Szilárda
-2 °C
7 °C

Kifogyott a kreativitásból az ügyészség a sikerkampány-ügyben

2015.11.23. 11:00
Egy kis törvénysértésből levonni azt a következtetést, hogy a kormányzati döntéshozó jogtalan előnyökhöz akart volna juttatni bárkit is? Nem, nem, a magyar ügyészség nem dől be az ellenzéki rosszhiszeműségnek, főleg amikor a magyar reformok sikerét hirdető plakátokról van szó.

A Fővárosi Főügyészség elutasította Hadházy Ákos feljelentését és megtagadta a nyomozást a kormányzati eredményeket hirdető plakátkampány nettó 600 millió forintos megrendelésével kapcsolatban, mégpedig elég érdekes indokkal. De kezdjük az előzményekkel!

A Miniszterelnökség sürgősségre hivatkozva a HG 360 Reklámügynökség Kft.-vel kötött keretszerződést a kormányzati kampányhoz a médiavásárlásokról, a grafikai tervezéssel pedig a Lounge Design Kft.-t bízta meg. Mint ismert, a HG 360 Reklámügynökség Rogán Antal szomszédjának, Csetényi Csabának a cége.

Novemberben a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 1,57 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzést a kormányablak népszerűsítésére, amit szintén sürgősséggel tárgyaltak le, és ott is éppen a HG 360-ra esett a választás.

Csetényi korábban többek között azzal keltett feltűnést, hogy összesen kilenc trafikkoncessziót nyert el, a HG 360 pedig 2013-ig 1,5 milliárd forintnyi közbeszerzést húzott be.

A nettó 600 millió forintos keretből szervezett „A magyar reformok működnek” kampány ügyében Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szóvivője fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez. Hadházy hivatali visszaélés bűntette, illetve a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt tett feljelentést, mert 

szerinte a Miniszterelnökség nem választhatta volna ki nyílt versenyeztetés nélkül a grafikai tervezésre és a médiavásárlásokra szerződtetett cégeket.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a közbeszerzési szabályok szerint ugyanis csak akkor kerülhet sor, ha rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények állnak fenn. Hadházy szerint a plakátkampány esetében ez a hivatkozás nyilvánvalóan alaptalan, hiszen már a megnevezéséből is egyértelmű, hogy a sürgősséget indokló feltételek nem álltak fent. Hadházy így érvel:

Amennyiben a magyar reformok tényleg működnek, azok feltehetően nem 2015 júliusában kezdtek el működni.

Amennyiben pedig - mint azt sokan feltételezik - a magyar reformok valójában mégsem működnek, akkor egyáltalán nem indokolt a sürgősség. Egyetlen esetben lehet a kampány indokolt, ha a reformok egészen hirtelen kezdtek el működni, azonban a kormány attól tartott, hogy ez az állapot nem tart sokáig, ez azonban valószínűtlen.″

Az ügyészség elutasította a feljelentést. Szerintük ugyanis „önmagában abból a körülményből”, hogy nem állt fenn a sürgősségre hivatkozás törvényi előfeltétele,

nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, hogy... ezzel jogtalan előnyhöz akarta juttatni a vele szerződő gazdasági szereplőket.

Az Index nemrég összegyűjtötte azokat a nyomozásokat, amelyeknél a rendőrség vagy az ügyészség – a mostanihoz képest – kreatív ötletekkel akadályozta meg, hogy a feljelentések nyomán az eljárás a bíróságig jusson.