Végleges: 2019-re beépítik a Ligetet
További Belföld cikkek
- Szökni próbált Vizoviczki László korábbi belső embere, de nem jutott messzire
- OMSZ: a krónikus betegek még az ünnepek előtt szerezzék be szükséges gyógyszereiket
- Kiderült, meddig lesznek nyitva a budapesti piacok karácsonykor
- Felkészülten várják a megnövekedett ünnepi forgalmat a Liszt Ferenc repülőtéren
- Orbán Viktor elárulta a nagy titkot: így győz majd a Fidesz 2026-ban
A kormány múlt szerdai ülésén véglegesítette a városligeti múzeumi negyed terveit. Az október 23-i ünnepnap miatt elmaradt Lázár János szokásos kormányinfója, a miniszter ugyanis választókerületében, Hódmezővásárhelyen töltötte a nemzeti ünnepet, ezért nem jelentették be a kormánydöntéseket.
Az Index információ szerint a döntés néhány módosítással lényegében megerősítette a korábbi terveket. A kormány álláspontját nem befolyásolta, hogy az utóbbi hetekben több helyen felmerült alternatív javaslatként a Nyugati pályaudvar mögötti MÁV-terület bevonása a projektbe.
A 2018-as választásra meglesz a Magyar Zene Háza
A beruházást két hullámban 2019-re fogják befejezni, az összköltség pedig 200 milliárd forint körül lesz. A költségvetésbe az idén 15, jövőre pedig 38 milliárd forintot különítettek el a projekt indítására, később pedig évente mintegy 40 milliárdból finanszírozhatják a nagyszabású átalakítást.
A tervek szerint még az ősszel megkezdődik a Petőfi Csarnok valamint a régi Hungexpo és a Kertem bontása, 2018-ra pedig elkészül a felújítások és az új épületek első része.
Az első hullámban adják majd át a Szabolcs utcai kórház helyén az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot. Ez lesz a projekt egyetlen ligeten kívüli beruházása. A feladata viszont az lesz, hogy a Városligetben található új intézményeknek biztosítson szakmai és infrastrukturális hátteret. A bezárt kórház területén öt épületből álló komplexumot húznak fel 30-40 ezer négyzetméteres összterülettel.
A városliget projekt honlapja szerint még a 2018-as választás előtt átadják a Kertem és a régi Hungexpo helyén a Magyar Zene Házát is. A japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett óriásgombától (borítókép a cikk tetején) azt várják, hogy ne csak a projekt, de Budapest egyik új emblematikus épülete legyen. Szintén 2018-ra készült el a Szépművészeti Múzeum felújítása, az újranyitást pedig összekötik majd a környék, főként az Állatkert bejárata körüli rész rehabilitációjával.
Lesz egy új színház is a sarkon
A második, a 2019-es ütem része lesz a Petőfi Csarnokot váltó Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum befejezése. A legújabb elgondolás szerint a Néprajzi Múzeum helye módosul, a Dózsa György út – Ajtósi Dürer út sarka helyett beljebb kerül a Felvonulási téren a Hősök tere irányába, és teljesen új tervpályázatot írnak ki az épületre is. A Dózsa-Ajtósi sarkára egy eddig a koncepcióban nem szereplő színház kerül majd. A 2-300 főre méretezett Városligeti Színház korábban is ezen a helyen állt, 1952-ben bontották le, most viszont az eredeti terveknek megfelelően építik újjá.
A Városliget legmagasabb épülete a régi formájára kiegészített Közlekedési Múzeum lesz. A Hermina út melletti intézmény szintén az eredeti terveknek megfelelően 67 méteres kupolát kap majd. A keretből finanszírozzák továbbá a Vajdahunyad vára és a Olof Palme Ház felújítását, a liget túlméretezett aszfaltútjainak és felszíni parkolóinak visszabontását, egy futókör kialakítását, 4 mélygarázs megépítését, valamint kibővítik és felújítják a park teljes zöldfelületét.
5,5-ről max 7-re nő
A Városliget Zrt. szerint a beépítés túl erős megfogalmazás a beruházásra, mert az új épületekkel alapterületet nézve a jelenlegi 5,5 százalékhoz képest legfeljebb 7 százalékra növekszik majd a Városliget beépítettsége, ezzel szemben a zöldfelületek aránya ezt jóval meghaladóan, a jelenlegi 60-ról 65 százalékra fog nőni, a most egyharmad városligetnyi lebetonozott felületek rovásárára.