Elszállt a DEKA-Főnix, megalakult a KARD

Volt egy egészen szürreális kezdeményezés január végén arra, hogy Orbán rendszerét megdöntsék, hogy az ellenzéki politikai erőket egy asztalhoz ültessék (mínusz Jobbik, mert náci, mínusz LMP, mert Schiffer frusztrált – nem szerintem, szerintük), illetve, hogy zseniális munkacsoportokon keresztül a jövő Magyarországának politikai, jogi, és minden más típusú keretrendszerét kidolgozzák. Ez volt a DEKA.

Aztán június végére, a szervezet ötödik, vagy hatodik, vagy öt és feledik plenáris ülésén már nem fogják elhinni mi volt a téma! Nem Orbán leváltása, nem a célok megfogalmazása, hanem a kerekasztal megszűnése. Meg is szavazták a megszűnést, ahogy azt is, hogy fantasztikus néven alakuljanak újjá. Tehát: belátták, hogy működésképtelen, ezért új nevet adtak a dolognak. De nem is akármilyet. Miután a DEKA Pulykát elvetették, végül a Deka Főnix nevet vették fel.

És hogy miért volt szükség erre a hatalmas átszerveződésre? Hát mert néhányan a DEKA-ból, Magyar György celebügyvéd vezetésével, a DEKA-ra építve, de annak tagjait elegánsan meg- és kikerülve megalapítottak egy egyesületet, amely a DEKA céljait hivatott végre hatékonyan megvalósítani. A DEKA maradék néhány tagja Molnár Péter vezetésével látványosan megsértődött, így főnixeltek egyet. Magyarék egyesülete lett végül a KARD, azaz a Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület.

Ez az egyesület tartotta most első fórumát, ahol már azonnal mérföldekkel körözték a DEKA-t azzal, hogy az első célkitűzés nem Orbán néhány hónapon belüli leváltása volt, sőt semmiféle konkrét hosszútávú terv most nem fogalmazódott meg. Helyette egyszerűen csak elkezdték azt, amit egyik feladatként állítottak maguk elé: konkrét, aktuális problémaként jelentkező témában hívtak meg a témához kapcsolódó civileket, szakembereket, politikusokat, hogy azok beszélgessenek, vitatkozzanak a témáról. Ez pedig mi más lehetett volna, mint a menekültválság.

A beszélgetésre minden parlamenti pártot meghívtak, ezek közül csak a Jobbik képviseltette magát, illetve az MSZP Kovács Lászlóval. A teljesség igénye nélkül ott volt még Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, Sándor Mária, a Péterfiből eltávolított, fekete köpenyes szakápoló nővér, Lengyel József, Siófok polgármestere és Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi szervezetének magyarországi szóvivője. A moderátor Havas Henrik volt. Magyar György szerint aki távol maradt, az is üzen valamit, ettől függetlenül ők azt szeretnék demonstrálni, hogy létezik részvételi demokrácia.

Amiben nagyjából egyetértés volt:

• az egész menekültügy kapcsán teljes jogi káosz van, senki nem tudja, most éppen melyik EU-s szabályt, melyik hazai törvényt tartjuk be, vagy nem tartjuk be, ráadásul a hazai jogi szabályozást is változtatják menet közben
• a kormány már jóval a konkrét probléma kitörése előtt tudott a dologról, ennek ellenére szakmailag nem készült fel a dologra.
• felkészült viszont kommunikációval: a menekültellenes kampánnyal azt érte el, hogy az emberek többsége eleve félelemmel, elutasítással, és gyűlölettel fogadja a menekülteket
• a határőrség megszüntetése rossz ötlet volt
• hosszú távon fenntarthatatlan az, hogy ennyi rendőr és katona legyen folyamatosan a határon. Nemcsak azért, mert sokba kerül, hanem mert az ország közbiztonsága láthatja kárát.

Amiben nem volt teljes egyetértés:

• a menekültek mekkora része fiatal életerős férfi?

A jobbikos képviselő egy bevándorlási hivatalos statisztikára hivatkozva (ami abból az időszakból való, amikor még regisztrálta a menekülteket Magyarország) azt állította, hogy a menekültek 80%-a fiatal férfi.

Simon Ernő azonban arról beszélt, hogy a világ menekültjeinek 50%-a gyerek, ahogy a Magyarországon átvonuló menekülteknél is látható volt, hogy rengeteg a gyerek, a család. Ráadásul érdemes fenntartásokkal kezelni az állami hivatalok statisztikáit, egy hétvégén mértek Horgasnál az ENSZ emberei, és többezres eltérés volt a rendőrség hivatalos statisztikáihoz képest.

• Magyarország célország lesz?

Tarjányi szerint hazug kampány, hogy a menekültek elveszik a munkánkat, az életterünket: az elmúlt húsz-huszonöt évben a menekültek keresztülutaztak rajtunk, és ezt teszi most ez az újabb hullám is. A jobbikos képviselők (a beszélgetés első felében Mirkóczki Ádám, majd a második felében Z. Kárpát Dániel képviselte a Jobbikot) szerint abban a pillanatban, hogy Németország, Ausztria, illetve a többi nagy nyugat-európai állam lezárja határait, Magyarország, illetve a térség országai fel fognak értékelődni a menekültek szemében, így tranzitországból könnyedén lehetünk célország.

• Jó-e a kvótarendszer? Működőképes a közös EU-s megoldás?

A jobbikos képviselők teljesen elutasították a már Európába érkezett menekültek szétosztását kvóták szerint, ebben egyetértettek Tarjányi Péterrel is. Tarjányi szerint azonban hosszútávon működőképes a kvótarendszer, ha a szűrés és regisztráció már Törökországban megtörténik. A közös EU-s cselekvéssel kapcsolatban többen azt mondták, nem is képzelhető el másképp a dolog, elég csak a görög határ védelmére gondolni, amit nem szabad csak rájuk bízni. Z. Kárpát Dániel azonban arról beszélt, hogy a közös EU-s cselekvésnek az elmúlt években nem sok kézzelfogható eredményét látta.

• Jó megoldás a kerítés?

Jobbik: jó, hiszen eltereli a menekülteket Magyarországtól. ENSZ-szóvivő: nem jó megoldás, mert csak eltereli az embertömeget, a probléma ugyanúgy megmarad, ráadásul így a menekülteket veszélyesebb útvonalra kényszerítik, az embercsempészek nagy örömére.

Orvosok, ápolók, szendvicsek

Sándor Mária elmesélte, hogy jóval azelőtt, hogy a menekülthullám, és az ezzel kapcsolatos hírek elöntöttek volna mindenkit a menekültek már rég bekerültek az egészségügyi ellátórendszerbe. Sándor szerint minden bizonnyal teljesen szabálytalanul, de egykori kórházában nem csak az ott született csecsemőt látták el az orvosok, ellátták a testvéreket, szülőket, az egész családot. Amikor még semmiféle szabályozás nem volt, nem lehetett tudni, hogy ki fogja állni ezeknek az embereknek az ellátását, ki fogja fizetni a gyógyszereket.

Elmondta, nagyon nehéz volt tolmácsot szerezni, sokszor maguk a menekültek próbáltak szerezni, de volt, hogy saját sógorát hívta be a kórházba, aki irkai, hogy segítsen. Aztán mindenki elkezdte behordani otthonról a ruhákat, orvosok, ápolók készítettek otthon szendvicset, és hozták be a menekülteknek.

Mestertörténet

Szó esett még a média szerepéről is. Sokan sokféleképpen képzelik a média szerepét, abban nagyjából egyetértés volt, hogy a köztévé kormánypropagandát tol, Havas szerint pedig az értő, megfelelő médiafogyasztáshoz a nézőknek/olvasóknak kell tenniük: nem kell megelégedni egy húsz másodperces hírbejátszással, ha véleményt akarunk alkotni a témákról, utána kell mennünk, olvasnunk!

Ennél viszont messze érdekesebb volt az a történet, amit a határvédelem kapcsán mesélt el Havas. 1992 környékén a híres Farkasházy-féle szárszói találkozón ő vezette az első beszélgetést, de nem nagyon mert senki sem megszólalni. Az unszolására aztán végül felpattant Kerényi Imre, jelenlegi miniszterelnöki megbízott, és azt mondta: Most hogy ekkora szabadság van, szüntessük meg a honvédséget úgy, ahogy van! A döbbent, néma csendet egy vékony hang szakította meg a hátsó sorokból a kérdéssel: De mi lesz, ha megtámadnak minket? Amire Kerényi rávágta:

Akkor szégyelljék magukat!

BADUMTSSSCCCCHHH!

Végezetül nézzék meg egy vidéki KARD-rajongó ajándékát: