Az önkormányzat alapítványa semmizi ki a hencidai cigányokat

Varga Beáta és családja tíz éve költözött a hencidai kétszoba-konyhás komfort nélküli házba, amit elmondásuk szerint hosszútávon béreltek, és a megállapodás szerint most szeptemberben került volna a nevükre az ingatlan. Ez a lehetőség azonban már a múlté, mert a házat a tulajdonos hatvanezer forintos villanyadóssága miatt elárverezték a fejük fölül. „Szerettünk volna megállapodni a végrehajtóval, de sajnos nem jött össze időre az első részlet, amikor pedig már fizettünk volna, megtudtuk, hogy megvették a házat” – meséli rezignáltan az ekkor még szokványosnak tűnő történetét az asszony.

Fotó: Roma Sajtóközpont

Az már kevésbé mindennapi, hogy az ingatlant a helyi önkormányzat által alapított Közalapítvány Hencida Községért vásárolta meg, százötezer forintos kikiáltási áron. Ezután a négy kiskorú

gyereket nevelő család, félve a gyerekek állami gondozásba vételétől, még a lakás hatósági kiürítése előtt elköltözött a településről, de az új albérletben sem tudtak egy hétnél tovább maradni. A teljesen reményvesztett család, ha csak egy pár napra is, szeretett volna visszatérni korábbi otthonukba, de nem kis meglepetésükre a lakást teljesen lakhatatlanná tették, elbontották a tetőt. A rongálást nem ingyen építőanyagra vágyó szomszédok, vagy vandálok követték el, hanem a falu közmunkásai – állítják a helyiek. A fedél nélkül maradt család az elmúlt éjszakát a szabadban töltötte. Varga Beáta most abban bízik, hogy a családsegítő egy apákat is befogadó anyaotthonban helyezi el őket, hogy a család legalább egyben maradhasson.

Csakhogy korántsem ők az egyetlen hasonló sorsra jutott háztartás. Az utcabéliek legalábbis folyamatosan sorolják a neveket, akik az elmúlt években kísértetiesen hasonló körülmények között kerültek ki a házukból, és kényszerültek elhagyni a falut. A környéken legalább nyolc-tíz befalazott ablakú, vagy félig lerombolt házat mutattak meg a helyiek, akik szerint mindez nem véletlen.

A közalapítvány elnöke, Győri Tamás, aki egyben a falu körzeti megbízottja is, elismerte az ingatlanvásárlásokat, de bővebb információért a szervezet titkárához, a falu alpolgármesteri tisztjét is betöltő Magyari Bertalanhoz irányított.

Magyari írásban feltett kérdéseinkre azt válaszolta, hogy a közalapítvány az elmúlt öt évben 12 db ingatlant vásárolt és 2 db ingatlant kapott ajándékba. Magyari tájékoztatása szerint a közalapítvány a tulajdonában lévő ingatlanokat környezetvédelmi, községszépítési feladatok támogatása céljából vásárolja meg és fogadja el ajándékba.„Bár a kuratórium nem vizsgálja az eladók etnikai hovatartozását, tudomásunk szerint a közalapítvány által megvásárolt és ajándékba kapott 14 ingatlanból 5 volt roma személy tulajdona” – fogalmazott a szervezet titkára. Magyari szerint az sem igaz, hogy a problémásnak tartott családoktól szeretne ily módon megszabadulni a település, és az ingatlanok tulajdonosainak családi hátterét, életvitelét egyébként sem hivatott vizsgálni és nem is vizsgálja a közalapítvány.

Fotó: Roma Sajtóközpont

Magyari Bertalan egyébként a szélsőjobbhoz közel álló Magyarok Szövetségének a helyi elöljárója, egy néhány évvel ezelőtti interjúban büszkén mesélte, hogy a község irányítására sok tekintetben példaként hatott az „érpataki modell”. Az autoriter, büntetéseken és megfélemlítésen alapuló településvezetési módszer a számos szélsőséges megnyilvánulásáról és változatos ruhatáráról elhíresült Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármesterhez köthető, aki ellen nemrégiben vádat emeltek vezető izraeli politikusok arcképét viselő bábuk nyilvános akasztásáért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!