Árpád
3 °C
12 °C

Orbán Paksról: Ahol hús van, ott légy is van

2015.11.20. 08:21

Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorának volt vendége, ahol a következő témákról volt szó:

Paks II.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Paks II. miatt. Orbán Viktor szerint a kormány nem tehet mást, mint megy tovább a megvalósítás felé. Az miniszterelnök szerint az olcsó áram feltétele, hogy Paks működjön, a mostani kifutó blokkok helyett új blokkok kellenek. Orbán szerint Európában nem tendereztettek atomerőművet, Finnországban sem. Szerinte lehet kettős mércéről is beszélni akár, de ő nem puffogna, hanem inkább belátja, hogy hatalmas összegről van szó − a rendszerváltás óta beruházásra ekkora pénzt nem költött még az ország −, ráadásul olyan technológiáról van szó, amellyel sok nyugati állam rendelkezik, ezért inkább így foglalta össze, mi az, amit a paksi bővítés támadásában látni érdemes:

Ahol hús van, ott légy is van.

Terror

Orbán szerint a párizsi terrortámadás után meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Szerinte fel kell tenni a kérdést: mi az emberségesebb? Az, ha a határon feltartóztatjuk az ellenőrizetlen migráns tömegeket, vagy az, ha kockára tesszük az európai emberek életét. Nem kérdés, a válasz: előbbi. „A migránsok nagy része olyan országból jön, amelynek a területén az EU katonai akciókat hajt végre, tehát hadban állunk. Ott tehát van ellenség" − mondta Orbán Az ő gondolatuk pedig, hogy az ellenség hátországába diverzáns csapatokat dobjanak át, régi gondolat, ezt most az európai vezetők alulértékelik, mondta.

A miniszterelnök szerint Magyarországon tíz emberből kilenc azt mondja, egyértelmű, hogy van összefüggés a bevándorlás és a terrorizmus között, tény. Ehhez képest Európa számos vezetője azt mondja, nincs. A szakadék pedig, ami az európai vezetők és a józan emberek között nő, destabilizálja Európát. A radikális politikai erők támogatottsága emiatt folyamatosan nő.

Az igazmondást nem szabad átengedni soha a radikálisoknak.

Orbán kifejtette, hogy naponta olvas jelentéseket, amik nemzetbiztonsággal foglalkoznak. Az ország egyelőre nem tartozik a célpontok közé, „a magyar emberek biztonságán őrködő szervezetek nem azonosítottak be olyan csoportokat, amelyek a magyar embereknek akarnak kárt tenni" − mondta.

Mini-Schengen

Orbán szerint az EU-t létrehozó alapszerződéshez is hozzá kell nyúlni: ha a terrorveszéllyel szemben fel akarunk lépni, akkor is; ha nem akarjuk, hogy a bevándorlás lerontsa a közbiztonságot, akkor is. Új szabályokra van szükségünk. „Sárközy volt francia elnök nálam ékesszólóbban szokott beszélni, szerinte újra kell alapítani az EU-t. Hogy ez jó lesz-e Magyarországnak, az még kérdés" − mondta. Hozzátette, Magyarország nem szívesen tartozik olyan szövetséghez, amelynek néhány tagja egyáltalán nem tartja be kötelezettségeit, mint Görögország a határvédelemmel.

Kvóták

Nem állok nyerésre, olyan konokságot látok a másik oldalon, aminek okát sem látom, talán ideológiai ferdeség, elfajzás állhat a háttérben

− mondta a miniszterelnök a kvótarendszerről, illetve azokról az államokról, amelyek támogatják azt. A magyar kormány egyébként bíróságon fogja majd megtámadni az EU-s belügyminiszterek által megszavazott, közel kétszázezer menekült EU-s tagállamok közötti szétosztását. Orbán szerint a magyar kormánynak mindenképp meg kell támadnia ezt a döntést, hiszen a párizsi terrorakció után ez azt jelentené, hogy szétterítjük a terrorizmust Európában. Hiszen szerinte „nem kis számban" vannak a menekültek között terroristák.

Ez a legnagyobb őrültség, amit elkövethetünk

− fogalmazott.

Visszatoloncolás

Orbán arról beszélt, hogy mivel a németek azt mondták, hogy az október 21. után hozzájuk érkezetteket akarják visszatoloncolni, ezért ez ránk egyáltalán nem vonatkozik, mivel akkor már teljes volt a déli határzárunk, így rajtunk keresztül egy menekült sem ment nyugat felé.

A miniszterelnök szerint „vissza kell őket vinni, az egy nagyon nehéz kérdés, hogy hova". De szerinte a schengeni egyezmény világos, a belépési országba kell őket visszatoloncolni, ami jelen esetben  Görögország.

Szerencsétlenek nem lebeghetnek mint Mohamed koporsója a levegőben

− mondta.

Szerinte le kell számolni egy illúzióval. Van egy berögződés Európában, „egy csoda-blabla", amit minden politikus elmond, amikor nem tud válaszolni egy kérdésre. Ez pedig az, hogy európai megoldásra van szükség. Orbán szerint a menekültválság kapcsán kiderült, hogy nemhogy nincs ilyen, de nincs is rá szükség. Mivel ezt nemzetállami szinten kell kezelni és megoldani, maximum, ha valamelyik állam nem képes erre egyedül, akkor annak segítséget kell nyújtania. De szerinte veszélyes azt az illúziót kelteni, hogy valakik majd Brüsszelben megoldják a problémát, megvédik a határokat

Quaestor-törvény megsemmisítése

Orbán úgy értelmezte az Alkotmánybíróság döntését, hogy nem lehetséges  az a megközelítés, hogy általános kártérítést csináljon az állam, ezért át kell térni a pontos számítás rendszerére, ami egy bonyolult rendszer lesz. „Ennek a jogi feltételeit meg kell teremtenünk" − mondta.