Hella
10 °C
25 °C

Három hét alatt pusztul el a magyar Pompeii

2015.10.06. 19:06
Egy 6-700 éves gótikus templom romjaira bukkantak Bonyhád határában, néhány centiméterre a 6-os úttól. A felfedezés különleges: ritka, hogy egy épületet évszázadokkal később a pusztulás állapotában találnak meg. A templom helyén néhány nap múlva elkerülő út épül, és csak úgy fest, csak az marad meg belőle, amit addig kimentenek.

Hatékonyabb modellel kívánja biztosítani a kormány a régészeti feladatellátás gyorsaságát

– ezt L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára mondta márciusban arról, hogy miért nyúltak hozzá az örökségvédelmi törvényhez.

A módosítás ebből a szempontból jelesre vizsgázik: most, hogy a beruházó dönthet, akar-e feltárást egy területen, sokkal gyorsabban megszületik a döntés (hogy nem). A jogszabály lehetővé teszi, hogy akármit is találnak, azt elhordják vagy visszatemessék, de az építkezések ne álljanak le. Éppen emiatt nem lehetséges egy gótikus templom feltárása Bonyhádon.

A jogszabály szerint összesen 30 nap van egy szakasz feltárásához. Ha valami izgalmas lelet bukkan elő, amire az Előzetes Régészeti Dokumentáció megírásakor nem számítottak, a további kutatás esélytelenné válik. Nyolc nap alatt kellene tájékoztatni a felelős minisztert, aki dönthet a feltárás meghosszabbításáról. Ezt a módszert a régész szakma már a bejelentéskor egy emberként ellenezte. A tavaly novemberi bejelentés után tavasszal mégis lényegi módosítások nélkül fogadták el.

Szegeden a törvény miatt áprilisban eltűnt egy Árpád-kori templom. A rom a Dóm tér 2,5 milliárdos felújításának volt az útjában. Hasonló sors vár a most feltárt romokra is.

Most még a főút mellett, nem sokára alatta

A Tolna megyei Bonyhád egy teljesen tipikus magyar város sárga katolikus, református és evangélikus templommal. Ezeken kívül két használaton kívüli zsinagógával, valamint a Perczel-család kúriájával. Hazai mezővároshoz illően van egy termálfürdője is, vagyis minden adott ahhoz, hogy pontosan ugyanolyan legyen a turistáknak, mint a többi hasonló vidéki kisváros.

A rendezett és tiszta város büszke saját és a magyarság múltjára: utcái gondozottak, házai homlokzatát többségében felújították. Van székely emlékparkja és egy rovásírásos helységnév-táblája, amely útbaigazítást adhat minden honfoglalás korból erre tévedt vándornak.

A táblától mindössze talán tíz méterre, a 6-os főút mellett találtak rá múlt csütörtökön egy gótikus templom romjaira. Az épületről már régen tudták, hogy létezik, keresték is máshol, de eddig nem találták. Több évnyi kutatás érett be csütörtökön, és most arról döntöttek, hogy a helyszínt néhány napnyi feltárás után hozzáférhetetlen lehet. Visszatemetik földdel, és biztos, ami biztos, aszfaltréteggel is betakarják – ha maradnak a tervek.

Bonyhád ugyanis elkerülőutat kap, ami épp itt válik le a főútról. Igaz, a hatos út sem megy át a településen: egy leágazáson, a Nepomuki Szent János hídon keresztül lehet bejutni a centrumba. Mellesleg az ország legkihasználatlanabb autópályája, az M6-os is itt fut a közelben.

A  Nepomuki Szent János híd rossz állapota az egyik ok, amiért sietve akarják befejezni az elkerülő építését: így lenne egy újabb irány, ahonnan Bonyhád megközelíthető marad. A városnak kétségkívül szüksége van egy új útra, csak nem biztos, hogy éppen a most megtalált középkori templom fölött.

És miért a nagy sietség? A helyi önkormányzat még januárban kapott 750 millió forintot az építkezésre, amelyet a terv szerint október végén adnának át. A fideszes polgármester, Filóné Ferencz Ibolya a pletykák szerint ezért sietteti a munkát. A városvezetés erről elmondta: megvárják a régészeti szakhatóság döntését, az építkezést nem tudják siettetni, mert ütemezésük van, eszerint haladnak.

Az örökségvédelmi törvény idei módosítása szerint erre beruházóként egyébként minden joga megvan. Az önkormányzat dönthet arról, hogy folytatja-e a feltárást vagy helyette utat épít.

„Pecsura meneh hodu utu rea”

A gótikus templom egyszerre fekszik szerencsés és balszerencsés helyen. A vélhetőleg a XIV. században épített templom szokatlan módon – a Szent István-i törvényekkel szembemenve – nem egy domb tetejére, hanem éppen az alá épült. Azon ugyanis egy stratégiailag fontosabb hadi út vezetett. Ez a közelség pecsételte meg a templom sorsát: a vonuló török hadak az 1500-as évek közepén lerombolták, a tetőt beomlasztották, a maradványokat felégették. A helyiek a pusztítás után elmenekültek, a romokat a lábazatig visszabontották.

Fekvése miatt maradhatott meg, egy nagyobb esőzésben ugyanis a domboldalról lezúduló sár  megreked a völgyben. Ez temette be a romokat, így a pusztulás pillanatához közeli állapotában maradt meg a gótikus épületet.

Már 2007-ben, a szomszédos bevásárlóközpont parkolójának építésekor rátaláltunk egy középkori település maradványaira

– mondta Szabó Géza, az ásatás vezetője. Ekkor már tudták, hogy valahol egy templomnak is lennie kell, ezt egészen múlt csütörtökig, nyolc éven át keresték. Az elkerülő út építésekor először mészhabarcsos kövekre lettek figyelmesek, ebből tudták, hogy valahol a közelben egy középkori épületnek kell lennie. „Kevésnek tűnhet, de ez elég bizonyíték volt nekünk” – mondta. Tizenöt-húsz méterrel arrébb végül meg is találták a gótikus épület alapjait.

Először a falakra leltek rá, amelyek kelet-nyugati tájolásúak. Ebből már biztosak voltak abban, hogy előkerült a nyolc éve keresett templom. Feltártak faragott oldalpilléreket, gótikus bordákat, a boltozat zárókövét, és az egykori harang néhány darabját is megtalálták. A másfél méter iszap  időkapszulaként őrizte meg a XVI. századi állapotot.

Ezért a Völgységi Pompeiinek nevezték el, csak itt nem a hamu konzerválta az emlékeket.

Feltehetőleg 1542-ben, a Pécs ellen vonuló török hadak rombolták le a templomot: beszakították a mennyezetet, az állófalakat a kőlábazatig elhordták. Az épületet előbb fel is gyújthatták, a fából készült karzat szinte beleégett a fehérre meszelt terrazzo-padlóba. Az is erre utal, hogy a harang anyaga magas óntartalmú bronz, ennek sajátossága, hogy felhevítve nagyon rideg, ha megütik, szilánkokra törik – itt is ilyen darabokat találtak.

A harangon kívül dénárok is előkerültek: a szakember egy Ferdinánd korabeli és egy Zsigmond király idejéből való veretet mutatott nekünk. „Egyelőre csak egy combcsont töredékét találtuk meg, de biztosan vannak itt holttestek is” – mondta. A régész szerint a templom plébánosának és donátorának maradványa is az épületben van. Az államalapító királyunk törvényei előírták, hogy a templom mellett egy temetőnek is lennie kell.

„Jelentős közösség lehetett a korabeli bonyhádi. Ez látszik abból, hogy egy jó minőségű, gondosan felépített templomuk volt” – magyarázta az ásatásvezető, mikor bemutatta nekünk a romokat. A 885 centiméter széles épülethez a Mecsekből hoztak mészkövet, de a rózsaablak anyaga keményebb volt. Mivel a gótikus építészet szabályai és az alapok meghatározzák a szerkezetet, jól rekonstruálható lenne az épület.

A források ugyan említik a bonyhádi templomot, de az nehezen meghatározható, hogy mikor épült. A mostani leletek és régészeti megfigyelések alapján valamikor a XIV. századra datálható. Ebből a korból egyáltalán nincsenek emlékek a városban: azok az első ismert gótikus faragványok, amelyeket most feltártak. Ugyan a környék már az Árpád-korban is lakott volt – éppen ott ahol, a templom áll –, de a tatárjáráskor elnéptelenedett. Az Árpád-kori településnek is megvannak a maradványai: még mélyebben, nagyjából két méterre vannak a felszín alatt. Az épülő műúttal ezek is elérhetetlenek lesznek.

„Ezek olyan értékek, amelyeket Európában megvédenének” – mondta Szabó, aki reméli, hogy sikerül tovább dolgozniuk. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy kaptak egy kis haladékot, de legkésőbb szerda (október 7-e) délután át kell adniuk a területet. Bár hétfőn a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum vezetői még egyeztettek az önkormányzattal, az a döntés született, hogy nem lesz folytatás. Megkerestük az önkormányzatot, ahol a kedden kiadott közleményüket ajánlották nekünk. Eszerint:

A kivitelezés legalsó szintje nem érinti a templom maradványait, ezért egy későbbi, részletesebb feltárásnak nem lesz akadálya. A régészeti emlék védelme érdekében a maradványok szakszerű elfedésére kerül sor.

A városvezetés azzal érvel, hogy az összes jogszabályt betartják, és törekednek a múlt értékeinek megőrzésére. Olyan megoldást kerestek, amely nem veszélyezteti a kiemelt beruházást, mert annak áttervezésére már nincs lehetőség. Kompromisszumos megoldást keresnek, egyelőre visszahantolják a romokat.

A régészek a csodájára járnak

Az ásatás vezetője a feltárást két kollégájával kezdte meg, de amikor előkerült a templom, a régész szakma összefogott. Az ország legkülönbözőbb tájairól jöttek ide a szakemberek, mert ez olyan ritka helyszín. Ellátogat még ide Buzás Gergely, a Visegrádi Mátyás Király Múzeumból, aki az ország egyik legjobb vizuális rekonstrukcióval foglalkozó szakembere.

Mi, bonyhádiak hogyan segíthetünk?

– kérdezte meg Szabót egy helyi férfi, miközben beszélgettünk. Elmondta: bármilyen segítségnek örülnek, sokan érkeznek is a környékről. Ottjártunkkor sem hárman dolgoztak, hanem tízen, de folyamatosan jöttek emberek: ki nézelődött, ki beszállt a munkába. „Volt olyan, aki mondta, hogy szabadnapos, ezért jönne dolgozni” – mesélte Szabó arról, hogyan támogatják őket.

Egy kollégája a Facebookon számolt be először a hírről, hogy Bonyhádon rábukkantak a gótikus templomra. A bejegyzésből az is kiderült, hogy szükség van a segítségre, mert gyorsan kell haladni a tervezett építkezés miatt. Mind a szakma, mind a helyiek egy része felháborodott azon, hogy egy út miatt ilyen érték veszhet oda.

Bonyhádtól nem messze, az M6-os autópálya építésekor még nagyon örültek a régészek: 2008-ban több mint százezer tárgy került elő, de egy római kori villagazdaság romjait is kiásták. A feltárások miatt – örökségvédelmi szempontokra hivatkozva – módosult a sztráda nyomvonala. Szebény közelében át is terveztek egy hidat. Igaz, ezen meg a mérnökszakma háborodott fel, amelyik az M6-os építését eleve nem nézte jó szemmel.

A gótikus templom viszont most reménytelen helyzetben van. Megmarad, de láthatatlan lesz.

Át kell vágni egy szalagot október 23-án

– mondta el egy helybéli a vélt okokat. Ő az ásatásra érkezett, megnézni, amíg még van mit. Az önkormányzat ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nem a nemzeti ünnepre tervezik az átadást, hanem a hónap végére. Kifejezetten haragszik a polgármester asszonyra, hogy nem hagyja a templomot rendesen feltárni. Ez pedig a szegediekhez hasonló indokokkal minden akadály nélkül megtörténhet: a 6-os főút építésekor itt már volt egy talajbolygatás. Igaz, akkor nem ástak le elég mélyre, hogy észrevegyék, pedig 10 centiméterrel lejjebb megtalálhatták volna a maradványokat.

Most leburkolhatják azt a részét is, amely fölött eddig nem vezetett út.