Törvényellenesen tartja fenn a válsághelyzetet a kormány

A horvát határ lezárása óta semelyik feltétele nincsen már meg „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek”, ám a válsághelyzetet máig nem oldotta fel a kormány. Ez legkevesebb mulasztásos törvénysértés, írja elemzésében a Helsinki Bizottság.

A kormány rendeletben vezetett be „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” öt megyében. A szeptemberi döntést az tette lehetővé, hogy a kormány módosította a menedékjogi törvényt. 

Eszerint  válsághelyzet rendelhető el, ha a menedékkérők száma 

• egy hónap átlagában napi ötszáz fő
• vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven fő
• vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja

Ha a tranzitzónákban tartózkodók száma

• egy hónap átlagában a napi ezer fő 
• vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz fő
• vagy egy hét átlagában a napi kétezer fő.

Október 17., a horvát határon lévő határzár életbeléptetése óta azonban semelyik feltétel nem áll fenn. A kormány arról számol be, hogy heti néhány tucatra apadt a menedékkérők száma, szó sincs tehát napi 500 feletti kérelmezőről. A tranzitzónák hetek óta üresek, írja a Helsinki munkatársa, Zádori Zsolt.

A szeptember 16-i horgosi–röszkei tömegoszlatás óta semmi olyan nem történt, amely veszélyeztette volna bármelyik hazai település közbiztonságát. 

Azaz a válsághelyzet fenntartása teljesen indokolatlan.

Bizarr fordulat az ügyben, hogy ennek ellenére a kormány október 30-án elfogadott egy rendeletet, amely a migrációs válsághelyzettel „összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről” szól. A jogszabály – az ORFK-tól az ügyészségen át a mentőszolgálatig – húsz állami szervnek meg intézménynek biztosít lehetőséget a közbeszerzési és versenyszabályok kikerüléséhez.