Szerda: fontos elmozdulások Európa-szerte a menekültválságban

Tizennégy menekült, köztük hét gyerek fulladt a tengerbe Leszbosz közelében. A török partról éjszaka vízre szálló menekültek csónakja felborult és elsüllyedt, a török parti őrségnek 27 embert sikerült kimentenie a vízből.

Szlovénia elkezdte építeni a maga kerítését a horvát határnál. A kerítés miatt máris nagy a feszültség Szlovénia és Horvátország között, rendőrök állnak egymással szemben. A horvát fél azzal vádolja Szlovéniát, hogy az ő területükön építik a drótakadályt.

Szlovénia egyelőre nem tervezi teljesen lezárni azt, azt mondják, biztonságos folyosót tartanak fenn a menekülteknek, de ha ez mégis megtörténne, az megint új fejezetet jelentene az európai menekültválságban.A szlovén kerítésépítés járulékos következményeként akár Magyarországon is újra megjelenhetnének a migránsok. Mint az a lehetséges alternatív útvonalakat áttekintő cikkünkből kiderül:

• A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Törökországból és Görögországból Románia felé indulnak tovább a migránsok. Onnan pedig Magyarország jönne, vagyis nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb a román határnál is elkezdi majd a magyar kormány a kerítésépítést.
• A Balkánról a tengeren át Olaszországba hajóztathatják át a menekülteket
• Minél több helyen van Európában kerítés, annál valószínűbb, hogy valahol megpróbálják áttörni őket. A nagy tömegnek hosszabb távon az eddigi tapasztalatok szerint egyik határzár sem tud ellenállni.

Márpedig a tömeg mérete nem csökken. Kedden és szerdán újabb tízezrek indultak meg Nyugat-Európa felé a nyugat-balkáni útvonalon. Szlovénia arra számít, hogy a következő egy-két napban akár 30 ezer újabb menedékkérő is beléphet az országba.

A szlovénok attól is tarthatnak, hogy a rajtuk keresztülmenő tömeg egy része náluk reked. Ausztriában a koalíciós pártok péntekre halasztották a döntést, hogy milyen akadályt építsenek az osztrák-szlovén határra.

Észak-Európa is egyre nehezebben bírja a migrációs terhet. Svédország szerda este bejelentette, hogy átmeneti időre helyreállítja határainak ellenőrzését, Dánia és Norvégia pedig szigorítani akarja menekültügyi törvényét. Rasmussen dán kormányfő az erről szóló négypontos tervet szerdán ismertette. „Dánia nem állhat nyitva mindenki előtt” — mondta. Erna Solberg norvég miniszterelnök pénteken terjeszti a parlament elé azt a 15 pontos intézkedéscsomagot, amely lényegében a kilátásba helyezett dán lépésekkel egyezik meg. Finnország azt jelentette be, hogy nem lesz elég hely a befogadóközpontokban, ezért fűthető sátrak és konténerlakások felállításával készülnek a menekültek fogadására.

A német kormány szerint nincs abban semmi különös, hogy mostantól nem vállalják át a szíriai menekültek ügyében az eljárást, hanem visszaküldhetik őket abba az uniós országba, ahol regisztrálták őket. A keddi bejelentés után most azt hangsúlyozzák, hogy a német menekültpolitika és a „befogadás kultúrája” nem módosult ettől a döntéstől, és a német kormány egy pillanatra sem helyezte hatályon kívül a dublini előírásokat. A kormány szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az egyes uniós országok hány menedékkérő visszaküldésére számíthatnak.