Merkel a menekülthullám terheinek méltányos elosztását akarja

A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között

- jelentette ki a német kancellár hétfőn Berlinben a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt.

Angela Merkel Francois Hollande társaságában tett sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.

Ki kell alakítani Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak - tudósított az eseményről az MTI. Ezt "gyorsan, még az idén meg kell tenni, késlekedést nem tudunk elfogadni" - hangsúlyozta a német kancellár, és hozzátette: "közös szabványokat kell kidolgozni" az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról, mindazok esetében pedig, akik tartózkodási jogot - azaz menekült, oltalmazott vagy más menekültügyi státust - szereznek, gondoskodni kell "a méltányos tehermegosztásról", mert ez "jelenleg nem biztosított".

Angela Merkel elmondta: a német és a francia belügyminiszter előkészítő munkája révén Németország és Franciaország arra a megállapításra jutott, hogy az EU tagországai közösen meg tudják határozni az úgynevezett biztonságos származási ország fogalmát, és "egységesíteni" tudják a közös definícióból következő jogi eljárásokat.

A német kancellár megismételte azt a szóvivője, Steffen Siebert által már ismertetett állásfoglalását, amely szerint a leghatározottabban elítéli a szászországi Heidenauban a hét végén történt zavargásokat. Hangsúlyozta: a menedékkérőket befogadó helyi állomásnál tartott tüntetéseken "agresszív, idegenellenes hangulat" alakult ki, ami "teljes mértékben elfogadhatatlan". A kancellár visszataszítónak nevezte a "szélsőjobboldaliak és neonácik" gyűlölködését, és szégyenletesnek nevezte, hogy megnyilvánulásaikat nyíltan támogatták állampolgárok, köztük "családok gyermekekkel".

Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a menekülthullám felerősödésével "rendkívüli helyzet állt elő, amely azonban tartós marad", mert a menekülthullámot kiváltó krízisek nem enyhülnek. Ezért az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és "közös migrációs politikát" kell kidolgozniuk.

Hollande szerint csak egy egységes menekültügyi rendszer révén lehet fenntartani a schengeni rendszert, vagyis a határok szabad átjárhatóságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.

A francia államfő hozzátette: elkerülhetetlenül szükséges különbséget tenni a védelemre szoruló menedékkérők és az ugyan érthető okok miatt az EU-ba igyekvő, de a menekültügyi előírások értelmében a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérők között. A védelemre szoruló menedékkérőket pedig "igazságosan kell elosztani" a tagállamok között, és gondoskodni kell a védelemre nem jogosult kérelmezők "emberhez méltó" körülmények között történő visszatelepítéséről.

Angela Merkel és Francois Hollande eredetileg Petro Poronsenko ukrán elnökkel folytatott volna megbeszélést Berlinben a kelet-ukrajnai válság rendezéséről. A programot azonban a menekülthullám felerősödése miatt kiegészítették egy kétoldalú, német-francia megbeszéléssel. Így Merkel és Hollande először a menekültválság uniós szintű kezelésének lehetőségeiről tárgyal, majd csatlakozik hozzájuk Porosenko, akivel a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat alakulását tekintik át. A találkozó végén sajtótájékoztatót tartanak.