Lázár János: Vérszemet kaptak a terroristák

•  Terrorellenes koordinációs központot állít fel a kormány.
• Nem politikai, hanem kereskedelmi vitának tartja a kormány, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indított Paks 2 miatt.
• A földárverésen eddig több ezer hektár talált gazdára, nagyjából 5 milliárdos bevétele volt már az államnak.
• A kormány meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, erre hamarosan új javaslata is lesz.
• Az új nemzeti könyvtár a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben épülhet meg.
• A kormány jóváhagyott 24 milliárd forintot a BKV finanszírozására.
• A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól.

Feláll a terrorellenes koordinációs központ

Az Európát gyengíteni akarók, különböző terroristacsoportok rátelepedtek a modern kori népvándorlásra – mondta Lázár János. 

A titkosszolgálati jelentések megerősítették a kormányt abban, hogy Magyarországon fokozni kell a biztonsági szintet – mondta Lázár János. Ugyanakkor Magyarország  az egyik legbiztonságosabb ország az EU tagországai közül, köszönhetően bevándorlási politikájának. Ám mivel az EU nem képes garantálni az emberek biztonságát, a tagállamoknak, így Magyarországnak is, maguknak kell helyt állniuk.

A miniszter bejelentette, hogy a kormány több döntést is hozott a terrorveszéllyel kapcsolatban, így például határozott egy terrorellenes koordinációs központ felállításáról.

Lázár szerint Németországnak joga van behívni a bevándorlókat, de ez csak ellenőrzött keretek között történhet, és Magyarországra nézve nem jelenthet kötelezettséget. Lázár szerint oda kell figyelni a német belügyminiszterre, aki szerint minden uniós országban vészhelyzet van a terror miatt. 

Vérszemet kaptak azok, akik gyengíteni akarják Európát.

A miniszter egyúttal az Európai Bizottságot arra szólította fel, vizsgálja felül a kötelező kvótákról szóló döntést, az ugyanis szerinte szétteríti a terrorveszélyt.

Paks 2: kereskedelmi vita

A paksi beruházást érintő kötelezettségszegési eljárásról is beszélt Lázár. 2013 novemberében a kormány tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy Magyarország megállapodott Oroszországgal. Két év, vagyis 24 hónap gondolkozási idő után jutott arra az unió, hogy kétséges a megállapodás. 2014. január 23-án viszont az unió nem élt elvi kifogással. Lázár szerint Brüsszelben is bürokráciacsökkentésre lenne szükség: „Vannak bürokráciacsökkentő javaslataim Brüsszelnek, hogy ne kelljen 24 hónapot várni egy válasz elkészítésére.”

Ez nem politikai, hanem kereskedelmi vita.

Az a kérdés, hogy Magyarországnak van-e joga egy nem uniós országgal ilyen szerződést kötni.  „Magyarország visszautasítja azt a politikát, amelyben Brüsszel megtiltaná, hogy kereskedelmi megállapodást kössünk unión kívüli országgal, akár Oroszországgal, akár Kínával, akár arab országokkal” – fogalmazott Lázár.

A bizottság kérdéseket tesz föl Magyarországnak, amire készek vagyunk válaszolni. Magyarország azért nem indított tendert az atomerőművel kapcsolatban, mivel egyetlen uniós országban sem indult tender, amikor új atomerőművet építettek.   

A titokzatos 222

Lázár a hétfőn induló, az ellenzék által hevesen támadott földárverésekről is beszélt. Eddig már több ezer hektár talált gazdára, nagyjából 5 milliárdos bevétele volt már az államnak. Azt azonban nem hozzák nyilvánosságra, hogy ki az a 222 külföldi állampolgárságú ember, akik vásárolhatnak földet – mondta Lázár. Lázár szerint ezek jelentős része külföldi állampolgársággal rendelkező magyar.  A kormány döntött, a jövőben kétfajta mintagazdaság lesz: állami tulajdonban lévő vállalkozások, valamint az adott termékláncot lefedő társaságok.   

A parlament kedden elfogadta a földforgalmi törvény módosításának egyszerű többséget igénylő részét – amely alapján felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját –, elutasította azonban a sarkalatos passzusokat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy korábbi haszonbérleti szerződések is felülvizsgálhatók legyenek. Lázár János azt mondta: a kormány nem tesz le erről a célkitűzésről, és meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának lehetőségét, erre hamarosan új javaslata is lesz.

Új nemzeti könyvtár

A Palotanegyedben, a Nemzeti Múzeum mögötti területen, a Magyar Rádió épületénél építik fel az új nemzeti könyvtárat a mostani Országos Széchényi Könyvtár helyett.  Az új nemzeti könyvtár létrehozásáról hamarosan ötletpályázatot hirdetnek.

Egy XXI. századi könyvtárat akar létrehozni a kormány, vagyis informatikai fejlesztésre is szükség van. 30 milliárdos beruházással számol a kormány.

24 milliárd a BKV-nak

Megszületett a döntés a BKV finanszírozásáról. Az állam átutalt 24 milliárdot a fővárosnak, és további tárgyalások lesznek a hosszú távú finanszírozásról.

Budapest és Pest megye szétválik

A kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye szétválását 2020-tól. A kormány a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek. 

Egyeztetés lesz Quaestor-ügyben

A kormány egyeztetni akar a Magyar Bankszövetséggel a Quaestor-ügyben. Az Alkotmánybíróság (AB) kedden megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezésről szóló törvény egyes részeit. Lázár János azt mondta, a kormány értelmezése szerint a bankok teherviselésbe bevonását jóváhagyta az AB.