Szétlopták az állami erdészeteket a Kehi szerint

Lázár János egy parlamenti bizottságban kedden azzal érvelt a földprivatizáció mellett, hogy

a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét. Ez a világ kinek kell?

A Miniszterelnökséget vezető miniszter meglepő állítása alapján Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szerdán már Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását követelte, azt kérdezve, hogy ha Lázárnak tudomása van akár az előző, akár a jelenlegi kormány által végrehajtott bűncselekményekről, akkor miért nem tett feljelentést.

Az ellenzéki közleményben megfogalmazott kérdés azonban tényleges tartalmat nyerhet, miután szerdán az Index birtokába került a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss feljegyzése, amely hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta.

A Kehi szerint az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna, mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből.

A vizsgálat az összesen mintegy 1 millió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó 22 erdészet közül 6 társaság, a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodására terjedt ki.

Az összefoglaló szerint az ellenőrzött időszakban

A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni.

A Kehi szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 milliárd Ft agrártámogatásban részesültek.

Prémiumban jók voltak

Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek.

Az erdészeti vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz.

A Zalaerdő Zrt. esetében az erdőgazdálkodási költségeket az is növelte, hogy 2012-ig egyes vállalkozóknak a fakitermelési díjon felül összesen mintegy nettó 406 millió Ft „díjprémiumot” is fizetett a munka megfelelő határidőben, minőségben és mennyiségben való elvégzéséért, ami azonban egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.

A vállalkozók vitték el a hasznot

Az erdészetek rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította. Három év alatt összesen 510 millió forint értékben megvásárolt 9 új gépet, de azokat már a beszerzéskor bérbe adta. Máshol olyan drága javításokat is kifizettek a bérbeadott gépekre, amelyeket egyérelműen a vállalkozóknak kellett volna.

Az ésszerűtlen gazdálkodásra hozott példa szerint az Egererdő Zrt. az ellenőrzött időszakban a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 000 forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy 8 millió volt ebben az időszakban.

A cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták a fát az erőműveknek, jóllehet ott még a szállítási költséget sem számolták fel. A Sefag Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára. Az apríték egy részét azonban úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először egy vállalkozásnak eladták, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek. A Sefag Zrt. így mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió bevételtől esett el.