Kevesebb eljárás indul a hajléktalanok ellen

Manapság a rendőrök már csak a felszólításig mennek, az illetékes hivatal pedig állítása szerint még sosem szabott ki tényleges büntetést az életvitelszerűen közterületen való tartózkodásért.

A tavalyihoz képest idén több mint harmadával kevesebb hajléktalan ember ellen indítottak eljárást Budapesten azért, mert közterületen aludt, evett, tisztálkodott, vagyis élt. A közterületen való életvitelszerű tartózkodást 2013 ősze óta büntetik, a kormány akkor módosította a szabálysértési törvényt. A módosítás értelmében az egyes önkormányzatok kijelöltek olyan területeket, ahol betiltottak minden olyan tevékenységet, amely alapján feltételezhető, hogy az illető az adott közterületen él.

A módosítás elsősorban a hajléktalan embereket érinti, számukra tiltott zónává vált lényegében a teljes belváros, főleg a forgalmasabb közterek. A rendelet ezen pontját időközben ugyan a Kúria megsemmisítette, mondván, a hajléktalan embereket nem lehet kitiltani teljes településrészekből. A Fővárosi Közgyűlés azonban idén elfogadott egy módosított rendeletet, amely kevesebb területi megkötéssel, de lényegében megegyezik a korábbi jogszabállyal. Azaz, akit tiltott közterületen találnak, az ellen szabályszegési eljárást indíthatnak.

A hajléktalanok ellen indított eljárások száma tavaly októberben és novemberben pörgött a csúcsra, ebben a két hónapban Budapesten összesen 215 embert kaptak el. Idén azonban jóval kevesebb eljárás indult, az év első hat hónapjában mindössze 47. Ez nem csak tavaly őszhöz képest jóval kisebb szám, de a tavalyi év ugyanezen időszakához viszonyítva is 39 százalékkal kevesebb eljárást jelent (az eljárások adatait a Város Mindenkié csoport minden hónapban kikéri az illetékes hivataltól és közzéteszi).

ÉLETVITELSZERŰ KÖZTERÜLETEN TARTÓZKODÁS MIATT INDÍTOTT SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSOK (XI. KERÜLETI HIVATAL):

	2014	2015
Január	5	4
Február	21	15
Március	9	10
Április	5	2
Május	17	2
Június	20	14
...
Szeptember	6
Október	117
November	98
December	22

Ki kegyelmezett meg a hajléktanoknak?

A közterek ellenőrzését a rendőrség végzi, az ORFK tájékoztatása szerint különösen a helyszíni alvásból, tisztálkodásból, étkezésből, öltözködésből és állattartásból szoktak arra következtetni, hogy az illető nem csak ideiglenesen használja a közterületet. A törvény által előírt eljárás szerint a tiltott zónákban tartózkodókat a rendőrök először felszólítják, hogy hagyják el a teret, és ha az illető nem megy el, akkor intézkednek.

Megkérdeztük az ORFK-t, hogy szerintük miért indult ennyivel kevesebb eljárás, ők azonban a helyi járási hivatalhoz irányítottak, mondván, hogy a szabálysértési eljárások lefolytatásában ők az illetékesek. A jogszabály szerint az eljárást valóban az erre kijelölt hivatal folytatja le, ahová azonban a hajléktalanokat a rendőrségnek kell bekísérnie, hiszen ők találkoznak velük a tiltott köztereken.

Budapesten a XI. kerületi kormányhivatalt jelölték ki az életvitelszerű tartózkodás miatt induló eljárások lefolytatására, így mindent ott intéznek. A kormányhivatal az Abcúg kérdésére szintén nem tudta megindokolni, miért csökkent az eljárások száma. Szerintük ugyanis a rendőrség vonja eljárás alá az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személyeket, és ők csak utána kerülnek képbe. "A Kerületi Hivatalnak így közvetlenül nincs ráhatása arra, hogy hány ilyen ügyben indul eljárás" – írták.

Addig mondják nekik, míg elmennek maguktól

Az eljárások számának csökkenése főleg abból fakadhat, hogy a rendőrök egyre kevesebb hajléktalan embert kísérnek be a hivatalba. "Valószínűleg az történik, hogy addig mondják a hajléktalan embereknek, hogy menjenek el, amíg meg nem teszik, és így büntetés nélkül tudják végrehajtani a törvény célját" – mondta az Abcúgnak Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié csoport aktivistája. Hozzátette, hogy a hajléktalan emberek ilyenkor arrébb mennek pár méterrel, majd ugyanúgy visszatelepednek, miután a rendőrök továbbmennek.

Udvarhelyi szerint a hatóságok télen túlbuzgóbbnak tűnnek, ez pedig összhangban van a főváros vezetésének szándékaival. Tarlós István főpolgármester a tiltás bevezetésekor azt nyilatkozta, az a céljuk, hogy a téli viszontagságoktól megvédjék a hajléktalanokat, és ezzel párhuzamosan biztosítsák "a város minimális rendjét". A legtöbb eljárás, egész pontosan 117 darab, ugyanakkor nem éppen a leghidegebb hónapban indult, hanem tavaly októberben, az önkormányzati választások hónapjában.

Senkit sem rendeltek még közmunkára

A jogszabály szerint, ha valaki ellen eljárást indítanak tiltott közterületen való életvitelszerű tartózkodásért, a büntetés 6-180 óráig terjedő közmunka. Ezt azonban a Budapesti Kormányhivatal tájékoztatása szerint még soha sem szabták ki az illetékes XI. kerületi hivatalban. "Általánosságban elmondható, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt – figyelemmel az érintett személyek jellemző szociális és személyi körülményeire – büntetést eddig nem szabott ki, hanem a Szabálysértési Törvénynek megfelelően figyelmeztetést alkalmazott" – írta kérdésünkre a hivatal.

Ettől még azonban egy eljárás minimum kellemetlen a hajléktalanoknak. A rendőrségnek ugyanis a város bármely pontjáról át kell szállítania őket a XI. kerületbe, ahol az eljárás lezárásáig tartózkodniuk kell, majd miután elengedik őket, maguknak kell hazabandukolniuk.

Ki kell venni az Alaptörvényből a hajléktalanság büntetésének lehetőségét, a helyi tiltó rendeleteket pedig meg kell szüntetni. A hajléktalanság lakhatási és szociális kérdés és ilyen eszközökkel kell megoldani, nem pedig büntetéssel és zaklatással

– mondta Udvarhelyi Tessza. Az AVM a Helsinki Bizottsággal közösen a közelmúltban fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, amiért szerintük a rendőrség az átlagosnál jóval többször igazoltat hajléktalan embereket "rutinellenőrzésre" hivatkozva.