Juncker 16 ponttal áll elő menekültügyben

Egy tizenhat pontból álló tervezetet küldött Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a vasárnapi brüsszeli migrációs csúcs résztvevőinek a dpa német hírügynökség szerint. Úgy tudják, hogy a csúcson részt vevő országok diplomatáinak ez alapján kellene kidolgozniuk egy közös nyilatkozatot, amelyet az állam- és kormányfők aztán vasárnap fogadnának el.

Az Európai Bizottság elnöke szerdán javasolta a rendkívüli csúcstalálkozót, amelyre Ausztria, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Magyarország, Németország, Görögország, Románia, Szerbia és Szlovénia állam kormányfője kapott meghívást.

Rajtuk kívül ott lesz az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, a miniszteri tanács soros elnökségét ellátó Luxemburg vezetője, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosa is. A találkozón az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) és az unió határőrizeti ügynöksége, a Frontex is képviselteti magát.

A brüsszeli rendkívüli migrációs csúcs célja a bizottság korábbi közleménye szerint az, hogy az érintett országok megállapodjanak olyan "operatív következtetésekről", amelyeket azonnal meg lehet valósítani. Jean-Claude Juncker tizenhat pontos tervezetéből a dpa német hírügynökség nem ismertetett részleteket.

A Der Spiegel című hírmagazin internetes oldala és a Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap szombati kiadása több részletet is kiszivárogtatott a tervezetből.

• A térség országai nem engedik át a menekülteket határaikon a szomszédos államok beleegyezése nélkül.
• Szlovénia határainak őrizetét 400 külföldi határőrrel, illetve rendőrrel segítenék.
• A migránsok útvonalán fekvő országok a tervezet szerint vállalnák, hogy növelik a menekültek ideiglenes befogadására szolgáló kapacitásukat.
• A menekültstátusra nem jogosultnak minősített bevándorlók kitoloncolása gyorsulna
• Azok a migránsok, akik nem regisztráltatják magukat az útjukon elsőként érintett uniós tagországban, elesnének attól a joguktól, hogy ideiglenesen befogadják őket az unióban. 
• Javítanák az információcserét, a tagállamoknak a találkozó után 24 órán belül meg kellene nevezniük az ebben illetékes kapcsolattartókat.

Szerbia például Horvátországgal ellentétben nem tagja az EU-nak, ezért az információáramlástól jelenleg el van vágva. Szerbia eddig a területére belépő menedékkérők nagy részét regisztrálta, de ezeket az információkat nem adta tovább a szomszédos Horvátországnak, írta a Der Spiegel.