Inkább törvényt sértenek, mint hogy bölcsődét nyissanak

Magyarországon a háromévesnél fiatalabb gyermekek mindössze 16,8 százaléka járt tavaly valamilyen napközbeni ellátást biztosító intézménybe, miközben az EU tagállamainak 2010-ig a korosztály harmada részére kellett volna bölcsődei ellátást biztosítani, közölte a Magyar Nemzet.

Annak ellenére, hogy a kormány intézkedéseinek köszönhetően tavaly nagyjából ezer férőhellyel bővült a bölcsődei férőhelyek száma, mégis 1988 olyan gyermek volt, akinek a felvételét elutasították helyhiány miatt. Az elutasított gyermekek 42 százaléka a fővárosban él.

Ugyanakkor hat város törvényt is sért, ugyanis népességszámuk és jogszabályi kötelezettségük ellenére sem működtetnek bölcsődét a településen: Dabas, Kistarcsa, Maglód, Nagykáta, Pilisvörösvár és Tolna. 2014-ben Magyarország településeinek több mint 85 százalékában, 2592 faluban, városban nem volt sem bölcsődei, sem családi napközis ellátás. Az adatok szerint a háromévesnél fiatalabb gyermekek 22 százaléka, vagyis közel negyede él olyan településen, ahol helyben nem biztosított semmilyen napközbeni ellátás.

A KSH legfrissebb adatai szerint a napközbeni ellátást biztosító intézmények közül a bölcsődék a dominánsak, az összes férőhely 83 százalékát adják, a maradék 17 százalékot pedig a családi napközik, az összevont óvodai-bölcsődei férőhelyek és a hátrányos helyzetű gyermekeket gondozó biztos kezdet gyermekházak.

A gyámhatóságok nyilvántartása szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a bölcsődés korúak körében a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetűek aránya kiugróan magas, 74-89 százalék közötti. Ezekben a megyékben a biztos kezdet gyermekházak gondozzák a legtöbb gyermeket.