Itt a lista, ők férnek hozzá az államtitkokhoz
További Belföld cikkek
- Beosont egy budapesti kórházba, majd kifosztotta az alvó betegeket
- Így látták a diákok az idei matekérettségit
- Leváltották a Belső-pesti Tankerületi Központ éléről a tanárokat elbocsátó igazgatót
- Így változik a közlekedés a kínai elnök érkezése miatt Budapesten
- Zajból a zöldbe: életminőség és kihívások az agglomerációban
A Századvég-üggyel foglalkozott ma félig nyílt, félig zárt ülésén a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. A 2010 óta milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő Századvég ugyanis kínos helyzetbe került azután, hogy Pintér Sándor belügyminiszter a liberális Fodor Gábor kérdésére elárulta: a századvégesek 2013 októbere után tekinthettek bele szigorúan titkos dokumentumokba.
A dolog azért különös, mert egy alapos háttérelemzéshez, kormányzati stratégiaalkotáshoz titkosszolgálati iratokra, hírszerzői jelentésekre is szükség van. A Századvég márpedig stratégiai anyagokat készített az állampapírpiac helyzetétől az iparfejlesztésen, energiahatékonyságon, beszerzéspolitikán át a szerencsejáték-, MÁV-, illetve postastratégiáig.
A helyzet tehát leegyszerűsítve tehát az, hogy
- ha kapott a Századvég 2013 előtt minősített adatokat, akkor államtitoksértés történt;
- ha nem kapott a Századvég 2013 előtt minősített adatokat, akkor feltehetően csak mérsékelten hasznos háttéranyagokat tudott készíteni.
A nemzetbiztonsági bizottság most egész pontosan arra volt kíváncsi, hogy a Századvég 21 munkatársa közül kik, mikor, miért és milyen minősített dokumentumokba tekinthettek bele. Az ülésen a Belügyminisztérium és az Alkotmányvédelmi hivatal munkatársai válaszoltak a felmerülő kérdésekre.
Kik nézhetnek bele a titkokba?
Szél Bernadett azt mondta az Indexnek, hogy az ülésen előkerült egy új információ, amely – többször rákérdezett – nem minősül államtitoknak. Az LMP-s képviselő így megtudta és elárulta, hogy
A Századvég alapítványt három fős kuratórium vezeti: a kuratórium elnöke, Lánczi András, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató. A Századvég vezetői között vannak a honlap szerint Barthel-Rúzsa Zsolt ügyvezető igazgató, Orbán Balázs kutatási igazgató vagy Lánczi Tamás vezető elemző, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója.
Ők tehát ezek szerint rendelkeznek olyan tanúsítvánnyal, amellyel a legszigorúbban minősített dokumentumokhoz is hozzá juthatnak.
Kerestük G. Fodor Gábor stratégiai igazgatót, aki a Századvégnél betöltött pozíciójával párhuzamosan egy internetes újság, a 888.hu főszerkesztője is. Kérdeztük az ügyről, illetve hogy nem érzi-e aggályosnak, hogy egy lapot főszerkeszt, miközben államtitkokhoz is hozzáférhet. G. Fodor nem kívánt nyilatkozni, a Századvég múlt heti közleménye tartalmazza az ő álláspontját is, amely szerint "a Századvég minden tekintetben betartja a vonatkozó jogszabályi előírásokat és ennek megfelelően működik, és visszautasít minden rosszindulatú gyanúsítást és hazugságot".
A 2013 előtti dolgokról semmit nem tudni
A bizottság délelőtti ülése után a politikusok eléggé eltérően értékelték a történteket:
- Németh Szilárd, Fidesz: semmilyen adat vagy információ nem került elő arról, hogy a Századvég Alapítvány működése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene vagy hogy működése jogszabályba ütközne. Ez "egy balliberális, rosszul sikerült politikai támadás, vihar egy pohár vízben".
- Molnár Zsolt, MSZP: van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a testület ülésén csak félig jártak sikerrel. A Belügyminisztériumtól (BM) és a felügyelete alá tartozó szervektől kaptak tájékoztatást, amelyek azonban csak a 2013 nyarától történt eseményekről adhattak számot, mivel az tartozik a hatáskörükbe, így a korábbiakról nem szereztek ismereteket.
- Mirkóczki Ádám, Jobbik: szerinte az ügyben jóval nagyobb a káosz, mint az előre látható volt, minden minisztériumot arra kér, ismertesse, adott-e át minősített adatott, különösen 2010 és 2013 között. Mint mondta, láthatóan a BM-en nem kérhető számon annak megválaszolása, a Századvég hozzáfért-e ilyen adatokhoz.
- Szél Bernadett, LMP: a nemzetbiztonsági bizottság, amit tudott, feltárt, ebbe azonban a 2013 előtti események nem tartoznak bele. Szerinte a Századvég jóindulattal "pénzmosodaként" működhetett, hiszen milliárdokat kapott a kormányzattól, de azt is lehetségesnek tartotta, hogy "információmosoda" is volt. Szerinte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, valamint Pintér Sándor belügyminiszternek belső vizsgálatot kellene elrendelnie az ügyben.
- Fodor Gábor, Liberálisok: aláírásgyűjtést indított a parlamentben annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság utólagos normakontrollal semmisítse meg a Btk. 266. paragrafusának második bekezdését, amelynek alapján kizárólag a titokgazda, vagyis a minősítésre jogosult szerv tehet feljelentést, ha a minősített adatokkal visszaélnek vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek. "Az, hogy miközben a titokgazda minősít és csak ő tehet feljelentést, a saját farkába harapó kígyó esete." Fodor aláírásgyűjtését az MSZP, az LMP és a Jobbik is támogatja.
A bizottság tehát csak az tudta megvizsgálni, hogy 2013-ban jogosan jutott-e biztonsági tanúsítványhoz a Századvég. Arra azonban a BM nem tudta, nem is tudhatta a választ, hogy 2013 előtt mit csinált a Századvég.