Mi történik? Magyarország harca a németekkel és az EU-val

• Ez most már az EU schengeni hátárán álló Magyarország és a nagy EU-országok, főleg Németország konfliktusa.
• Hiába támadják Magyarországot, most tényszerűen és akkurátusan betartjuk az unió szabályait és humanitárius kötelezettségeinket: "Magyarország és Európa határait védjük". A kerítés lehetővé teszi, hogy az ide érkezők csak a legális határállomásokon léphessenek be az EU területére. Így lehet őket regisztrálni és megállapítani: ki szorul védelemre, kit kell visszaküldeni. Bár mindenki tisztában van azzal, hogy a menekültek döntő többsége Ausztriába és Németországba akar menni, az uniós jog szerint Magyarországról jelenleg legálisan nem utazhatnak tovább, hiába van vonatjegyük. Egy magyar befogadóállomáson kell megvárniuk, amíg menekültkérelmüket elbírálják.
  
• A déli határon vagy a Keleti pályaudvarnál látott tömegjelenetekkel Magyarország mintha látványosan demonstrálni akarná a probléma súlyosságát, a menekülteknek pedig azt üzenné: ide nem érdemes jönni. Ugyanezt a célt szolgálja a kerítés és a kibocsátó országokban most induló, a menekülteket Magyarországtól távol tartani akaró plakátkampány is. Orbán szerint a menekültek többsége téved, ha azt hiszi, hogy Európában könnyen letelepedhet.
• A brit miniszterelnök is úgy látja, hogy a migrációs válságra nem az újabb menekültek befogadása a helyes válasz. David Cameron szerint azoknak az országoknak a stabilizálásához kell segítséget nyújtani, ahonnan a menekültek érkeznek.
• Az EU vezető országai, főleg Németország és Franciaország szerint új helyzet van, amelyhez új szabályok kellenek. Ehhez éppen Magyarország nem hajlandó most alkalmazkodni. 
• Németország sem mondja azt, hogy minden menekültet korlátlanul és ellenőrizetlenül be kell engedni az EU-ba. Javaslatuk szerint Görögországban és Olaszországban kell létrehozni menekülteket regisztráló és befogadó állomásokat. Itt lehet szétválasztani a védelemre jogosult menekülteket és a gazdasági bevándorlókat, akiket nem szabad beengedni az EU-ba. A kiszűrt menekülteket ezután kvóták alapján osztanák el a tagállamok között. Ez Magyarország válláról is levenné a terheket. 
• A menekültek szétosztását azonban Magyarország élesen elutasítja, sőt, Magyarország egyáltalán nem akar befogadni menekülteket. Magyarország a demográfiai csökkenés és a későbbi munkaerőhiány problémáit egyértelműen nem menekültekkel akarja megoldani, hanem családpolitikával és határon túli magyarokkal. Azzal is érvelünk, hogy a közép-kelet-európai országok társadalmai nem toleránsak az idegen vallásokkal és kultúrákkal, és 25 év alatt még a romák integrációját sem sikerült megvalósítani.
• A visegrádi országok álláspontja ebben még nem egységes, pénteken tárgyalnak egymással a V4-ek. A szlovákokkal együtt azt képviseljük, hogy a tagállamok határozhassák meg, akarnak-e befogadni menekülteket, és ha igen, kiket. 
• Ez a nézetkülönbség jelen pillanatban az EU alapjait kérdőjelezi meg. Magyarország most is jelentős támogatást és gyorssegélyt kap a menekültügy kezeléséhez Brüsszeltől, de a menekültügy megoldásában határozottan nem ért egyet a most formálódó közös európai fellépéssel. Ausztria az uniós támogatások felfüggesztésével próbálná rákényszeríteni a kvótarendszerre az azt nem támogató tagállamokat. 

A menekültválság percről percre>>>

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!