Pofonegyszerű lesz a ferihegyi vasút

Mostanra az a különleges helyzet állt elő Ferihegyen, hogy a vonatok megállnak a repülőtéren, az utasszállítók viszont nem. Pontosabban jelenleg a Liszt Ferenc repülőtér 1-es termináljához vezet kötött pálya a városból, de ezt a terminált repülőgépek a Malév 2012-es csődje óta nem használják (az utolsó években oda és onnan közlekedő fapadosok is átkerültek a 2-es terminálra).

Az utasoknak tehát egyetlen lehetőségük van, ha nem akarnak taxizni Ferihegyre: Kőbánya-Kispesten felszállnak a 200E-s buszra (vagy a Nyugatiból induló vonatról átszállnak a Ferihegy nevű, szintén a régi, 1-es terminál közelében, a reptéren kívül lévő megállónál). Most ez megváltozhat, mert a Napi Gazdaság úgy értesült, hogy a kormány egy augusztusi határozatában kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű közlekedési beruházássá nyilvánította a reptér kötött pályás megközelíthetőségét.

1985 óta húzódik

A mostani ferihegyi vasúti megálló, valamint a 2A és 2B terminál között 6,5 kilométert kell közúton menni, ennek a szakasznak a vasúti kiváltása húzódik épp harminc éve, 1985 óta. Ekkor adták át ugyanis a kezdetben csak a Malév által használt új repteret. A beruházás terveiben szerepelt, hogy a vasutat kivezessék ide, de egészen az ezredfordulóig nem merült fel újra a gondolat, igaz, ezt a 1,5-3 milliós utasforgalom sem indokolta.

1999-ben a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Trigránit vetette fel újra az ötletet a 2B terminál átadása után. Annyi módosítást javasolt Demján cége, hogy gyorsvasút közlekedjen a Nyugati pályaudvar és a repülőtér között. A pályaudvar mellett lévő Westend City Center tulajdonosa azért érvelt a Nyugati mellett, mert szerinte onnan könnyen elérhetőek a budapesti szállodák. Az ötlettel akkor komolyan foglalkoztak, de a 2002-es kormányváltással lekerült a napirendről.

Átlépheti a bűvös tízmilliót

A tervet csak 2007-ben porolták le, amikor elindult az első vonat Budapest belvárosa és az 1-es terminál között. Kóka János akkori SZDSZ-es gazdasági miniszter azt ígérte: ha a repülőtér forgalma átlépi az évenkénti tízmillió utast, elkezdik építeni a gyorsvasutat. A Malév-csőd miatt ezt a számot még a 2014-es rekord sem érte el: tavaly 9 155 000 fő utazott Ferihegyen át, de a Budapest Airport szerint idén akár 10 millió utasuk is lehet.

A volt miniszter 2008-as alapkőletéttel már 2010-re tervezte a gyorsvasutat a 2-es terminálra. Elképzelése szerint ezt nemcsak közpénzből, hanem magántőkéből építettek volna. FEREX néven céget is alapítottak az expresszvonat kivitelezésére, amelynek az átadástól 2027-ig évi 3,5 milliárd forintot fizetett volna az állam a Keleti pályaudvartól induló vonatért, de egy kapavágás sem történt.

A metró lett volna a legdrágább

2010-ben újra felmerült az ötlet, akkor a második Orbán-kormány kínai hitelből akarta letudni a projektet. Az ázsiai országgal 1 milliárd euró (akkor kb. 300 milliárd forint) kölcsönről állapodtunk meg, amelyből a gyorsvasút is épült volna. A 2012. februári Malév-csőd után is napirenden maradt a téma, végül mégis a csőd vezethetett oda, hogy ezt a projektet is elengedte az állam.

2015-re átgondolták az elképzelést a BKK-nál, és a 3-as metróvonalat vezették volna ki Ferihegyre. Ez sem teljesen új ötlet: a rendszerváltás előtt már úgy tervezték, hogy Kispestet Pestszentlőrinccel összekötve a föld alatt el lehetne érni a repülőteret. Most viszont már a felszínen, 8-10 kilométeren át vezetnék a metrót a 2A és 2B terminálokig. Ez lenne a legdrágább megoldás, de a BKV úgy számol, hogy gyorsított ütemben 2016-ban már elkezdhetnék az építkezést. Erről a Vs.hu információi szerint háttértanulmányt is rendeltek a bővítéshez, azt várták a társaságnál, hogy a budapesti olimpiai lobbi lökést adhat a terveknek. Tarlós István főpolgármester már akkor jelezte a lapnak, hogy egyelőre a vonal felújítását tervezik, nem a továbbhúzását.

Ami a Heathrow-n működik

Nem csak gyorsvasutat és metrót vittek volna Ferihegyig, annak a lehetősége is felmerült korábban, hogy a reptéren belül létesítenének egy kabinvonat-hálózatot. Ez a 2-es terminált kötötte volna össze a már meglévő ferihegyi vasúti megállóval. A sínek lefektetésén túl több mozgójárdát és aluljárókat építettek volna. Hiába érveltek nemzetközi példákkal – például a londoni Heathrow reptérrel –, ez is megmaradt az álmok szintjén.

Most úgy néz ki, hogy egy sima vasúti hálózatbővítés lehet a befutó: a Budapest–Cegléd–Szolnok vasútvonal megtoldásával kötik össze a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban egy ún. hurokleágazást építenének, így nem lenne szükség különjáratokra.

A meglévő vonatok tennének egy kitérőt a reptérre, hogy aztán a fővonalra visszatérve haladjanak tovább a belvárosba.

Nem kidobott pénz

Túlságosan sokat sem kell építkezni ehhez: a meglévő iparvágány felújításával hamar kész lehet a mellékvonal. Ez a szakasz jelenleg a reptér kerozinellátásának B terve. Ha valamiért leállna a Százhalombattáról idevezető üzemanyag-vezeték, akkor vonattal pótolnák a kimaradást.

„Ez a projekt egyelőre a levegőben lóg, még sok kérdést kell tisztázni” – közölte az  Index megkeresésére Andó Gergely vasúti szakértő. Andó szerint fontos kérdés, hogy a tervezett leágazás hogyan csatlakozik majd a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalhoz. Adja magát a szemeretelepi elágazás, kérdés, hogy az új vágány Üllőnél vagy Monornál térjen-e vissza a fővonalra. „Minél lejjebb, annál jobb” – tette hozzá a szakértő. Arról sincsenek információk, hogy miként oldják meg azt, hogy a gyorsforgalmi utat ne keresztezze szintben a vasút.

A fejlesztése előnye, hogy a Budapest–Cegléd vonal az egyik legforgalmasabb az országban, akár új járatok nélkül is 15 percenként megállhat egy vonat a reptéren – véli Andó.

„Az nem kidobott pénz, amivel nő a vasútvonal kapacitása, illetve javul a minősége. Itt a személyforgalom mellett jelentős a teherforgalom részben Románia és részben Szerbia felé, illetve felől” – közölte Andó. Az külön előny, hogy akár Budapest érintése nélkül is elérhető lesz Dél-Magyarországról a repülőtér.

A metróbővítést sem zárja ki a vasútépítés. „Vannak nemzetközi példák arra, hogy metró és vonat is jár egy reptérre” – mondta Andó, aki példaként a londoni Heathrow repülőteret említette, de hangsúlyozta, hogy Ferihegyen sokkal kisebb az utasforgalom.