Elképesztő számú szülő nélküli menekült gyerek érkezett idén Magyarországra

Ez a csoport az egyébként is kiszolgáltatott menekültek közül a legsérülékenyebb, hiszen a gyerekek, fiatalok sok esetben a szüleik elvesztése után indulnak útnak. A magyar menekültügyi rendszer 2011 óta kezeli őket megkülönböztetett figyelemmel: a kísérő nélküli kiskorú migránsokat a gyermekvédelmi rendszerbe tereli, ahol elvileg sokkal jobb és több ellátásra lennének jogosultak, mint a többi menekült.

Csakhogy a gyermekvédelem nincs felkészülve a megnövekedett terhelésre.

– tudtuk meg az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi), ami tízszer annyi, mint a korábbi években. Rájuk körülbelül

A tárca arra a kérdésre nem válaszolt, hogy az elmúlt hetekben mennyiben sikerült tartani ezt a protokollt, illetve milyen gyorsan zajlott le ez a folyamat.

A fóti Károly István Gyermekközpont menekülteknek kialakított részét eredetileg 34 ember befogadására tervezték, de az elmúlt években ennél szinte folyamatosan több kiskorú menekült ellátására volt szükség, ezért 2012-ben egy 18 fő befogadására alkalmas hódmezővásárhelyi gyermekotthont is bevontak ez ellátásba. Idén azonban már ez sem bizonyult elégnek, mert Fóton olyan nap is volt, hogy 314 kiskorúnak kellett szállást és ellátást biztosítani. Az Emmi szerint a kiskorú menekültek száma akár egyik napról a másikra is durván ingadozott, mert sokan engedély nélkül tovább álltak Nyugat-Európa felé. Annyira sokan léptek le, hogy jelenleg csak 50 kísérő nélküli kiskorú van Fóton.

A megnövekedett létszám miatt tavasszal Fótról budapesti gyermekotthonokba telepítették át a már régebb ott élő, menekült státusszal rendelkező menekülteket, illetve felvettek több új dolgozót, és elkezdtek több pénzt fizetni az alkalmazottaknak. A hódmezővásárhelyi gyermekotthon forgalmán alig látszott meg a menekültáradat, ott még a legzsúfoltabb napokon is csak 25 kísérő nélküli kiskorú menekült volt.

A kísérő nélküli kiskorú menekültek a gyermekvédelmi törvények teljes körű, úgynevezett „otthont nyújtó” ellátásra jogosultak, ami napi ötször étkezést, ruházkodási pénzt és oktatást jelenti. Megkérdeztük az Emmitől, hogy ez idén mennyivel terhelte meg az államkasszát, de egyelőre erre nem kaptunk választ.

A fóti gyermekotthonban dolgozók tapasztalatai szerint sok kiskorú menekült a tankötelességi kornál ugyan idősebb, és a saját országában soha nem járt iskolába, de a legtöbben örülnek az oktatási lehetőségnek, amely egy egy éves intenzív nyelvi képzéssel kezdődik. 

Ez nem jelenti azt, hogy a menekült gyerekek elözönlik majd az iskolákat. A Magyarországra érkező kísérő nélküli kiskorúak közül ugyanolyan kevesen tervezik hosszú távon is itt a jövőt, mint a többi menekült közül: az elmúlt két évben évi 8-900 kísérő nélküli kiskorút regisztráltak, ehhez képest most 52 ebbe a kategóriába tartozó menekült tanul magyar oktatási intézményekben, és a szüleikkel együtt érkező gyerekekkel együtt is csak körülbelül 100.     

Az idén az országba érkezett felnőtt kísérő nélküli kiskorú menekültek 95 százaléka 14 és 18 év közötti, de volt köztük 421 14 év alatti kisgyerek is. A veszélyes útra szinte kizárólag – 99 százalékban – fiúk vállalkoztak. Meglepő módon a többi menekülthöz képest kicsit más a kísérő nélküli kiskorúak nemzetiségi megoszlása: 90 százalékuk Afganisztánból jön, csupán a 4 százalékuk szír, 3 százalékuk koszovói, 1-1 százalékuk szomáliai és pakisztáni, a többiek pedig Egyiptomból, Bangladesből, Irakból, Iránból és Szerbiából jöttek.