Ellenszavazat nélkül fogadta el Kiss Zoltánt a nemzetbiztonsági bizottság

2015.08.28. 12:04
A Lehet Más a Politika és a kormánypártok szavazataival elfogadta Kiss Zoltán ezredes előterjesztését az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetésére. Az MSZP-s Molnár Zsolt és jobbikos Mirkóczki Ádám tartózkodott. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén szó volt a migrációs helyzetről, a terrorizmusról és a szervezet megújításáról. Az ellenzék az EU-val közös megoldásban gondolkozik, a fideszes Németh Szilárd viszont Brüsszelre mutogat.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága ugyan nem dönthet arról, hogy ki vezetheti az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH) – mivel a miniszterelnök nevezi ki a titkosszolgálat fejét –, de állást foglalhat a jelöltek személyéről. A bizottság pénteki ülésén három igen szavazattal és két tartózkodással alkalmasnak találták a 34 éves Kiss Zoltán ezredest a hivatal vezetésére.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s vezetője kifogástalan előéletű szakembernek nevezte Kisst, mégis tartózkodott. „Kiss úr alkalmas végzettsége, a munkaterületen szerzett tapasztalata és eddigi munkája alapján is arra, hogy vezesse az Alkotmányvédelmi Hivatalt.” Szavazatát azzal indokolta, hogy a szervezet vezetéséről maga a miniszterelnök dönt, ezért tartózkodott.

Molnár beszámolója szerint a meghallgatáson témaként felmerült a jelenlegi migrációs helyzet, kivált az embercsempészet, valamint a Quaestor-ügyhöz hasonló gazdasági bűncselekmények kezelése. Újságírói kérdésre a szocialista politikus kifejtette: nem támogatja a honvédség bevetését a határok őrizetében. „A hatályos jogszabályok szerint ez nem lehetséges” – közölte, helyette a rendőrség erőinek átcsoportosítását, megfelelő képzését tartja megoldásnak.

„Mit tett a kormány az elmúlt félévben?” – tette fel a kérdést a bizottság elnöke, utalva arra, hogy a kormány kommunikációjában korán reagált ugyan a migrációs helyzetre, de igazán nem tett semmit a kezelésére.

Kiss Zoltán

Az ezredes 34 éves, jogász szakember, 2005 óta teljesít hivatalos szolgálatot.  Részt vett az AH jogelődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal, majd a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája munkájában. A BM-ben a védelmi és nemzetbiztonsági koordinációs tevékenység különböző területein dolgozott, a tárca rendészeti államtitkárságának rendészeti koordinációs főosztályának vezetője is volt. Május 16. óta az AH szervezeti átalakítása érdekében szükséges feladatok koordinálásáért, végrehajtásuk biztosításáért felel miniszteri biztosként. Személyét Tasnádi  László rendészeti államtitkár ajánlotta, azután, hogy az AH előző vezetője, Göbölös László saját kérésére márciusban lemondott posztjáról.

Molnár hangsúlyozta, hogy nem lehet nemzeti szinten megoldani a menekülthelyzetet, ezért európai szintű fellépést szorgalmaz, a határzárt működésképtelennek tartja. „A migráció nem tartja be az államhatárokat, ugyanúgy, ahogy a betegségek sem” – jelentette ki.

A bizottság LMP-s tagja, Szél Bernadett közölte, hogy szakmai felkészültsége alapján támogatni tudta Kiss Zoltánt. „Ezredes úr azért is alkalmas jelölt, mert személye kormányokon kívüli” – utalt arra, hogy Kiss még az AH jogelődjénél, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál is dolgozott.

Németh Szilárd: A menekültek egyre követelőzőbbek

A fideszes Németh Szilárd örül, hogy a bizottság ellenszavazat nélkül támogatta Kiss Zoltán kinevezését. „Programja egyértelművé tette, hogy jó kezekben lesz az Alkotmányvédelmi Hivatal” – mondta, és kiemelte, hogy mivel Kiss miniszteri biztosként részt vesz a titkosszolgálat megújításában, az alatta jobban működhet.

Nem migránsok vannak

– jelentette ki újságírói kérdésre a kormánypárti politikus, szerinte ugyanis nagyjából 10 százalék azoknak az aránya, akik szabályosan, papírokkal lépnek át a határon. Csak őket nevezné migránsoknak; viszont azok, akik a zöldhatáron, a határzáron át érkeznek, szerinte nem migránsok.

Ők egyre követelőzőbbek, műsorokat rendeznek

– mondta Németh a migránsoktól általa megkülönböztetett csoportról.

A csütörtökön Ausztriában megtalált, magyar rendszámú embercsempész teherautó ügyéről közölte: személyesen is felháborítónak tartja az esetet, ezért is lesz fontos, hogy a büntető törvénykönyvet (Btk.) úgy szigorítsák, hogy szigorúan büntethető legyen az embercsempészet és az illegális határátlépés.

Ez történik, amikor Brüsszel nem tud megoldani egy helyzetet

– tette hozzá Németh a tegnapi tragédiáról szólva.

A Btk. szigorításával kapcsolatban elmondta, hogy könnyebbé és szigorúbbá kell tenni az illegális határátlépést. Így  az érkezetteket   egyszerűbb volna kitoloncolni vagy börtönbe zárni. „Alapvetően nem a börtönök megtöltése a cél” – hangsúlyozta újságírói kérdésre, hozzátéve, hogy csak az országra nehezedő nyomást akarják csökkenteni.