Lenke
18 °C
31 °C

Orbán békét akar az osztrákokkal, hogy támogassák a kerítését

2015.09.25. 13:11 Módosítva: 2015-09-25 15:32:27

Békét kötni ment, de kemény szavakat használt Orbán Viktor Bécsben, miután pénteken külön találkozott a szociáldemokrata Werner Faymann osztrák kancellárral, és a nagykoalíció néppárti alkancellárjával, Reinhold Mitterlehnerrel. Werner Faymann kancellár közleménye szerint korrekt Magyarország és Ausztria kapcsolata, az EU külső határainak védelme pedig jogszerű. A schengeni egyezményt és a dublini rendeletet azonban mindenkinek be kell tartania, és ezek alapján mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a menekültek elhelyezésében, ellátásában és a menekültügyi eljárások lefolytatásában. 

Orbán úgy látja, Ausztria a nehéz időkben tagadta meg a barátságot Magyarországtól, és az évtizedek alatt épített jószomszédi viszony most megromlott.  Azért ment Bécsbe, hogy lezárja ezeket a vitákat, és támogatást szerezzen elképzeléseihez. 

Miközben Orbán értelmezésében Magyarország védte az EU határait és igyekezett betartani a schengeni egyezményt és a dublini rendeletet, aközben

baráti tüzet kaptunk a hátunkba Ausztriától. (...)Készen állunk arra, hogy innentől nem emlékszünk arra, hogy lenáciztak bennünket, ami mégiscsak abszurd egy osztrák politikustól.

Orbán programjában eredetileg szerepelt volna, hogy a magyar kerítésépítést ünneplő, a közvélemény-kutatásokon már 30 százalék fölötti támogatottságot szerző, jobboldali-populista és bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével is találkozzon, de elmondása szerint partnerei kérésére most lemondott erről (Ausztriában kampány van, október elején tartományi választásokat tartanak Felső-Ausztriában).  A bécsi tárgyalás után Orbán azt mondta:

az osztrák-magyar viszony már most sokkal jobb, mint péntek reggel 8 órakor volt. 

Orbán szerint a menekültválságra a térségben két megoldási javaslat van:

  1. A horvát miniszterelnök azt ajánlotta, hogy bontsuk le a kerítést, amit éppen most építünk a horvát--magyar határon, és Szlovéniával és Ausztriával közösen szervezzenek korridort, amin a menekültek el tudnak jutni oda, ahova akarnak menni.  Orbán szerint ez a javaslat ellentétes minden EU-s szabállyal, de ha ezt Németország elfogadja, ez is lehet egy megoldás. A tárgyaláson ugyanakkor ezt a korridoros megoldást az osztrák kancellár nem támogatta.
  2. Orbán azt kérte, hogy akkor az osztrákok támogassák a magyarok megoldását: a déli határon kiépített kerítésen csak ellenőrzött pontokon lehessen bejutni az EU-ba, de a zöldhatáron keresztül ne. (Az osztrák kancellár szerdán Brüsszelben azt mondta: ha a menekülteket csak szögesdróttal tudják megállítani, akkor inkább engedjék át őket.) 

Orbán szerint a menekültáradatnak egyáltalán nincs vége. Minden perc számít, amikor naponta 8-10 ezer ember lépi át az EU határait. A migránsok érkezésének van egy algoritmusa: októberig jön az éves mennyiség fele, az év utolsó három hónapjában viszont még egyszer ennyi emberre, azaz újabb 250 ezerre lehet számítani. Idézte Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, aki a menekülttáborok meglátogatása után már maga is úgy látja, hogy még több 10 millió ember gondolhatja azt a Közel-Keleten és Afrikában, Európa majd be fogja fogadni őt.

Orbán szerint a magyar-szerb határon felépített kerítés megmutatta, hogy azzal egyrészt töredékére lehet csökkenteni a menekültek beáramlását, másrészt ellenőrizhetővé tehető a folyamat. Amint elkészül a horvát-magyar határon is a kerítés, ott is megvalósítható lesz ez. Most éppen az a probléma, hogy

nincs annyi drót, amennyire nekünk szükségünk lenne.

Már Kínából kell beszerezni, de hamarosan Magyarország is kialakít olyan kapacitásokat, hogy maga tudjon előállítani elég alapanyagot. A kerítés emiatt nem lesz éppen egységes arculatú, de a célnak megfelel.

 A magyar kormányfő azzal érvelt, hogy jogi értelemben mostantól egy csónakban ülünk az osztrákokkal, hiszen a magyar-horvát határon ugyanaz a helyzet a migráció ügyében, mint az osztrák-magyar határon. A kormányfő szerint bár a menekültek most  szinte akadály nélkül áramlanak Horvátországból Magyarországon keresztül Ausztriába,  szó sincs korridorról. Magyarország azt feltételezi, hogy Horvátország mint uniós ország eleget tesz kötelezettségeinek és regisztrálja a menekülteket, bár ebben vannak kétségei, és a menekültek továbbításához az osztrákok sem járultak hozzá. Orbán szerint csak akkor lehet kontrollált folyamatról beszélni, ha a magyar zöldhatáron át nem fognak naponta több ezren ellenőrizetlenül az EU területére lépni.

A miniszterelnök azt mondta: a szlovén-magyar határon jelenleg csak felmérési és területtisztítási munkák folynak. Mivel ez már belső schengeni határ, itt Magyarország semmiképpen nem akar fix telepítésű kerítést építeni. Itt csak olyan katonai mobilakadályokat akarnak telepíteni, mint amit a szlovákok is terveznek, és amelyek bármikor könnyedén elbonthatók. Ebben az ügyben minden lépést egyeztetünk a szlovákokkal. Magyarország semmiképpen nem akarja lezárni a magyar-osztrák határt. Épp azért épít kerítést délen, hogy a schengeni belső határok továbbra is szabadon átjárhatók legyenek.

Ha ezt nem tesszük, akkor megszűnik Schengen, és mindenki az EU-n belül fogja valahogy majd védeni a határait.

Orbán úgy véli: az EU vezetői most sem látják a probléma igazi természetét. Egy most készült brüsszeli uniós dokumentum egy újabb meghívólevél a menekülteknek. Eszerint ugyanis az európai embereket meg kell győzni arról, hogy a most zajló bevándorlás nem baj, nem veszély, hanem egy lehetőség arra, hogy orvosolja Európa demográfiai problémáit.

Magyarország ezt nem így gondolja, szögezte le. Mi ezt veszélynek tartjuk, amit kontrollálni kell. Minden ország külön dönthet arról, hogy befogad vagy nem fogad be menekülteket, közben vannak olyanok, akik miután befogadták őket, most máshová akarják telepíteni ezeket az embereket, jegyezte meg Orbán. Ez most olyan nagy véleménykülönbség az EU-ban, ami nem teszi lehetővé, hogy közös megoldás szülessen.   

Orbán megismételte: a magyar kormány a magyar emberek érdekeit képviseli. Más országoknak is számolnia kell azzal, hogy ha túl nagy lesz a kontraszt a kormány álláspontja és az emberek álláspontja között, akkor a menekültválság a demokrácia válságához is vezethet.

A menekültek európai elosztásáról szóló kvótarendszert Orbán ezzel a hasonlattal bírálta:

Ha csőtörés van a lakásban, mi elkezdjük szétosztani a vizet lavórokba, ahelyett, hogy szerelőt hívnánk, aki megszünteti a csőtörést.

Faymann: Korrekt a viszony

Werner Faymann osztrák kancellár a találkozó után kiadott közleményében korrektnek nevezte Magyarország és Ausztria kapcsolatát. Arra is utalt, hogy van bizonyos feszültség a viszonyban és többször is hangoztatta: "kell egy alap ahhoz, hogy együtt lehessen működni". Faymann szerint az egy és negyed órás találkozó "megmutatta, hogy beszélnünk kell egymással". 

A kancellár az Európai Unió külső határának biztosítására hozott intézkedéseket jogszerűnek nevezte, de szerinte ezzel egyenrangú a menekültek jogaról szóló Genfi egyezmény és a schengeni egyezmény. Ugyanígy érvényes a dublini rendelet is, amíg  azt nem váltja fel más európai szabályozás. 

A kancellári hivatal közleménye hangsúlyozza: az Európai Tanács is megegyezett arról, hogy meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy minden tagállam korlátozások nélkül részt vegyen a dublini rendszerben. Ennek része, hogy közös sztenderdeket alkalmazzanak a menedékkérők elhelyezésében, ellátásában és a menekültügyi eljárásoknál. Ezen előírások teljesítésénél a hatóságoknak minden esetben ügyelniük kell az arányosság követelményének betartására, hogy mindig a legenyhébb eszközöket alkalmazzák, olvasható az osztrák kancellári hivatal honlapján. 

Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke  a találkozó után azt mondta:  a szerb-magyar határon épített kerítéssel Magyarország a schengeni övezet külső határait védi és ezt tiszteletben kell tartani. Ő is úgy látja, hogy ameddig nincs jobb, a schengeni és a dublini egyezményeket alkalmazni kell, ezért fontos a menekültek regisztrálása és a külső uniós határok ellenőrzése. Reinhold Mitterlehner alkancellár a Die Presse pénteki számában megjelent interjújában azt mondta: Orbán Viktornak igaza lehet, hiszen az uniónak világossá kell tennie, hogy mit is akar tőle pontosan, s Magyarország sem akar magára maradni