Jeromos
9 °C
26 °C

Megdöbbentő kivételeket találtunk a menekültügyi törvénycsomagban

12
2015.09.11. 11:46
Se a fiatalkorúaknak nem jár speciális elbánás, se az ügyük legfontosabb iratait nem fordítják le a migránsoknak: az elfogadás előtt észrevétlenül még szigorítottak egyet a szerb határon lévő kerítésen átjövő migránsok kezelésén. Azzal, hogy kivonják az ő ügyeiket az általános büntetőeljárási szabályok alól, gyorsítanak, de főleg spórolnak, az anyanyelvhasználat jogából adódó költségeket amúgy az államnak kellene állnia. Így viszont uniós jogot sérthet a magyar törvény. A szegedi bíróságot heteken belül elárasztják az ügyek. A bírák között az a hír terjed, hogy konténerekben kell majd ítélkezni a szerb határon.

Megbújtak a 12 oldalas, sűrű törvényszövegben, de fontos következményei lesznek annak a pár módosításnak a migránsügyi csomagon, amelyet elfogadás előtt még keresztülvitt a törvényalkotási bizottság. A 10 különböző törvényt módosító, a „tömeges bevándorlás” kezelésére született salátajavaslatot egy héttel az előterjesztése után, múlt pénteken szavazta meg a parlament, hétfőn kihirdették, és legnagyobb részben jövő kedden, szeptember 15-én hatályba is lép.

Ekkortól fog a magyar Btk. szerint bűncselekménynek számítani

  • a határzár tiltott átlépése,
  • a határzár megrongálása és
  • a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása.

Jövő keddtől minden egyes ember ellen büntetőeljárás indulhat, aki a kerítésen keresztül valahogy átjön Magyarországra. Hogy hányan lesznek, egyelőre lehetetlen megjósolni. Legutóbb, szerdán 3321 migránst fogott el a rendőrség, ennyien jöttek be egyetlen nap alatt illegálisan az országba. Azt még nem tudni, ebből hány embert fog visszatartani az új büntetőjogi fenyegetés.

Akiket nem tart vissza, azokra szeptember 15-től alkalmazni kezdik a határzársértési ügyekre kitalált speciális büntetőeljárási szabályokat, amelyeknek a célja – ahogy a törvényjavaslathoz tartozó indoklásban áll – , hogy a perek „minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek”. Az összes ilyen ügyben a Szegedi Járásbíróság és Törvényszék fog ítélkezni.

A gyors ítélkezést célzó külön szabályok közül a legfontosabbak:

  • a büntetőeljárást minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni (ha „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” van);
  • 15 napon belül bíróság elé állíthatják a migránst, ha az ügy megítélése egyszerű, vannak bizonyítékok, és beismeri, ami történt;
  • akit tetten értek, az már 8 napon belül bíróság elé állhat, ha az ügye megítélése egyszerű és vannak bizonyítékok – ilyenkor még beismerésre sincs szükség.

Nincs még 18? Nem számít

Úgy tűnik, a salátatörvény elfogadása előtt valaki még egyszer végiggondolta, mi állhatna esetleg a rohamtempójú ítélkezés útjába. Az egyik ilyen akadály az lett volna, hogy a fiatalkorúakra más eljárási szabályok vonatkoznak, mint a felnőttekre. Vannak plusz feladatok, például környezettanulmányt kell készíttetni róluk, vagy – ha a törvényes képviselővel gond van – eseti gyámot kell kirendelni. Márpedig a papírok nélkül érkező migránsoknál egyáltalán nem egyszerű megmondani, hogy ki a 18 alatti, és ki nem. Vitás helyzetben orvosszakértőt kell kirendelni ennek eldöntésére, ami önmagában időbe telik, és ehhez jött volna még hozzá a fiatalkorúak ügyeinek várhatóan lassabb menete.

Hol várják ki a perük végét?

Ha a kerítésen átmászó migránsnak nyoma vész ("ismeretlen helyen tartózkodik"), akkor az eljárást meg kell szüntetni. Hogy ezt elkerüljék, aki ellen meg tudják indítani a büntetőeljárást, azt valószínűleg kényszerintézkedéssel fogják sújtani, hogy ne tudjon eltűnni. Az ő esetükben a törvény szerint elsősorban házi őrizetet kell elrendelni, és azt a menekülttáborban kell majd végrehajtani. Az indoklás szerint ez a családok védelmét is szolgálja.

A törvényalkotási bizottság módosítója az egész problémacsokrot egy huszárvágással oldotta meg: egyszerűen betoldották a törvénybe, hogy ezekben a határzárral kapcsolatos ügyekben a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályai „nem alkalmazhatóak”. Ezzel a 18 alatti migránsokat kivonták a különleges védelemre, figyelemre szorulók köréből, ami a magyar fiatalkorúakat megilleti a bíróságok előtt.

Fordítás, az nem lesz

Ugyanezt a technikát alkalmazták akkor is, amikor az utolsó pillanatban (a törvényalkotási bizottság vegyes módosító javaslatának részeként) besuvasztották a törvénybe, hogy a büntetőeljárási törvény két másik fontos rendelkezését sem kell alkalmazni a migránsok ügyeiben: nem kell lefordítani nekik sem a vádiratot, sem az ítéletet.

A törvény egyébként ezt kötelezően előírja, ha a vádlott nem érti a magyar nyelvet. Ezt diktálja a büntetőeljárások egyik főszabálya, miszerint

a magyar nyelv nem tudása miatt senkit sem érhet hátrány

és mindenki az anyanyelvét használhatja vagy más, általa ismert nyelvet.

A büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló 2010-es EU-irányelv szerint

"a tagállamok biztosítják, hogy a büntetőeljárás nyelvét nem értő gyanúsítottak vagy vádlottak ésszerű időn belül megkapják mindazon iratok írásbeli fordítását, amelyek lényegesek annak biztosításához, hogy képesek legyenek gyakorolni védelemhez való jogukat, továbbá a tisztességes eljárás garantálásához".

Az irányelv egészen világossá teszi, hogy a lényeges iratok közé tartozik a vádirat és az ítélet. Az új magyar törvénymódosítás ezzel megy szembe.

Nem a tolmács az igazán nagy tétel

A kötelező fordítás eltörlésével nemcsak időt spórolnak: rengeteg pénzről van szó. Az anyanyelv használatának jogából adódó költségeket az államnak kell viselnie, nem a vádlottnak. Még a szlovák milliomos, Rezesova ügyében is Magyarország fizette ezt. Az anyanyelvhasználat biztosításához az élő beszédet közvetítő tolmácsra és az írott szövegek fordítására is szükség van.

A tolmácsolás megvonásáról a határzáras ügyekben sincs szó, de a pénz szempontjából ez is a kisebbik tétel. A bírósági tolmácsolásnak nincs fix, rendeletben rögzített ára, a piaci viszonyok alapján dől el, mennyit kér a tolmács, ez függ például attól, mennyire gyakori vagy ritkább a nyelv, amelyet használ. Konkrétumot emiatt nehéz mondani, mindenesetre az óránkénti 10 ezer forintos díj nem szokatlan összeg.

A Szegedi Törvényszék például 2012-ben egész évben összesen közel 6 millió forintot költött tolmácsolásra, jelent meg egy korábbi Délmagyar-cikkben. 476 alkalommal hívtak tolmácsot abban az évben, ez alkalmanként átlagosan 12 605 forintot jelent.

Ez szinte aprópénznek tűnik ahhoz képest, amennyit az iratok fordítása el tud vinni. Tavaly októberben a Debreceni Törvényszék rablás miatt ítélt el 2 algériai vádlottat, az akkori bírósági közleményben benne volt, hogy a másodfokú eljárás során 777 ezer forint bűnügyi költség keletkezett, és ebből csak az elsőfokú ítélet lefordítása  477 ezer forintot vitt el.

Óránként 5000 a kirendelt védő

Összehasonlításképp: ugyanebben az ügyben az ügyvédi költség csak 24 ezer forint volt. A migránsok pereiben kötelezően kellenek majd védőügyvédek. A kirendelt védő díját a tolmáccsal ellentétben már nem feltétlen az államnak kell állnia. Ha elítélik, azt a pénzt a vádlottal szokták megfizettetni. Kérdés, hogy ezeket az összegeket mennyire tudják majd behajtani az elítélt migránsokon, az viszont biztos, hogy az államnak meg kell ezeket előlegeznie. A kirendelt ügyvédek óradíja most 5000 forint.

A határsértő migránsok ügyeit főszabály szerint külön-külön kell majd tárgyalni. Ha mindenkinek az ügye elképesztő sebességgel, egy órán belül lemegy, akkor – durva becsléssel – 15 ezer forintba kerülne eljárásonként csak a tolmács és az ügyvéd, és akkor a bíróságok egyéb költségeivel még nem is számoltunk. Azzal spórolni fog az állam, hogy ezekben az ügyekben nem lesznek ülnökök a bírók mellett.

 "Én kormányülésen százas nagyságrendről hallottam" – mondta Lázár János a csütörtöki Kormányinfón arról, naponta hány ügy kerülhet a szegedi bíróság elé.

Konténerbíróságok lesznek a határon?

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kedden azt mondta: megnövekedett munkateherrel számol a bírói szervezet, pluszforrásokra lesz szükség, és a kormányzat ebben nyitottnak mutatkozott. Handó röviden arról beszélt, hogy várhatóan növelik a Szegedi Törvényszék létszámát és informatikai eszközökkel is segítik a munkájukat. Részleteket nem mondott arról, honnan és hány bírót fognak kirendelni, őket mikor fogják értesíteni.

Az Index több forrásból úgy értesült: a bírák között az terjed, hogy konténereket visznek a déli határra, és azokban fog folyni az ítélkezés a határzársértési ügyekben.

Besegít az Ítélőtábla is

A Szegedi Ítélőtábla pénteken közleményt adott ki arról, hogy ők is bekapcsolódnak a migrációs ügyek elbírálásába egy 4 fős büntetőtanácsal, és tisztségviselőik is be fognak segíteni. "Az ítélkező tevékenység feltételeinek kialakítása folyamatban van" - írták.

Az OBH egyelőre ezt nem erősítette meg, a hivatalnak küldött kérdéseinkre várjuk a választ, amint megérkezik, cikkünket frissítjük majd.

Eddig is volt dolog a Szegedi Törvényszéken

Az OBH honlapján közzétett statisztikák szerint a Szegedi Törvényszék egészére  2014-ben összesen 50 592 ügy érkezett. A helyzet jobb volt kicsit, mint az előző évben, ez a 2013-as mennyiség 74,6 százaléka volt. Szegedre került az ország összes ügyének 3,5 százaléka. Összehasonlításul: Nyíregyházára 6,1, Miskolcra 6,8 százalék került, de például Szekszárdnak és Szombathelynek csak 1,5-1,5 százalék jutott.

2014-as adatok a büntetőügyek számáról érkezett büntetőperes ügy érkezett büntető nemperes ügy (pl előzetes letartóztatásról kell dönteni) befejezett büntetőperes ügy befejezett büntető nemperes ügy folyamatban maradt közvádas büntetőper ezek közül az 1 évnél régebb óta érkezettek aránya
A Szegedi Törvényszék alá tartozó járásbírósági szint 2726 3626 3343 3553 1708 41,4 százalék
Szegedi Törvényszék mint első fok 47 57 54 28 54 48,2 százalék

Szegedi Törvényszék mint másodfok
692 1411 614 1422 387 2,1 százalék