Eldőlt: Gödöllőhöz csatolják a Corvinus kertészetis karait

A felsőoktatási államtitkárság meghozta javaslatait az egyetemek átalakítására. Az államtitkárság szerint erre azért van szükség, mert több egyetem és főiskola a jelenlegi formájában hosszútávon nem működőképes. Az egyetemek az elmúlt két hónapban maguk is kidolgoztak terveket arra, hogyan tudnának hatékonyabbak lenni. Erről több száz oldalnyi dokumentum született.

Az államtitkárság ezek figyelembevételével döntött most arról, mely javaslatokat támogatja és melyeket nem. A felsőoktatási államtitkárság döntéséről az egyetemek szenátusainak kell még szavaznia, de ez nem köti az államtitkárságot: mint az állami egyetemek fenntartója saját hatáskörben is dönthet az átalakításokról, mondta az Indexnek Palkovics László felsőoktatási államtitkár. A korábban ismertetett terveket egy-két kivételtől eltekintve megvalósítják. Erről legkésőbb jövő hét végén hozza meg a végleges döntést az Emberi Erőforrások Minisztériuma. 

A Corvinus budai karait Gödöllőhöz csatolják

Az államtitkárság azt javasolja, hogy  2016. január elsejétől  a Budapesti Corvinus Egyetem három budai kara, az Élelmiszer-tudományi-, a Kertészettudományi- és a Tájépítészeti kar csatlakozzon a gödöllői központú Szent István Egyetemhez. Ezzel a közép-magyarországi régióban erős agrárképzési centrum jönne létre.

A  Corvinus  két jól elkülöníthető  campusból  állt: a pesti "közgázos" karokból és a budai Villányi úton működő volt kertészeti egyetem karaiból.  Az államtitkárság korábban éles kritikával illette, hogy a Corvinus két campusa között alig van együttműködés, az integráció szintje nulla, mondta korábban Palkovics László az Indexnek. Mint korábban megírtuk: a pesti karokon is voltak olyan hangok, amelyek szerint jobb lenne elbúcsúzni a kertészetis karoktól. 

A Corvinus végül olyan javaslatot dolgozott ki, hogy a három budai kar maradjon a Corvinuson belül. Palkovics László viszont kérdésünkre azt mondta: úgy látják, Magyarországon nem nagyon működnek azok a modellek, hogy különálló egyetemek hatékonyan kooperáljanak egymással. Ezért csak a szervezeti keretek átalakításával oldható meg, hogy kertészeti karok valóban szerves részei legyenek a Szent István Egyetemen folyó agrárképzésnek.  A csatlakozással a SZIE oktatási profiljának 60 százaléka lesz agrárjellegű képzés. Emellett műszaki és gazdasági képzések vannak, azaz a budai karok egy szélesebb oktatási környezettel rendelkező egyetem részévé válnak, érvel az államtitkárság.

Ezzel a döntéssel a három budai kar nem ért egyet, már korábban is tüntettek és most is kilátásba helyezték: az utcára mennek, ha le akarják választani őket a Corvinusról. Ezek a karok 2000 és 2003 között egyszer már a SZIE részeként működtek, de a dolog akkor sem működött. Szerintük ráadásul a SZIE gazdálkodása megroppan attól, hogy a sok pénzt hozó állatorvostudományi kar kiválik és önállósodik. Attól is tartanak, hogy a SZIE szenátusán belül nem kapnak majd elég támogatást a kar elképzelései.

Palkovics László szerint a baj az volt, hogy az integráció, és a szinergiák kihasználása 2003-ban sem működött a SZIE-n belül, most azonban mindent el kell követni ezek kiaknázására. Bár a budai karok 50 kilométerre vannak Gödöllőtől, a hallgatóknak nem kell majd utazniuk. Az oktatóknak viszont igen.

A csatlakozás mellett szól, hogy jelenleg nincs élelmiszertudományi képzés a SZIE-n, pedig nagy szükség lenne rá. A budai élelmiszer-tudományi képzésnek pedig hiányzik a műszaki háttere, ez viszont Gödöllőn megvan. A kertészettudományi kar a gödöllői zöldségtermesztő intézettel fűzheti szorosabbra a kapcsolatokat. A tájépítészeti kar pedig a szarvasi arborétum révén közös projektekbe kezdhet a SZIE ottani képzéseivel. Így sikeresebbek lehetnek a pályázatok elnyerésekor is, mondta az Indexnek a felsőoktatási államtitkár.

  Palkovics László azt mondta: a SZIE-hez csatlakozó budai campusnak megadják azt a lehetőséget, hogy a saját ügyeiben, a kapcsolatrendszeréről, a régióval kapcsolatos ügyekben önálló döntéseket hozzon. Ezt természetesen csak addig a határig teheti meg, hogy az ne veszélyeztesse a teljes SZIE hosszú távú fenntarthatóságát.

A tárca javaslata szerint a budai campusra költöztetnék be később a SZIE Thököly úton működő Ybl Miklós Építéstudományi Karát is. A Villányi úton működő, elég rossz állapotban lévő épületek egy részén néhány halaszthatatlan felújítást már most elvégeznek, és felmérik, hogyan lehetne javítani a feltételeket. A budai campus megmarad, fejlődik, így talán végre mindenki elhiszi, hogy nem akarják eladni ezt az értékes területet, mondta az Indexnek az államtitkár. Palkovics László azzal sem ért egyet, hogy a kertészetis karok elvesztik vonzerejüket, ha már nem a Corvinus név alatt futnak. Álláspontja szerint önmagában vonzó, hogy ezek a képzések Budapesten vannak, a statisztikák pedig azt mutatják: a külföldi hallgatók nagy része sem a Corvinus név miatt tanult itt, hanem jelentős részben Erasmusos diákként vagy államközi megállapodásoknak köszönhetően érkezett.  

A SZIE jászberényi pedagógusképzése az egri Esterházy Károly Főiskolához kerül

Az államtitkárság szerint emellett szól a földrajzi közelség, és az is, hogy ez jobban illik az egri oktatási profilhoz. A SZIE-nek Békéscsabán is van képzése. Mivel ez nem fenntartható, a jövőben közösségi képzési központként működhet majd. Az épület és az infrastruktúra megmarad , és itt képzéseket, tanfolyamokat, átképzéseket szerveznek. A Szent István Egyetemnek így négy campusa lesz: a budai, a gödöllői, a szarvasi arborétum, és a gyulai egészségtudományi képzés, bár ez utóbbi későbbi sorsa is átgondolandó az államtitkárság szerint.

Gazdasági szakegyetem lesz a Corvinus pesti karaiból

Eddig sem volt kérdés, hogy a Corvinus legfőbb vonzerejét a gazdasági képzések jelentették. A három pesti kar képes lesz önállóan működni és nagy számú, fizetős külföldi hallgatót vonzani. Az állam által finanszírozott gazdasági képzések döntő részét most is a Corvinus viszi el, mivel a hallgatók döntő része is ide szeretne bejutni.  

Mint az egyetem rektora a nyáron az Indexnek elmondta: egy negyedik, önálló gazdaságinformatikai kart is létre akarnak hozni. A terület iránt óriási a hallgatói érdeklődés, és a BCE az alap- és mesterképzési szakokon, valamint a doktori képzésben is piacvezető.

A Corvinus már 2016 szeptemberétől kihelyezett képzést fog indítani Székesfehérváron. Az egyetem oktatói pénzügy-számvitel, humánerőforrás- menedzsment, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok szakokon oktatnak majd. Erre az erős gazdasággal rendelkező és az ott működő vállalkozásoknak nagy szüksége van. Korábban volt olyan cég, amely képzett munkaerő hiánya miatt nem vágott bele új fejlesztésbe. A Covinus vonzó brandje miatt a diákok így akár Székesfehérvárra is elmennek ezekre a képzésekre.  

Önálló állatorvostudományi egyetem jön létre

2016. július 1-től a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara kiválik, és őnállóvá válik. A korábbi budapesti Állatorvostudományi Egyetem 2000-ben csatlakozott a gödöllői központú Szent István Egyetemhez. A kar a SZIE részeként is vonzó maradt. Az önállóvá  válást indokolja, hogy a karon a hallgatók 60 százaléka külföldi, a kar bevételének 80 százaléka pedig saját bevétel. A karnak erős doktori iskolája van, és Európa kilenc állatorvosi képzéséből hetedikként kapta meg az európai akkreditációt. A kar az utrechti egyetem mellett Amerikában is hirdetheti magát, mert olyan diplomát ad ki, ami a tengerentúlon is elfogadott. Az állatorvostudományi egyetem önállósodása után továbbra is Gödöllőtől vásárolja meg a pénzügyi és bérszámfejtési feladatokat, így ez a rész a Szent István Egyetem költségvetéséből sem esik ki. 

Szombathely csak 2017-ben válik ki a Nyugat-magyarországi Egyetemből

Az eredeti elképzelések szerint Szombathely is kivált volna a Nyugat-magyarországi Egyetemből, ehhez azonban még nincsenek meg a feltételek.  A pedagógus képzésüket csak úgy tudták akkreditálni, hogy a NYME keretein belül ehhez megvoltak a soproni Benedek Elek Pedagógiai Kar minősített oktatói. Szombathely jelenleg önállóan nem kapna akkreditációt, ehhez legalább 15-30 embert kellene felvenni.

Egyelőre nincs elég hallgató sem az önálló működéshez. A mostani 1800 diák és az utánuk járó állami támogatás, illetve tandíj nem elég ehhez. Egy KPMG által készített tanulmány szerint 2020-ig nagyjából 2500-ra lehetne feltornászni a hallgatói létszámot, ami még mindig nem feltétlenül elegendő az intézmény fenntarthatóságához. Az államtitkárság szerint azonban vannak egyéb ötletek a hallgatók vonzására, a cél az, hogy 2017-ig annyira megerősítsék a szombathelyi karokat, hogy önállósodhassanak. A kiválás  2017. július 1-jével valósulna meg. Ezzel egy időben önnáló egyetemmé válna a mostani NYME magját alkotósoproni Erdőmérnöki Kar, a Közgazdaságtudományi Kar és a Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar is.

Móvár és a győri Apáczai-kar a Széchenyi Egyetemhez csatlakozik

Mint korábban megírtuk: a nagy hagyományokkal rendelkező  mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kar már korábban bejelentette, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemtől szeretne a győri Széchenyi Egyetemhez átcsatlakozni. A pedagógusképzést és műszaki képzéseket folytató Széchenyi Egyetem profiljához Mosonmagyaróvárról inkább csak az élelmiszer-ipari képzésre van szükség. Szintén a Széchenyi Egyetemhez csatlakozik a NYME győri Apáczai Csere János Kara, amely pedagógusképzéssel, turizmussal, bölcsész- és társadalomtudományokkal foglalkozik.

A NYME zalaegerszegi mechatronikai képzése a veszprémi Pannon Egyetemhez kerül

Most szeptembertől indul el a Nyugat-magyarországi Egyetem mechatronikai képzése Zalaegerszegen. A képzést a soproni faipari kar hozta létre, de Zalaegerszeg városa is támogatja évi 150 millió forinttal. Miután ez a képzés nem illik a faipari kar portfóliójába, az átalakítások során most a veszprémi központú Pannon Egyetemhez csatlakozik, amelynek több kara és képzése is működik a régióban (Keszthelyen, Nagykanizsán). 

Egyesül a Kecskeméti- és a Szolnoki Főiskola

Komoly hatástanulmányokat készített a két város és a főiskolák vezetése. Ez alapján ők is úgy látják: a fenntarthatóság érdekében egyesíteni kell a két főiskolát. Az államtitkárság javaslat szerint a két intézmény 2016  júliusában egyesülne.    A Szolnoki Főiskolán drasztikusan csökkent a hallgatók létszáma. Míg korábban több mint 4000 hallgatója volt az agrár-, gazdaságtudományi és műszaki képzéseket folytató intézménynek, ma már csak 1200 diák jár oda, a csökkenés 75 százalékos. Szolnoknak közben óriási terhet jelent a ppp-konstrukcióban (az állam kezdeményezésére, magánbefektetők közreműködésével) 4 milliárd forintért épült új oktatási épületek törlesztése. Kecskemét is hasonló sorsra juthatott volna, de köszönhetően a Mercedes-gyárnak és a gyárral közösen létrehozott, népszerű mérnöki képzésnek, ott sikerült megtartani a hallgatókat

  Az egyesített, kecskeméti és szolnoki campusszal működő főiskolának új nevet kell kitalálni. L esznek olyan karok, amelyeknek mindegyik helyen lesz képzése. A műszaki kar vezetése Kecskeméten működik majd, de kihelyzett képzése lesz Szolnokon is.  Hogy legyen elég hallgató Szolnokon, oda helyeznék át például a keresett műszaki menedzser képzést Kecskemétről.

Gyöngyös és Eger is egyesül

Szolnokhoz hasonló problémákkal küszködik a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola is. Az agrár-, turisztikai- és gazdasági képzéseket folytató intézménynek régebben 15 ezer hallgatója is volt, most 4000 körül van ez a szám, azaz a csökkenés itt is 75 százalékos. Emellé itt is erősen túlfejlesztett infrastruktúra társul, ami nem fenntartható.

2016. júliusától ezért egyesül a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az egri  Eszterházy Károly Főiskola.  Az egyesített főiskolának négy campusa lesz: Gyöngyösön, Egerben, a SZIE-től ide csatlakozó Jászberényben és Sárospatakon.   

Az új főiskola egyik képzési profilja az egri központú pedagógusképzés lesz. A másik nagy lehetőség a szőlész borász képzés, lévén itt több nevezetes borvidék (mátrai, egri, tokaji) kapcsolódik, van borászati kutató intézet, együttműködés az Egerfood-dal, és kiaknázható az együttműködés a helyi borászatokkal is.  Az államtitkárság szerint ezzel egy jó pedagógusképzéssel, doktori iskolával is rendelkező, egri központú „északkelet-magyarországi” egyetem jöhetne létre. 

Borítókép: újraélesztési rekordkísérlet a Testnevelési Egyetemen MTI / Mohai Balázs