Októberig biztosan sokan érkeznek még

Sajtótájékoztatót tartott az ENSZ Menekültügyi Bizottságának európai vezetője, Vincent Cochetel az egyre súlyosbodó menekülthelyzetről, köztük Magyarország szerepéről is a válság kezelésében. Cochetel a majdnem egy órás sajtókonferencián kitért arra, hogy

• körülbelül 37-42 ezer menekült várható még Magyarországra a következő 10 napban, de az áradat októberre csökkenni fog az időjárás miatt 
  

  Fotó: Huszti István
• az egyik legfontosabb európai kérdésnek tartja Görögország és Olaszország mellett a magyarországi menekültek kezelését
• mindenképpen meg kell erősíteni a határvédelmet és felgyorsítani a regisztrációs folyamatot
• de Európánál sokkal súlyosabb a helyzet Törökországban és a Szíriával szomszédos országokban, ahol több millió menekült él
• miközben drasztikusan fogy a pénz a menekültek ellátására, aminek újabb menekülthullám lesz a következménye, akár már jövő márciusban

Cochetel azzal kezdte, hogy csak idén eddig közel 150 ezer menekült érkezett Magyarországra, ezeknek a 85 százaléka valóban a háború ellen menekült. Elismerte, hogy vannak magukat szíreknek kiadó gazdasági bevándorlók is, ezt később egy bicskei példával magyarázta, ahol három marokkóiról derült ki, hogy nem szírek. Pontosan ezért tartja fontosnak a határvédelem megerősítését és a regisztrációs folyamatok felgyorsítását, illetve a befogadóállomások növelését, ahol az ilyen eseteket nagyon könnyen ki lehet szűrni a megfelelő kérdésekkel.

Az ilyen embereket nem szabad átengedni a határon, nem szabad politikai védelmet adni és minél hamarabb vissza kell küldeni őket a saját országukba.

Fontos megoldandó problémának tartja, hogy a menekültekkel megértsék az ujjlenyomatos regisztráció szükségességét. Erre az amerikai példát hozta fel, ahol minden beutazónak kötelező ujjlenyomatot adni, különben nem engedik be az országba. Ebben fontos szerepe van a befogadóállomásoknak, ahol Cochetel szerint óriási szükség van megfelelő szakemberekre a hatóságok mellé.

Nincs olyan joga a menekülteknek, hogy bárhova mehetnek, ez így nem működhet.

A magyar gyűjtőpontokat nem tartja alkalmasnak ekkora menekülttömeg kezelésére. Ebben lehet nagy segítségére Magyarországnak az új relokalizációs terv, aminek részeként az uniós államok a legjobban sújtott országokból, vagyis Görögországból, Olaszországból és Magyarországról szállítanának át menekülteket a terheltség enyhítéseként. Ettől függ az is, hogy a körülbelül 5000 fő befogadására alkalmas magyar állomásokat további 2000-rel bővítsék, hiszen ha életbe lép a menekültek áttelepítése más uniós országokba, akkor ennyi hely elég lesz Magyarországnak, ellenkező esetben biztosan nem. Azt még hozzátette, hogy a szervezettől még kap támogatást a magyar kormány a menekültek étkeztetéséhez.

Ez még semmi a Közel-Kelethez képest

Cochetel többször is kihangsúlyozta, hogy az európai helyzet még mindig jobb, mint ami keletebbre történik. Törökországban 1,9 millió menekült él, a Szíriával szomszédos többi országban 4 millió. Ehhez képest az a négy éve tartó szíriai háború miatt Európában összesen 250 ezer menekült érkezett.

Szerinte inkább ezekre a területekre kellene jobban koncentrálni, de persze vannak olyan speciális helyzetben lévő kivételes esetek, mint Görögország és Magyarország.

Szóba került az új magyar határvédelmi törvény, ami akár börtönbüntetést is kiszabhat az illegális határátkelőkre. Cochetel szerint nagyon fontos, hogy a törvény tartsa be a nemzetközi és uniós normákat, a szabályozás megtervezése pedig legyen mindenképpen alapos, különben hatalmas káosz lehet a következménye. Börtönbe viszont semmiképp sem szabad senkit sem zárni, ameddig nem derül ki, hogy menekültről vagy egyszerű bevándorlóról van szó. Ezt a törvényt még ők is vizsgálják. A határmenti kerítésépítést konkrétan támogatja, legalábbis szerinte mindenképpen egy megoldás Görögországban és Olaszországban is. Azt viszont kiemelte, hogy egyáltalán nem támogatja a tranzitzónákat, amiken mindenképpen változtatni kell, ahogyan a törökországi ütközőzónának sem látja értelmét.

Szerbia nem megoldás

Orbán Viktor nemrég arról beszélt, hogy több biztonságos ország is van Magyarország és a háborús övezetek között, ilyen például a nem uniós Szerbia is. Ez az ENSZ és Magyarország külön vitája, de szerinte Szerbia ugyanúgy nem képes ilyen méretű menekültáradat befogadására, ahogy Magyarország sem. Legalábbis komoly anyagi segítség nélkül biztos nem.

A hadsereg szerepvállalását azonban nem ellenzi, Németországban, Belgiumban és most már Görögországban is mozgósították a katonákat a helyzet kezelésére, ehhez Magyarországnak is joga van.

A következő időszakban további 37 ezer menekültet vár Görögországból és további 4-5 ezeret Szerbiából, de ez a hullám lecsillapodik októberre, amikor az időjárás miatt alkalmatlanná válik a Földközi-tenger az Európába való beutazásra. Azonban a menekültáradat márciusban folytatódhat, mert már így is csökkenteni kellett a menekültek ellátására elkülönített pénzt, aminek hatására újabb embertömeg indulhat meg keletről Európa felé.