Lázár és a Mazsihisz Hómanban és Schmidt Máriában nem ért egyet
További Belföld cikkek
- Péter Szabó Szilvia: Nem vagyok köteles eltűrni a lejárató kampányt
- Kiengedték a börtönből a korábban tévesen elítélt Kaiser Edét
- Törvénysértő felújításról beszélt a minisztériumi dolgozó, egy nappal később kirúgták
- Lázár János olyan fejlesztéseket ígért meg, amelyeket korábban még ellenzett
- Vitályos Eszter Magyar Péternek: Te prédikálsz a nők elleni erőszakról?
Munkamegbeszélésen látta vendégül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), Lázár János miniszter. A megbeszélésen részt vett Heisler András a Mazsihisz elnöke, Kunos Péter ügyvezető igazgató, Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár és Frölich Róbert, a frissen megválasztott magyar főrabbi.
A több órás egyeztetés után Lázár elmondta: a beszélgetésen kulturált formában és konszenzussal egybekötve közösen értékelték a magyarországi zsidószervezetek és a kormány közötti együttműködést.
„Az a legfontosabb, hogy az a közösség, amelyiknek a sajátja lesz ez a központ, elfogadja azt” - jelentette ki a miniszter a Sorsok Házával kapcsolatban. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy továbbra sincsen konkrét időpont a megnyitóra, mert az intézmény csak akkor nyithat meg, ha a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják a megvalósuló koncepciót.
Az oktatás és a Sorsok háza kapcsán Heisler hangsúlyozta, a legfontosabb az, hogy hiteles és történelmileg helyes kép legyen a magyar társadalom fejében a holokausztról és a zsidóságról. „A józsefvárosi központnak a fő feladata az kell, legyen, hogy egy bemenő gyerek vagy egy felnőtt bent egy hitelessel történelemmel találkozzon” - mondta el a Mazsihisz elnöke, aki szerint ez jelenleg nem biztosított, mivel Schmidt Máriát, a Terrorháza vezetőjét nem tartják alkalmasnak egy ilyen program felügyeletére.
„Schmidt nem elismert holokauszt szakértő, ezért nagyon nehéz vele megvalósítani egy nemzetközi elismertségű intézményt”
Nagyobb az egyetértés a kormány és a Mazsihisz között a zsinagógák és a zsidótemetők ügyében. „Egy ország kulturáltságát mutatja, hogy milyen állapotban vannak a temetői” - jelentette ki Lázár, aki elmondta, hogy a magyar kormány igyekszik támogatni azt, hogy a nyughelyek és a zsinagógák megújulhassanak. Heisler kifejtette, hogy 1600 temető van Magyarországon, ebből a zsidóközösségek 5-600 ápolását tudják ellátni. A zsinagógák kapcsán az elnök örömét fejezte ki, hogy a Rumbach Sebestyén utcai mellett a szegedi zsinagóga is megújulhat.
Lázár János az Index kérdésére elmondta, hogy voltak vitás pontok is az egyeztetésen, ezek közül azonban csak Hóman Bálint megítélését említette. Lázár azonban reméli, hogy a másnapi zsidó kerekasztalon sikerül ebben is konszenzusra jutni.