Soha nem futott sínen az etiópiai magyar villamos

Made in Etiopia! Büszke vagyok arra, hogy etiópiai vagyok!

– kommentálták 2013-ban az etiópiai F.D.R.E Metals and Engineering Corporation (METEC) Facebook-oldalán a magyar tervezésű villamos összeszereléséről feltett képet, amiből kiderül, hogy a járművet (nevezzük innentől etióp villamosnak) az addisz-abebaiak abszolút saját gyártmányként ismerik és kezelik. 

Azóta két év telt el, és hipp-hopp, a villamos prototípusa elkészült, erről szóltak a napokban a hírek.

Csakhogy a járművet egyelőre

Sőt a tesztsín építésének finanszírozásáról sincs döntés. Sőt, miközben az Etióp Villamos a csarnokban készülgetett, a fürge kínaiak sajnos elvitték az addisz-abebai piacot: ahogy az iho.hu beszámolt róla, a CNR Changchun egy 2014-es szerződés szerint negyvenegy kocsit szállít az etióp főváros még építés alatt álló könnyűvasúti hálózatára. A sínnel sincs probléma, a kínaiak sínnel együtt adták a villamosokat.

Megkerestük az etióp-magyar villamosbizniszt kézben tartó Dunai Repülőgépgyártó Zrt.-t, mikorra lesz tesztsín, mekkora tortaszeletet hagytak a kínaiak, azaz hány villamosra lesz rendelés, egyáltalán, mi az aktuális helyzet Addisz-Abebában. Szendrői László, a cég egyik képviselője lapunknak

csak annyit mondott, hogy egyelőre semmit se mondhat.

Majd adott időben tájékoztatnak, tette hozzá határozottan.

Ez tehát a hivatalos helyzet most. De nézzük, hogy lett 2007-től egy használt Tátra villamosból először szegedi magyar, majd 2015-re etióp villamos:

A villamos építésének az ötlete Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Társaság (a helyi BKV) igazgatójának a fejéből pattant ki 2007 körül. Dózsa híres volt arról, hogy saját gyártásban szerette megoldani cégen belül a járműpótlást, nem is sikertelenül. Nevéhez fűződik a világ egyetlen Mercedes Citaro trolija, amit Mercedes buszból alakítottak át.

A Mercedesnek nem volt kifogása ellene, fennmaradt a buszon a gyári csillag. A világon nincs több Merci troli

– mondta egy forrásunk.

Dózsa Gábor maga így emlékezett vissza: a 34 méter hosszú KT-8-as villamos két szélső kocsiját használt Tátra villamosok alvázalapjára tervezték, a középső rész pedig teljesen új tervezésű volt.

A villamos különlegessége a hosszabb alacsonypadlós középrész, valamint a halk Hübner-csukló alkalmazása volt. Dózsa szerint a villamos mai áron körülbelül 250 millió forintba kerülne, ami harmada az ekkora villamosok piaci árának.

Nem akartak elavult kinézettel megjelenni, friss, modern dizájn kellett, viszonylag gyorsan, mondta lapunknak a villamos formatervezője, Tóth János. Arra a megjegyzésre, hogy kissé hasonlít a budapesti Combinóra a jármű, azt válaszolta, hogy a Combino-jellegre valószínűleg ráerősít a sárga szín, de így alakult, szűkek voltak a lehetőségek.

A projekt akkor rekedt meg, amikor a 2010-es önkormányzati választásokat követően lecserélték a szegedi közlekedési cég vezetését. Az SZKT új igazgatósága nem volt annyira oda az újító ötletekért, főleg azok költségvonzataiért, a villamosprojektre addig ugyanis mintegy 150 millió forintot költöttek. A város végül lemondott az átalakított villamosról, és új PESA villamosokat vett.

A KT-8-as mai is ott porosodna a remízben, ha egy katonai járműfelújításban mozgó cégnek, a Dunai Repülőgépgyártó Zrt-nek nem lett volna kapcsolata egy etiópiai, hasonlóan katonai hátterű céghez, a már fent említett F.D.R.E Metals and Engineering Corporation-hez. A két társaság 2011-ben gyorsan kitalálta, hogy Addisz-Abebának tökéletes lesz az olcsó szegedi KT-8-as újjáépített verziója (a régi, félbemaradt példány valójában még mindig Szegeden árválkodik).

A DR Zrt. megbízta a jármű gépészeti tervezésében korábban is részt vevő Invent Kft-t, valamint a Sedulitas-Pro Mérnöki Tanácsadó Kft-t, csinálják meg a villamost Etiópiában, etióp munkaerő betanításával. Bár az új etióp villamos a KT8-as terveire épült, modernebb, újabb lett (modern CAN-es járművezérlő- és hajtásvezérlő rendszer, aszinkron vontatómotor, visszatáplálásos fékrendszer).

A Sedulitas honlapja szerint a villamos már 2014-ben elkészült Addisz-Abbebában. Az etióp munkások betanításában magyar szakemberek is részt vettek. Pataki József, az Invent Kft vezető tervezője így számolt be a munkafolyamatról a válasz.hu-nak idén nyáron: „A munkára jelentkezőknek fogalmuk sem volt, mi is az a villamos. A nulláról kezdtük; az első négy hónap hegesztési tréning volt, ennyi idő kellett ahhoz, hogy az ottaniak megtanuljanak hegeszteni a gépeinkkel.” A helyi tévé így számolt be a munkáról:

DireTube News - MetEC Manufactured Two Trams as Trial

Ez magyarázatot ad arra, hogy miért készült olyan lassan a villamos. A helyiek ugyan lelkesek voltak, de a munkakultúrájuk más volt a nálunk megszokotthoz képest.

Az etióp munkások tíz percig voltak képesek egyfolytában dolgozni, azután beszélgetni kezdtek

– mesélta a magyar mérnök. „Négy-öt csoportba osztottam be őket, de tízpercenként körbe kellett járnom, mert ha nem tettem, leálltak. És hat óránál többet képtelenek dolgozni, mert elfáradnak.”

És mint látjuk, bár nehezen épül a magyar-etióp villamos, információink szerint mégsem teljesen lehetetlen a helyzete. A addisz-abbebai hatóságok és az etióp kormány ugyanis támogatja a saját gyártású villamost, aminek a nemzeti büszkeség érdekében és a kínai dömping ellenére is meg kell mutatni az életképességét. Ha sikerül, akkor Magyarországnak is lesz mire büszkének lenni.

*A legfelső képen szereplő 1:24 arányú makettet Limes Model Kft. készítette, fotó: Z. Szántó András