Beatrix, Erna
16 °C
31 °C

Tényleg meg akartak ölni egy kormánytagot?

2015.11.30. 17:35
Ha így is van, nagyon kevés bizonyíték lehet eddig a rendőrség birtokában, mert az a két férfi, akiről a rendészeti államtitkár azt állította, hogy gyilkosságra készült, nem emberölés előkészülete miatt került előzetes letartóztatásba. Összeszedtük az ügy legfontosabb kérdéseit.

Valóban meg akartak ölni egy kormánytagot?

Tasnádi László azt állítja, hogy igen. A Belügyminisztérium rendészeti államtitkára erről egy múlt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatón beszélt.

És tényleg Orbán Viktort akarták megölni?

Ezt a Blikk írta meg a pénteki sajtótájékoztató után, de hivatalosan senki nem erősítette meg, így a kormányfő sajtósa, Havasi Bertalan sem. Igaz, Hajdu János, a TEK főigazgatója múlt hét kedden arról beszélt, hogy a gyanúsítottak a terrorelhárítók által védett személyek biztonsága miatt végzett felderítésük során kerültek a TEK látókörébe. Márpedig a TEK jelenleg Orbán Viktort és Polt Péter legfőbb ügyészt védi, és mivel utóbbi nem kormánytag, ezért csak a kormányfő lehetett a célpont. Ha volt célpont egyáltalán. 

És mi van most a gyanúsítottakkal?

Múlt hét szombaton fogták el őket, kedden pedig előzetes letartóztatásba kerültek lőfegyverrel visszaélés és lőszerrel visszaélés bűntette miatt.

Lehet tudni, hogy kik ők?

Hivatalosan nem. Pintér Sándor a két gyanúsítottról csak annyit mondott, hogy egy laza szerveződésű, "hadsereg" elnevezésű szélsőséges csoporthoz tartoznak. A Blikk szerint ez a szervezet a Magyar Nemzeti Hadsereg, amely 2011-ben videón számolt be a megalakulásáról. Ebben a videóban Orosházi Ferenc látható, aki a Facebook oldalán tagadja, hogy tagjaik bárkit is meg akartak volna ölni. Azt írta: "a felelősségre vonást senki nem kerülheti majd el, de nem kötéllel a kezünkbe járunk lámpavasat keresve. .... Más utat járunk és hiszünk az eredményességében, mert minden arra utal, hogy az idő nekünk, embereknek dolgozik."

De honnan lehet tudni, hogy meg akartak ölni valakit?

Ezt egyelőre csak a rendvédelmi államtitkár és a belügyminiszter állította, az ügyészség nem állított ilyet. Pintér Sándor a pénteki sajtótájékoztatón a gyanúsítottakat idézte, akik szerinte azt mondták: "meg kell győzni a mostani vezetőket, hogy adják fel a hatalmukat. A meggyőzés lehet persze egy darab ólom formájában, a fejbe", "végre fegyvert fogunk, kinyírják az összes rohadék alacsonyrendű génhulladékot maguk közül, együtt a kormányokkal, akik ma hatalmon vannak". Pintér szerint "bizonyos szóösszetétel után, amelyik a kivégzésekről szól, a gyanúsítottak elmondják, hogy azok, akik ma a törvényeket hozzák, birkák, buták, közönséges bűnözők és hazaárulók és kivégzendők".

Honnan tudják a nyomozók, hogy a gyanúsítottak ilyet mondtak?

Pintér operatív eszközökre hivatkozott. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottak kommunikációját lehallgatta a TEK és onnan szerezte ezeket az információkat. 

De ha meg akartak ölni egy kormánytagot, akkor miért "csak" lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítják őket? Nem emberölési kísérlettel kellene?

Ez érdekes szála a történetnek. Az Index által megkérdezett büntetőjogászok szerint a hatóságnak nincs elég bizonyítéka arra, hogy valóban meg akartak ölni valakit. Vagy az emberölési kísérletnek, mint gyanúsításnak nincs alapja. Az eljárás ugyanis úgy néz ki, hogy miután a TEK elfogta őket és őrizetbe kerültek, a bíróság dönt arról, hogy előzetes letartóztatásba kerüljenek-e vagy sem. Mivel a két férfi autójában lőszert, tárat, Skoda és Skorpió típusú géppisztolyt találtak a TEK-esek, ezért az ügy ebben a szakaszában az ügyészség a bíróságon azt tudta bizonyítani, hogy a lőfegyverrel visszaélés és lőszerrel visszaélés bűntettének elkövetésével alaposan gyanúsíthatóak. 

Tehát az emberölési kísérlet gyanúja gyenge lábakon áll?

Valószínűleg igen. Legalábbis erre utal, hogy emberölési kísérlettel nem gyanúsították meg őket. Hajdu János TEK-főigazgató múlt hét kedden (tehát amikor a gyanúsítottak már előzetes letartóztatásban voltak) az ATV-ben arra a kérdésre, hogy a gyanúsítottak védett személyt akartak-e megtámadni, azt mondta: "Ezt még azért korai lenne kimondani. Vizsgáljuk ezt a kérdést. Nagyon érdekes szálai vannak az ügynek, nem tudom, hogy hova fog vezetni. Elképzeléseink vannak, ennél többet látunk, mint amit most el tudok önnek mondani." Ennek fényében legalábbis furcsa az, hogy három nappal később Tasnádi László már tényként közölte, hogy a gyanúsítottak kormánytagot akartak volna "kivégezni". 

Büntetőjogászok az Indexnek azt mondták: valószínűtlen, hogy ne kezdeményezte volna az ügyészség az előzetes letartóztatást emberölés előkészülete miatt, ha arra lett volna hitelt érdemlő bizonyítékuk. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nyomozás további szakaszában ne módosítanák a gyanúsítást. Azaz még simán meggyanúsíthatják őket emberölési kísérlettel is, ha valóban találnak ellenük bizonyítékot. A Blikk ugyanakkor azt írta, hogy a gyanúsítottak csak "fontolgatták" a gyilkosságot, de konkrét akciótervük nem volt. Ha ez valóban így van, akkor az Index által megkérdezett büntetőjogászok szerint nem igazán lehet majd meggyanúsítani őket emberölési kísérlettel.  

Ott van például S. Ábel esete, akit 2010 februárjában azért vett őrizetbe a rendőrség, mert a gyanú szerint végezni akart több egyetemista társával. Nála is találtak fegyvert, és voltak olyan versei, amelyek mészárlásra utaltak. Ő emberölés előkészületének gyanújával került előzetes letartóztatásba, végül idén kétrendbeli emberölés előkészülete, testi sértés és garázdaság miatt ítélték el. 

És van kapcsolat a "bombalaboros" fiatalok és a kormánytagot állítólag megölni akaró két férfi között?

Egyelőre úgy tűnik, hogy nincs. Pedig a bejelentés utáni napokban az terjedt jól tájékozott kormánypárti politikus körökben, hogy igen, fegyvervásárlás miatt léptek kapcsolatba. 

A "bombalaboros" fiatalok teljesen veszélytelenek?

Abban az ügyben négy gyanúsított van, de az ügyészség csak egyikük, S. Roland esetében kezdeményezte az előzetes letartóztatást. A bíróság ezt elutasította, mondván, S. Roland veszélytelen. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a bíróság azért sem látta indokoltnak S. Roland előzetes letartóztatását, mert a "bombalaborját" már lefoglalta a hatóság, tehát azzal sem másra, sem önmagára nem jelentett már veszélyt. A bíróság szerint nincs semmi arra utaló jel, hogy a második világháború iránt hobbiszinten érdeklődő S. Roland bármilyen kapcsolatban állna szervezett bűnözői csoportokkal, terrorszervezetekkel vagy tudását és vegyi anyagait a közrend, illetve emberek élete ellen kívánta volna fordítani. Arra sincs semmilyen adat, hogy az ügy "kapcsolatba hozható lenne más, a napokban indult büntetőügyekkel, nyomozásokkal". Az ügy összes körülményéből mindennek éppen az ellenkezője valószínűsíthető - hangsúlyozták. De S. Roland és három másik társa továbbra is gyanúsított, csak nem kerültek előzetesbe. Azaz nem arról van szó, hogy a gyanú szerint nem követtek volna el bűncselekményt. 

Igaza van Pintérnek, aki azt mondta, hogy csak a sajtó mosta össze a két ügyet?

Nincs igaza. A két ügyet nem a sajtó, hanem a TEK mosta össze, amikor múlt hét kedden kiadta az erről szóló sajtóközleményt. Ebből egyáltalán nem derült ki, hogy két külön ügyről lenne szó. A TEK közleménye szó szerint ez volt: "A Terrorelhárítási Központ (TEK) terrorellenes akciósorozatában sorozatlövő fegyverekkel és robbanóanyagokkal rendelkező csoport elfogására került sor a hétvégén. A 2015. november 13-án Párizsban elkövetett terrorcselekmény-sorozatot követően a TEK fokozta felderítő tevékenységét. A TEK által kiemelten védett személyek biztonsága érdekében bevezetett operatív intézkedések során összesen hat ember őrizetbe vételére került sor. A TEK felderítése alapján őrizetbe vett személyektől sorozatlövő fegyvereket, robbanóanyagokat és lőszereket foglaltak le. A mai napon a bíróság elrendelte két személy előzetes letartóztatását, a további gyanúsítottakkal kapcsolatban később várható döntés. Az elfogott személyekkel szemben a nyílt eljárásokat a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le. A terrorellenes akciósorozat végéig a TEK megerősíti a védett személyek biztosítását." 

Csak ezután, a köztelevízióban és az ATV-ben mondta el Hajdu, hogy két külön ügyről van szó, csakhogy a legtöbb sajtóorgánum a TEK közleményét vette alapul. (Ráadásul Hajdu nem állította, hogy semmilyen kapcsolat nincs a két kör között, sőt, ennek lehetőségét még most is vizsgálják.) Egyébként a későbbi tudósításokban - például az Indexen - végig jeleztük, hogy két különálló ügyről van szó. 

Jó, de a sajtó azért csak "habosította" a sztorit, nem? 

A sajtó azt próbálta kideríteni, hogy iszlamisták-e a gyanúsítottak vagy sem. Erre a kérdésre ugyanis a TEK főigazgatója egész egyszerűen nem akart kedden választ adni, noha pontosan tudta, hogy az embereket a párizsi merénylet miatt is ez a kérdés foglalkoztatja. Hajdu azt kérte, hogy erre a kérdésre majd csak a napokban adhasson választ, pedig azt ő sem tagadta, hogy a TEK tudta a választ. De utólag már tudható, hogy az égvilágon semmi nem indokolta a titkolózást, hiszen már másnap a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülése után kiderült, hogy nem dzsihadistákról van szó. De ezt nem a testület kormánypárti, hanem ellenzéki elnöke, az MSZP-s Molnár Zsolt mondta el. Sem a TEK-nek, sem a rendőrségnek, sem a kormánypártnak nem jutott eszébe, hogy ezt a kérdést tisztázni kellene a közvélemény előtt. 

Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteken azt közölte, hogy a nyomozó hatóságok és a TEK tevékenysége, az ilyen típusú bűncselekmények felderítésének általános és konkrét kérdései nem feltétlenül a nyilvánosságra tartoznak, ezért a jelenlegi helyzetben kifejezetten árthat, ha ezekről sajtópolémiát folytatnak. Miért írt akkor erről az Index?

Azért, mert az újságíróknak ez a dolga. De fontos tudni, hogy az egész ügyről először a TEK főigazgatója beszélt, ő vitte be a médiába a sztorit, ráadásul mint azt fentebb írtuk, a két ügyet először a terrorelhárítás mosta össze.

Hajdu János megtehette volna, hogy egy árva szót nem szól a két ügyről, ő mégis valamiért fontosnak tartotta a hírverést: a TEK közleményt adott ki, Hajdu beszélt erről a köztévében, majd az ATV stúdiójában is élő adásban. Ezen felül Hajdu olyan dolgokról beszélt, amelyről még nem is volt információjuk. A "bombalaboros" fiatalokkal kapcsolatban például "nem zárta ki", hogy nemzetközi terrorista kapcsolataik vannak, noha másnap a bíróság kimondta, hogy ezt semmilyen információ nem alapozta meg. Ennek fényében különösen érdekes Ibolya Tibor nyilatkozata, mert nem világos, hogy Hajdunak vagy az újságírónak üzent-e ezzel a főügyész. 

Szólt-e Orbán Viktornak Hajdu János?

Ha valóban felmerül a gyanú, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ellen valakik merényletet szerveznek, sőt be is azonosítják a terroristákat, kizárt, hogy az Orbán Viktor személyi védelméért felelős tábornok ne figyelmeztesse Orbán Viktort az előtt, hogy a terrorista sztorit nyilvánosságra hozta. A kérdés tehát jogos: egyeztetett-e a miniszterelnökkel a TEK vezetője, mielőtt nyilatkozni kezdett. Megkérdeztük Havasi Bertalant, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjét kapott-e a miniszterelnöktől felhatalmazást, hogy nyilvánosságra hozza az ügyet. Havasi válaszában megkerülve a lényeget azt hangoztatta, hogy a TEK-nek "eleve van politikai és jogi felhatalmazása, hogy a jogszabályok keretei között végezzék a munkájukat; ennek során, ha szükségesnek látják, megteszik a szakmai jellegű bejelentéseiket".

Miért akadt ki az ellenzék Hajdu Jánosra?

Azért, mert a TEK vezetője a parlament nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti ülésén a "bombalaboros" fiatalokról elhallgatta azokat az információkat, amelyek alapján pár órával később a bíróság azt közölte: S. Roland veszélytelen. Ezen kívül Hajdu szerda reggel a bizottsági ülésen azt állította, hogy a két ügy hat gyanúsítottjából három előzetes letartóztatásban van, pedig ez nem volt igaz. Akkor ugyanis csak két ember volt előzetesben, sőt, később ez a szám nem is nőtt. 

Volt-e politikai nyomás a TEK-en, hogy alátámassza/illusztrálja egy jó terroristás történettel a kormány menekültpolitikáját?

A Fideszben is van több politikus, aki értetlenül fogadta, miért Hajdu, és miért nem eleve a "rutinosabb" Pintér Sándor belügyminiszter állt a kamerák elé az ügyben. Vezető fideszes politikusoktól is igyekeztünk megtudni, hogy beszéltek-e Hajduval az ATV-s interjúja előtt, vagy esetleg ők javasolták-e, hogy nyilatkozzon. Erről azonban senki sem akart beszélni.

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!