Karácsony: A köztársaság halott
További Belföld cikkek
-
A Honvédelmi Minisztérium szerint Ruszin-Szendi Romulusz sértettségből állt be a Tisza Pártba
- Toroczkai László Magyar Péter kinevezettjeiről: A Jóisten óvja meg Magyarországot ezektől a kártevőktől
- „Ne keress többé!” – Németh Szilárd csalódott, kemény üzenetet küldött Ruszin-Szendi Romulusznak
- Meghalt Krupp Béla, a Népszabadság egykori fotósa
- Kizuhant egy gyermek a balatonfüredi kilátóból, mentőhelikopterrel vitték kórházba
A Párbeszéd Magyarországért '56-os ünnepi megemlékezése pont ugyanazt a magányt árasztotta, mint a megemlékezés helyszíne, a Parlamenttől a lehető legtávolabb, az Olimpia park sarkába dugott Bibó-szobor: alig 25 aktivista, 5 zászló, 1 Karácsony Gergely.
![BSZ 8986](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1022/10223/102237/10223714_bce0f108879bf88c71eeb2daf62868ac_wm.jpg)
Ma ugyanis a politika szerinte nagyon kevéssé tud alapozni '56 hagyományára, pedig 1989-ben még úgy tűnt, hogy ez a hagyomány folytatódik majd a rendszerváltozásban is. Ennek a folytonosságnak volt a szimbóluma Göncz Árpád, ennek a korszakának a legszerethetőbb alakja, aki nem véletlenül rendelkezett úgy, hogy '56-os rabtársai mellé temessék.
Karácsony meglátása szerint 1956 sok kiváló hőst hozott, és mindenki megtalálhatta volna közülük a legkedvesebbet, melyen keresztül a forradalom valódi nemzeti egységet teremthetett volna. Azonban - mondott ellent önmagának pár mondattal később -
Ma mindenki válogat '56-ból, mindenki kiemeli azt a szereplőt, aki politikai érdekeinek megfelel. Pedig 1956 sokkal gazdagabb volt annál, hogy privatizálni kelljen belőle.
Karácsony odavágott a jobb- és a baloldalnak (ez utóbbi alatt kimondatlanul a szocialistákat értette), mert 1956-tal egyikük sem tud mit kezdeni
- A jobboldal nem tud mit kezdeni azzal, hogy 1956 nem csak a szabadságról, az egyenlőségről is szólt, karaktere markánsan baloldali volt - lásd a munkástanácsokat.
- A baloldal pedig tud mit kezdeni azzal, hogy 1956 igenis leszámolást jelentett a rendszerrel, mellyel viszont ők maguk nem számoltak le, inkább Nagy Imre alakja mögé bújtak.
Karácsony dicséretes önmérséklettel elkerülte Bibó István limonádévá hígított szlogenjét, biztos ismerik önök is: "Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni" Viszont nem bírta elkerülni azt a politikai klisét, miszerint az elmúlt években kiderült, hogy a magyarok "képtelenek együtt ünnepelni, legalapvetőbb kérdésekben egyetérteni". Ez utóbbi jelenségből azt a következtetést vonta le, hogy
a Köztársaság halott
![BSZ 8980](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/1022/10223/102237/10223718_cf51cb0f0f970b077fd00c3a28b67df0_wm.jpg)
És miután az elmúlt években "a köztársaság lelke már nem volt velünk", ezért Orbán Viktor részéről formalitás volt csupán, hogy az Alaptörvényben Magyar Köztársaságot Magyarországgá fokozta le.
Karácsony azonban a borús vízió végére igyekezett valami pozitív várakozást is beiktatni, azzal biztatott, hogy
a zsarnokság bármikor összeomolhat
de nem egy még erősebb zsarnokság miatt, hanem azért, mert nyilvánvalóvá válik a vele szemben állók erkölcsi fölénye. Erről kell meggyőzni az embereket, és vissza kell szerezni az erkölcsi igazságot. - tett pontot 7 perces beszéde végére, majd összeállt a PM-esekkel egy csoportképre.