Tíz napig sem maradnak

• Idén eddig 8600 – elsősorban afgán, szír és koszovói - gyerek érkezett felnőtt kísérő nélkül Magyarországra, ez a korábbi években érkezők több mint tízszerese.

• A gyerekek nagy része 15 és 18 év közötti fiú, akiknek esze ágában sincs Magyarországon maradni, a regisztrációt követő pár napban azonnal továbbállnak valamelyik tehetősebb nyugat-európai országba.

• Idén mindössze 21 gyerek részesült a nemzetközi védelem valamelyik formájában (és kapott menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt) Magyarországon, tehát ők azok az érkezők, akik feltehetően huzamosabb ideig maradnak.
• A kormány reagált: 370 millió forintot különített el a kísérő nélkül érkező gyerekekre, akár több ezer gyereket is el tudunk majd szállásolni, mondják. Erre viszont nemigen lesz szükség, mert a kísérő nélkül érkező migráns gyerekek a nekik fenntartott gyermekotthonban mindössze hat-nyolc napot maradnak.

„Egy afgán faluban laktunk, apu a mecsetben dolgozott, én pedig egy varrodában, amikor a legnagyobb bátyámat és az édesapámat elvitték a tálibok. Hetek teltek el és senki nem tudott róluk semmit. 17 éves voltam akkor, összeraktuk a pénzt, ami csak volt otthon, kölcsönkértünk, és anyu azt mondta nekem: indulj el” – meséli az Indexnek az afgán Zia, aki kéthónapnyi utazás után kiskorúként érkezett Magyarországra.

Ahogy Zia is, a menekült gyerekek szinte kivétel nélkül családjuk anyagi támogatásával, embercsempészek közvetítésével, leggyakrabban rettenetes háborús körülmények közül indulnak útnak. Zia azt meséli, egy kamion két kereke közé húzódva utazott több mint két napon át, hogy Európába érjen. A szintén kiskorúként hazánkba érkező afgán Amin pedig azt mondja, csomagtartókban nyomorgott és hónapokig tartó gyaloglás után érkezett meg.

Bár az érkező gyerekek elsősorban 14 éven felüliek, és szinte mind fiúk, de egyre több 12-14 éves kamasz jön, nagyobb gyerekekkel összeverődve, mondja Iván Júlia, a migráció és menekültügy területén tevékenykedő, a menedékkérő gyerekeknek jogi szolgáltatásokat is nyújtó Helsinki Bizottság jogásza. Czibere Károly, az EMMI szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint is változik a trend és szeptemberben több fiatalabb és több lány migráns érkezett. „Gondozásba vették az első 9 éves gyereket. Lett továbbá két nyugatról visszatoloncolt gyerekünk is, ez tehát szintén egy most kezdődő új jelenség, amelyre fel kell készülni" – mondta október elsején az MTI-nek.

A határra illegálisan, felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év alatti külföldiek gyereknek számítanak, és a jogszabályok szerint őket sokkal több jog illeti, mint a menekült felnőtteket. Esetükben (elvileg) gyorsabb a menekültügyi eljárás, a védelem alá esők iskolába járnak, gyermekotthonban lakhatnak, ahol napi ötszöri étkezés illeti őket és gyermekvédelmi gyám gondoskodik róluk. Közel ugyanazok a jogok illetik a védelembe vetteket (tehát az idei 8600 közül 21 főt), mint a gyermekvédelem alatt álló magyar gyerekeket. A menekült státusszal tíz, az oltalmazott státusszal öt év tartózkodást kapnak a külföldiek.

Mutasd a fogad!

„Amikor érkeztem, első nap zárt szobában tartottak, az orvosok megnéztek, ellenőrizték, hogy valóban kiskorú vagyok-e: ránéztek az arcomra, a fogaimra, a csontvázamra. Aztán tüdőszűrés is volt, és utána engedtek ki a többiekhez” – mondja Amin. Amikor egy gyerek illegálisan a határra érkezik, ha a hivatalos szervek oldaláról kérdés merül fel az életkorát illetően, akkor 24 órán belül megvizsgálja egy igazságügyi orvos szakértő. Kevesen akadnak fenn ezen a szűrőn, ebben az évben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) szerint az érkező sok ezer közül mindössze 30 vizsgált személy esetében zárult azzal a vizsgálat, hogy állítása ellenére már nagykorú.

Az életkori vizsgálat után a rendőrség, vagy a BÁH munkatársa átszállítja a fóti vagy a hódmezővásárhelyi kiskorú gyermek- és ifjúságvédelmi szakintézmények valamelyikébe, és közben folyik a menekültügyi eljárása. Az Európai Migrációs Hálózat jelentése szerint hiába élvez a gyerek elsőbbséget, még így is átlagosan nyolc-kilenc hónapra húzódnak ezek az eljárások, amit a rendszer leterheltsége, és a nyelveket beszélő gyermekvédelmi szakemberek létszámhiánya okoz. Iván Júlia menekültügyi jogász szerint a gyermekvédelmi gyámok kirendelése is hosszadalmas, ami azért bajos, mert amíg az nem történik meg, addig érdemben nem indul meg a gyerekekkel kapcsolatos menekültügyi eljárás. Pár éve még sokkal kevesebb gyerek jött, így Zia és Amin egy-két hónapon belül megkapták az oltalmazott státuszt.

Az otthonok kapui nyitva állnak, és a hosszadalmas menekültügyi eljárás lefolytatását nagyon ritkán várják meg a gyerekek. Kádas István, a fóti gyermekotthon vezetője azt mondja, a kiskorúak túlnyomó többségnél a távozási szándék egyértelmű. „De ez nem indokolja azt, hogy bezárjuk őket az otthonba, amit a jogszabályok sem tennének lehetővé. A gyermek jogait tiszteletben kell tartani.”

A nagy többség átlagosan egy hetet tölt Magyarországon, a BÁH sajtóosztálya is azt nyilatkozta, hogy a menedékkérelmek elbírálásánál „a döntések jelentős hányada az eljárás megszüntetésével zárult, tekintettel arra, hogy a menedékkérő időközben ismeretlen helyre távozott.”

Korábban a felnőttekkel együtt laktak

Az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére 2011 májusában hozták létre a kísérő nélkül érkező migráns gyerekek első átmeneti otthonát (a korábban érkezők, így Amin és Zia is a felnőtt menekülttáborokba kerültek).

2011-től a korábbi gyakorlattal ellentétben a kísérő nélküli kiskorúak ellátása a gyermekvédelmi ellátórendszer feladata lett, és így elsősorban gyerekként, és csak másodsorban migránsként kezelték őket. Ennek megfelelően bekerültek a gyermekvédelmi törvény hatálya alá. Őket ugyanolyan színvonalú gyermekvédelmi ellátás illeti, mint a bármely más gyermekvédelmi intézményben élő magyar gyerekeket.

Komoly ellentmondás a helyzetben viszont, hogy csak töredékük marad az országban, a bizonytalan helyzetre mégis fel kell készülnie a magyar rendszernek. A kormány reagált is - ugyan nem a helyzet kiindulásakor azonnal -, de augusztustól felgyorsították a gyámhatósági intézkedés folyamatát: lerövidítették a határidőket, több gyermekvédelmi gyám kirendelését és több hatósági ügyintézőt írtak elő, és a fóti gyermekotthonban működő szállásokat is bővítették. Az EMMI-ben dolgozó forrásunk szerint azonban a pozitív szándék ellenére rendkívül nehezen megy a megfelelő, nyelveket beszélő gyermekvédelmi alkalmazottak megtalálása.

A fóti igazgató Kádas István elmondta, hogy eredetileg 34 férőhelyük volt a fóti otthonban a migráns gyerekeknek, de a fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság irányításával már az év első felében felszabadítottak 55 férőhelyet és további 96 férőhelyet korszerűsítenek éppen.

Szeptember 30-án aztán újra döntött a kabinet: további 370 millió forintot szánnak a kísérő nélkül érkező migráns gyerekek otthonainak bővítésére. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek azt mondta, hogy „ha a fóti központ eléri kapacitási határait, akkor újabb épületeket nyitnak meg. Közöttük vannak korábban bezárt fővárosi és Budapest környéki gyermekotthonok. A kormány döntött arról is, hogy ha ezek is kevésnek bizonyulnak, az őszödi kormányüdülőt is gyermekotthonná alakítják”. A 370 millió forintot az épületek átalakítására, és a munkatársakra költené a kormány.

Miért nem maradnak?

Zia és Amin is azok közé a kevesek közé tartoznak, aki Magyarországon maradtak. Nem a mostani hullámmal, hanem még 2008-ban és 2009-ben érkeztek. Azóta kifogástalanul megtanultak magyarul, elvégezték a szakközépiskolát. Zia diákmunkákból él: volt árufeltöltő a Müllerben, most épp egy gíroszosnál dolgozik. Emellett egy focicsapat kapitánya, aminek a tagjai mind migránsok és kispályás focibajnokságokon indulnak.

Példájuk ritkaság. Kádas István, a kísérő nélkül érkező migráns gyerekek otthonát is elhelyező fóti gyermekotthon igazgatója azt mondta, míg „ez év májusának legelső napjaiban még átlagban 16,5 nap jellemezte az itt tartózkodás átlagértékét, ma már csak 6-8 nap.”

Az Európai Bizottság és a Belügyminisztérium támogatásával az Európai Migrációs Hálózat által készített 2014-es jelentés szerint „a gyermekotthonból átlagosan 10 napon belül elszökő kísérő nélkül érkező kiskorúak növekvő számát a kormányzat és a jogalkalmazó hatóságok főként azzal magyarázzák, hogy a gyerekek elsősorban az EU kapujaként, tranzitországként tekintenek Magyarországra. Az UNHCR (az ENSZ menekültügyi szerve) és számos civil szervezet nem ért egyet ezzel a megközelítéssel, szerintük a gyerekek a szökés előtt egyebek mellett mérlegelik a befogadási és integrációs feltételek minőségét, az önérvényesülési lehetőségek jellegét, a családegyesítés elérhetőségét, az őrizettel kapcsolatos gyakorlatot, a továbbtanulási és munka lehetőségeket.”

Az általunk megkérdezett, kiskorúként érkező migránsok szerint korábban sem volt rózsás, de az utóbbi hónapokban sokat romlott Magyarország, mint célállomás megítélése. Zia hat évvel ezelőtti útján még méltatták a magyarokat: „Az úton a többiek mondták, itt munkát találni sokkal nehezebb, de hogy a magyarok nagyon jók. Hogy szeretik az embereket. Most, hogy sok migráns jött, más lett a helyzet, mint régen. Beszélgettem a most érkezőkkel és nem tudok olyanról, aki maradni akar” – mondja Zia.

Amin szerint erősen megváltozott a menekültekkel kapcsolatos légkör. „Régebben nagyon akartam magyar lenni, az lett volna a büszkeségem, hogy végre van állampolgárságom a nagy Magyarországon. Régen a barátaim úgy hívtak engem, hogy nagy magyar csávó. De a menekült hullám jött és bizonytalan lettem. Nagyon szerettem Magyarországot, de ez, ami most folyik ebben a pár hónapban, ez nem az a Magyarország, amit én ismertem.”