Egyetemre vettek fel, de amikor évekkel később végez, oklevelét már csak egy főiskola állítja ki (például az önállóvá váló szombathelyi főiskola).

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésünkre azt írta: egyelőre csak tervekről van szó, az egyetemeket és főiskolákat érintő konkrét változásokról augusztus végén dönt  az Emmi felsőoktatási államtitkársága. Augusztus végén születik meg a döntés arról is, hogy mikor hajtják végre az egyes intézményi átalakításokat. Aki már egyetemre jár, vagy akit most vettek fel, az mindenképpen azon a szakon fejezheti be a képzést, amelyen elkezdte, közölte a minisztérium. Akik egy átalakuló intézménybe járnak, azok a minisztérium válasza szerint változatlan feltételek mellett, de adott esetben egy másik intézményben szerezhetik meg diplomájukat, ebbe azonban bekerül a jogelőd intézmény neve is.

Nem szűnik meg, de átalakul

A Palkovics László által ismertetett csütörtöki elképzelésekből az Index arra következtetett, hogy a Nyugat-magyarországi egyetem várhatóan mai formájában megszűnik, és ezt az államtitkár sem cáfolta. Palkovics azt mondta: a soproni, mosonmagyaróvári, győri és szombathelyi karokkal rendelkező intézményt integrációja nem úgy sikerült, ahogyan tervezték.  

A Nyugat-magyarországi Egyetem átalakítására több variáció is készült, de nem lehet azt mondani, hogy meg fog szűnni az intézmény, viszont fontos szervezeti változásokra lesz szükség

- mondta az Indexnek Dinnyés Álmos, a Nyugat-magyarországi Egyetem kancellárja, aki a rektor egyetértésével nyilatkozott. A kancellár hangsúlyozta: szeptemberben minden olyan szak el fog indulni, amelyre a mostani felvételi eljárásban már felvették a hallgatókat, és a pótfelvételin meghirdetett képzéseket sem befolyásolják a későbbi változások. Természetesen a már az egyetemre járó hallgatók diplomaszerzését sem érintik a szerkezeti átalakítások.

Az egyetem több változatot is kidolgozott az átalakításokra, amelyekkel hatékonyabban működhet az egyetem. A koncepció elkészítésébe bevonták Magyarország egyik vezető üzleti tanácsadó cégét, a KPMG Magyarországot, és a munkát felsőoktatási szakembereket és cégvezetők is segítik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának augusztus 25-ig küldik el a terveket.

A karok természetesen megmaradnak, de ezek vagy önállóan vagy más egyetemhez csatlakozva működhetnek tovább. Dinnyés Álmos azt mondta: az egyetem vezetése szerint több hátránnyal járna a Nyugat-magyarországi Egyetem teljes széttagolása. Az átalakításokra több variációt is kidolgoznak, amelyeknél külön-külön elemzik, milyen szakmai és pénzügyi előnyökkel és hátrányokkal járnak. Ezt az anyagot az Emmi felhasználja a döntésnél.

"Mosonmagyaróvár leválása ésszerűnek látszik"

Az egyik elképzelés szerint csak a mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karnak kellene leválnia a NYME-ről. Az intézmény már korábban jelezte szándékát, hogy a győri Széchenyi István Egyetemhez szeretne csatlakozni. A kancellár azt mondta: ha a minisztériumi tervek szerint Mosonmagyaróvár képzési profiljában a mezőgazdasági képzés helyett inkább az élelmiszeripari irányvonalat erősítik, az úgyis kevéssé lenne beilleszthető a NYME képzési struktúrájába, így a kar leválása ésszerű döntésnek látszik.

Az biztos, hogy a soproni Erdőmérnöki Kar, a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Benedek Elek Pedagógiai Kar szoros egységben marad meg, sőt képzési profilját még tovább bővítheti. A Győrben működő Apáczai Csere János Karból ebben az esetben csak a pedagógusképzéssel foglalkozó intézetek csatlakoznának a Széchenyi Egyetemhez, a turizmus intézet beilleszthető lenne a soproni központú NYME profiljába, ami fontos lenne az idegenforgalomban erős Sopron városának is.

Van egy olyan elképzelés is, hogy a NYME átalakulásával erős regionális pedagógusképző centrum jönne létre. Ezt arra alapozzák, hogy az egyetem mostani struktúrájában az óvópedagógus képzéstől egészen a tanárképzésig széles skálán tudnak mozogni: Sopronban működik az óvópedagógusokat képző Benedek Elek Pedagógiai Kar, Győrben tanítóképzéssel, logopédiával és gyógypedagógiával foglalkozik az Apáczai Csere János Kar egy része, Szombathelyen pedig tanárképzés folyik.

Fejleszteni kell a szombathelyi mérnökképzést 

Az elképzelések között szerepel az egykori szombathelyi Berzseny Dániel Főiskola, ma a NYME Savaria Egyetemi Központjának önállósodása is. Ez azonban a gyakorlatban nem egyszerű. Itt a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Karon és Természettudományi és Műszaki Karon folyik képzés. Azt Palkovics László felsőoktatási államtitkár is megemlítette az Indexnek adott interjújában, hogy mérlegelendő, képes lesz-e önállóan működni kevesebb mint 2000 hallgatóval egy szombathelyi főiskola.

Ugyan képes működni egy felsőoktatási intézmény ennyi hallgatóval, nagyon nem mindegy, milyen a képzési profilja. A pedagógusképzés bevételét általában az állami támogatás, a fizetős képzések, és az időszakos pályázati források jelentik. A kormányzat az utóbbi időben azonban inkább a természettudományos és műszaki képzésekre koncentrálja a pályázati forrásokat. Egy jó műszaki képzés ezen kívül részt vehet bevételt hozó kutatási projektekben és cégekkel kötött együttműködésekben is.

Szombathelyen egyelőre az a probléma, hogy a műszaki képzés még nem elég erős: 1600-1800 hallgató pedagógusképzésre jár, és csak 80-an vannak a duális gépészmérnök alapszakokon. 1,5 milliárdos beruházással ugyan létrehoztak egy oktatólabort, ez azonban az oktatási tevékenység mellett csak korlátozottan alkalmas külső megbízások, kutatások, mérések teljesítésére.  A szak ráadásul soproni oktatók nélkül a jelen állapotában nem akkreditálható. 

Figyelembe kell venni azt is, mondta Dinnyés Álmos, mekkora költséggel járna Szombathely leválása. A karoknak egyrészt magukkal kell vinniük eddigi adósságaikat - ez Szombathely esetében több százmillió forintot tehet ki. Ezen kívül az önállósodásnak is komoly induló és későbbi költségei vannak. Egyes számítások szerint egy önállósodó intézményre az első 2-2,5 évben akár 1-2 milliárd forintot is költeni kell, mondta a kancellár.