Megmagyarázzuk Orbán 6 pontját

K  AP20150923028
2015.09.23. 14:55
Orbán néhány hete még az új vasfüggönyt felhúzó idegenellenesség szimbóluma volt, most viszont úgy állt elő az EU-nak is elfogadható javaslattal, hogy nem kellett visszakoznia eddigi menekültügyi politikája miatt. Hat pontjából négy olyan, amit már az Európai Bizottság tagjai is pedzegettek, de nem szedtek pontokba, egy a menekültügy kezelésére fordítandó pénz forrását adja meg, egy pedig a világot vonná be a menekültek elhelyezésébe, ami szintén nem lenne Brüsszel ellenére.

Néhány órával az Európai Tanács rendkívüli brüsszeli ülése előtt, Orbán Viktor bajorországi látogatásán ismertette, mit javasol az EU-nak – és a világnak – a menekültválság rendezésére.

1. Nyerjék meg Görögországot, hogy engedje át határvédelmét az Európai Uniónak

Szijjártó Péter belgrádi útján mondta ki a héten, hogy EU-s erőt kell létrehozni a határok védelmére. Ez lényegében egybevág azzal, amit az EU-ban is egyre többen felvetnek, de túl is megy rajta. Addig csak az EU-s határok megerősítéséről volt szó, arról, hogy a görög határok őrizetéhez be kellene vonni a görög katonaságot is, illetve, hogy fontos lenne más mediterrán országok szerepvállalása a görög szigetvilág nehezen őrizhető határainak védelmében.

Az EU-s szinten létrehozandó határőrizet már akár fontos lépés is lehet az EU integrációjának erősítéséhez. Ráadásul Orbán még további lépésre utalt. Szijjártó még csak Görögországról beszélt, a kormányfő viszont kijelentette, hogy „Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot.” Tehát nem csak Görögországban, de az EU határainak egészén – így a magyar határoknál is – EU-s szintű, egységes határőrizetet tartana hasznosnak.

2. A menekülteket és a gazdasági bevándorlókat már a schengeni határokon kívül válasszák szét. 

Ez is egybevág a brüsszeli elképzelésekkel, amelyek szerint az EU-nak akár egymilliárd eurót kéne áldoznia Törökország, Libanon, Jordánia menekülttáboraira és újak létrehozására, például Egyiptomban, hogy minél jobb feltételeket teremtve útját állják a menekültek megindulásának az EU felé. A menekültek itt már beadhatnák menedékkérelmüket az EU-ba, tehát elvileg a Balkánon való keresztülvonulás nélkül is volna követhető, legális út az EU-ba.

A menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztása azonban nem oldható meg egyszerűen azzal, hogy állampolgárság szerint szortírozunk. Szíria helyzete a polgárháború miatt nagyjából egyértelmű, de Irak vagy Afganisztán a fegyveres megmozdulások ellenére már más, hiszen ezeknek az országoknak vannak biztonságos részei – más kérdés, hogy egy észak-iraki kurdnak nem feltétlenül alternatíva Bagdad, de egy szunnitának sem megoldás egy biztonságos síita negyedet felkínálni. Afganisztánból pedig hiába jönnek el sokan megélhetési nehézségek miatt, az szoros kapcsolatban áll az ország katonailag, politikailag instabil helyzetével, így nem könnyű meghatározni a gazdasági menekült fogalmát.

3. A biztonságosnak tekintett országok listáját az EU határozza meg, értelemszerűen minden tagállam számítson biztonságos országnak. 

A javaslat második fele Görögországnak szól. Orbán szerint nem lehet felmentést adni Athénnak, miközben épp rajta keresztül érkezik a legtöbb menekült. Az első fele pedig Törökországra utalás. Ahhoz, hogy menekülttáborokban lehessen tartani a menekülteket – és visszatoloncolni a menedékjogra nem jogosult, de már EU-ba érkezetteket –, biztonságos országnak kell minősíteni Törökországot.

Ez egyébként egybevág az EU tervével is.

4. Mindenki növelje meg befizetéseit 1 százalékkal és csökkentse kiadásait 1 százalékkal. Ezzel 3 milliárd eurót lehet a válságkezelésre fordítani. 

Ez arányaiban annyi, amit három év alatt az EU költeni tervez a menekültügy kezelésére. Magyarország 1022 millió eurót fizet be, így a javaslat 10,2 millió eurós (kb. 3,2 milliárd forintos) hozzájárulást jelent a magyar költségvetésből.

5. Hozzanak létre kiemelt partnerséget azokkal az országokkal, amelyek nélkül nem tudják kezelni a helyzetet, elsősorban Törökországgal, de újra kell gombolni a kabátot Oroszországgal is. 

Lényegében következik a fentiekből a kiemelt partnerség létrehozása Törökországgal – amely NATO-tag, ötven éve az EU társult állama, az EU hatodik legnagyobb kereskedelmi partnere –, de Orbán külön is kitért rá. Nyilvánvaló, hogy Ankara nélkül sem a szíriai helyzet nem rendezhető, sem a távolabbi - legtávolabbi pontján Bangladesből induló - menekültáradat nem tartható vissza.

  Oroszország szintén kihagyhatatlan szereplője a szíriai rendezésnek. Már Washington is utalt rá, hogy szükség van a párbeszédre, és Moszkva is jelezte, hogy kész akár nemzetközi koalícióban beavatkozni Szíriában, ha erről megállapodás születik. Putyin azt is kijelentette, hogy ha a legitim szír hatalom felkéri, akkor is el tudja képzelni a beavatkozást. Ez azonban Bassar Aszad elnök támogatását jelentené, amit viszont a mostani helyzetben még nem tud vállalni Washington. De ez is csak érv Orbán javaslata mellett: rendezni kell a viszonyt Oroszországgal is.

6. Hozzanak létre világkontingest, azaz a menekülteket ne csak európai szinten, hanem az egész világon osszák szét, legyenek világkvóták.

A javaslat úgy támogatja az a menekültek EU-s szinten kigondolt rendszerét, hogy ellenzi azt. Orbán továbbra sem támogatja a kötelező kvótát, helyette ugyanis önkéntes felajánlásokat javasol  viszont az EU-nál szélesebb körben. Persze a világkontingens elsősorban az Egyesült Államok hatékonyabb bevonását jelenthetné – Washington egyelőre csak 10 ezer menekültet vállalna –, de más országok is részt vehetnének a menekültek elhelyezésében. Erre már így is van példa: Brazília például egyenesen hétezer libanoni táborban lévő szíriai menekültnek adott vízumot és repülőjegyet, hogy beutazhassanak és letelepedhessenek ott. Venezuela két hete 20 ezer menekült befogadását vállalta, de Izland vagy Kanada is tízezreket fogadna be.