Tényleg, miért nincs még lezárva a magyar–horvát határ?

Az első bejelentett határidőkhöz képest már lassan két héttel csúszik a horvát–magyar zöldhatár lezárása. Az Index információi szerint a könnyebben átvágható szögesdrót már napok óta készen van, de a mellette épülő 3 méter magas kerítést csak a hétvégére tudják majd befejezni az összes szakaszon. Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott nemrég azt mondta: Letenyénél csak szerdán nyílik meg a tranzitzóna, ahol a migránsok legálisan is benyújthatják menedékkérelmüket.

Amíg nincs kész a kettős védvonal, addig a kormány azt kockáztatná a teljes zárlattal, hogy az új törvények alapján naponta több ezer menekült ellen kellene büntetőeljárást indítani.

Megosztjuk a felelősséget

A kormány azért is választotta a kivárást, mert a korábbiakból okulva igyekszik megosztani a felelősséget. A magyar–horvát határt ugyanis nemzetközi erők védik majd. A közös fellépés demonstrálná az EU felé, hogy Orbán Viktor nincs egyedül álláspontjával, a visegrádi négyek támogatják politikáját.

Csehország már hétfőn bejelentette, hogy huszonöt cseh katonával, valamint szárazföldi műszaki eszközökkel segítenek, Lengyelország pedig már korábban küldött egy helikoptert a magyar–horvát határra. A gép nyolcfős legénységgel és egy összekötő tiszttel szombaton érkezett. Pintér Sándor belügyminiszter további segítségről is tárgyal Varsóval, és várják a szlovákok támogató lépéseit is.

Bécs döntő választásra készül

A spekulációk arról is szóltak, hogy a magyar kormány Ausztria kérésére halogatja a határzár kihirdetését. A közelgő választások miatt ugyanis Bécsnek nem érdeke, hogy az utóbbi hetekben zökkenőmenetessé vált menekülttovábbítás újra téma legyen, és megint vezető hírré váljon a sajtóban. Külügyi forrásokból úgy tudjuk, erre vonatkozó direkt kérés azonban nem érkezett az osztrák kormányzattól.

Az Ausztriában zajló tartományi választások már Orbán Viktor bécsi látogatását is erősen befolyásolták. Orbán Viktor szeptember 25-én békét kötni ment az osztrákokhoz Bécsbe. Mint mondta, tanult a szerb–magyar határon bevezetett határzár példájából: a visegrádi országoktól és és az osztrákoktól is támogatást akart szerezni a horvát határ lezárásához. Orbán emiatt arra is hajlandó volt, hogy a közelgő felső-ausztriai tartományi választások miatt lemondjon az Ausztriában hasító szélsőjobb, az FPÖ vezetőjével való találkozóról, pedig ott tárt karokkal várták volna. A kormányfő azt mondta: partnerei, azaz a szociáldemokrata osztrák kancellár és a néppárti alkancellár kérésére tekintett el a találkozótól az FPÖ elnökével. 

Nem mindegy, mit lépnek a németek

Németországban a Merkel ellen lázadó keresztényszociális unió (CSU) mellett most most már a kancellár pártján belül és a szociáldemokraták köréből is egyre többen követelik, hogy a német kancellár állítsa meg a menekültáradatot, ha máshogy nem, küldjön világos jelzést, hogy Németország nem fogad be több menekültet. A bajorok azt is felvetették, szükség esetén maguk zárják le az osztrák–német határt.

Osztrák lapok szerint Werner Faymann osztrák kancellár a kulisszák mögött azért lobbizott a németeknél, hogy a határ lezárásával várják meg a stratégiai jelentőségű bécsi választást. Az előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy az egész Ausztriában gyengülő szociáldemokraták egyik utolsó fellegvárában is jelentősen megerősödött a bevándorlásellenes szélsőjobb. Ennek ellensúlyozására, szintén a kampány részeként szombaton becslések szerint 100-120 ezer ember tüntetett a bécsi Heldenplatzon a menekültek védelmében.

Bölcsességre van szükség

Ha Németország a bécsi választások előtt lezárná határait, az katasztrofális következményekkel járna Ausztriában. A menekültek nagy részét ugyanis jelenleg Bécsben helyezik el. Ha nem mehetnének tovább Németországba, a feltorlódott embertömeg naponta 5-6 ezerrel bővülne, ennyien érkeznek ugyanis naponta a magyar–horvát határ felől. Ez már megoldhatatlan ellátási gondokat jelentene. Ezért is mondta az osztrák belügyminiszter, hogy ha a németek lezárnák a határt, Ausztria is ugyanezt tenné a magyar–osztrák határon.

Egész más lenne a helyzet, ha először csak Magyarország zárná le a horvát–magyar határt. Ebben az esetben ugyanis az osztrákoknak lehetőségük lenne arra, hogy a náluk feltorlódott embereket gyorsan Németországba továbbítsák, és kiürítsék Bécset. Ez azonban távolról sem oldaná meg a problémát. A menekülteknek ez csak újabb kerülőt jelentene: Szlovénia felé próbálhatnának meg bejutni Ausztriába, azaz a problémát Szlovéniára terhelné. Ezekre az összefüggésekre utalhatott múlt hét csütörtökön Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki az M1-nek azt mondta: komoly türelemre és bölcsességre van szükség a horvát határzárral kapcsolatban. A döntés német és osztrák lépésektől is függ.

A menekültáradat természete alapján egyértelmű, hogy a helyzet megoldásának kulcsa nem a horvát–magyar határon, hanem Görögországban és Törökországban van. Mostanra az EU-tagországok és az unió vezetése is belátta, hogy az EU külső határainak védelme nélkül a menekültáradat nem fog csökkenni. Az Európai Bizottság (EB) és a török kormány közös akciótervet dolgozott ki a menekültáradat feltartóztatására. A török és a görög parti őrség az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) szervezésében közösen járőrözik majd az Égei-tenger keleti részén, és minden menekültet visszaszállítanak a török partokra. Törökország vállalta, hogy az EU pénzügyi támogatásával felállít hat új menekülttábort, amelyekben összesen kétmillió ember fér el, az uniós tagországok pedig vállalják, hogy a menekültek egy részét ellenőrzött módon befogadják.

Így jönnek

Az idén, október elejéig 396 500 ember érkezett Görögországba az ENSZ statisztikái szerint. Csak szeptemberben 153 ezren hajóztak át a tengeren, amely a legmagasabb havi adat az ország történetében. Az elmúlt időszakban viszont egyre kevesebben érkeztek. Szeptember 25-én közel 6600 embert regisztráltak a hatóságoknál, a rákövetkező nap viszont már csak 2200-at. A szeptemberi napi átlag 5000 volt, ez most 3300-ra esett vissza. Szeptember utolsó napján már csak 1500 ember érkezett a tengeren át.

Macedóniába 2015. június 19. és 2015. október 5. között 115 499 menekült érkezett. Szombat reggel nyolctól vasárnap reggel 8-ig 1998 menekült érkezett. Az elmúlt héten átlagosan 1650-en érkeztek, a csúcs augusztusban volt, akkor 21–28. között átlagosan napi 2231 ember érkezett. Ez egyáltalán nem a tényleges szám, mindössze azokat tartalmazza, akik regisztráltak menedékjogi eljárás megkezdésére, valószínűleg többen vannak, akik semmilyen hatósággal nem kerültek kapcsolatba Macedóniában. 

(A menekültek vándorlását, a legfontosabb állomásokat és cikkeket itt, az Index Menekülttérképén böngészheti.)

A statisztikák jól mutatják, hogy az érkezők döntő többsége férfi. Ez azért fontos, mert jól látszik belőle, hogy a férfiak előre jönnek, majd a családot később vinnék maguk után. A lemaradók Törökországban várakoznak a menekülttáborokban addig, amíg a családfő munkát, szállást stb. talál. 

Szerbiába a hétvégén 10 ezer menekült regisztrált és érkezett Macedónia felől – állítja a helyi Vöröskereszt, a határőrség pedig szombaton arról beszélt, hogy az évben 173 ezer ember lépte át a szerb határt. Napi 2-4 ezer ember érkezik naponta, ez kis visszaesés augusztushoz és szeptember elejéhez képest, amikor 5-6 ezer emberrel számoltak naponta.

Horvátországba a magyar–szerb határ lezárása óta 109 000 menekült érkezett vasárnap reggelig. Vasárnap további 5500 ember érkezett az országba, szombaton viszont csak 2100 fő, Opatovacban addig 600 ember várakozott egy Magyarországra tartó buszra.