Jelenleg hatan töltenek tényleges életfogytiglant a három csapás miatt

Helyesen döntött a kormány, amikor az ellenzők és a fanyalgók ellenében kiállt a háromcsapás törvényért

- mondta el Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a szigorítás bevezetésének ötödik évfordulóján tartott sajtótájékoztatóján. A fideszes politikus ismertette azt is, hogy jelenleg több mint 250 darab visszaeső van börtönben, ebből hatan töltenek tényleges életfogytiglant.

2010. júliusa óta él a magyar büntetőjogban a többszörösen visszaeső erőszakos bűnelkövetőkre vonatkozó három csapás. A szigorítás lényege, hogy a harmadik alkalommal duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés több mint 20 év, akkor tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapnak az elkövetők.

Az államtitkár elmondta, hogy ennek hála, nagyobb a társadalmi biztonság, mivel így a legveszélyesebb bűnözők hosszabb ideig vannak börtönben. Répássy példaként említette, ha a szigorítás régebb óta létezne, akkor a 2012-ben brutálisan megölt kaposvári Szita Bence egyik gyilkosa nem követhette volna el tettét, mert nem lett volna szabadlábon.

Ez az ötéves időszak nem elég arra, hogy következtetéseket vonjunk le a három csapás visszatartó erejéről

- közölte az Index kérdésére a politikus. Hozzátette: az is nehezíti ennek felmérését, hogy nemcsak visszaesők követnek el erőszakos bűncselekményeket.

A 2010-ben bevezetett btk-szigorítást kétszer kellett eddig módosítani:

• 2013-ban az új btk bevezetésekor pontosították, hogy csak befejezett bűncselekményre (kísérletre tehát nem) lehet alkalmazni
• Az Alkotmány Bíróság 2014-ben határozatot hozott arról, hogy csak eltérő időben elkövetett bűncselekményekre vonatkozhat a három csapás

„A magyar reformok a büntetőpolitikában is működnek” - jelentette ki Répássy, aki elmondta, hogy a tényleges életfogytiglan bevezetése is odavezetett, hogy csökkent a bűncselekmények száma.