Noname pilisi vadászboltot vádolnak súlyos fegyverkereskedelemmel

Egy olyan vadászbolt vásárolt fel a honvédségtől több mint ezer rakétát, amelyiknek 2012-ben még csak húszmillió forint árbevétele volt, idézi az MTI a Párbeszéd Magyarországért szóvivőjének, Tordai Bencének a sajtótájékoztatóját. 

Tordai Bence a honvédelmi tárca nyilvánosan is elérhető szerződéseire hivatkozva azt mondta, hogy 2013-ban és 2014-ben a vadászboltot működtető kft. összesen 7,5 millió forintért vett 1357 repülőgépről indítható éles rakétát, 83 darab repülőgépre szerelhető gépágyút, 52 légvédelmi rakétát, 501 helikopterről indítható páncéltörőt, 57 légvédelmi, 214 levegő-levegő és 1203 darab egyéb rakétát, 5 darab mozgócél-felderítő lokátort is. Csakhogy a PM szerint az eszközök összértéke százmilliós nagyságrendű.

Tordai szerint a cég ezekkel az ügyletekkel vélhetően több száz millió forintos árbevételt produkált és a leselejtezett, de még működőképes fegyverrendszerek egy „no name vadászbolton keresztül áramlottak ki az országból, nem tudjuk, pontosan kihez". Tordai állítása szerint ezek lejárt szavatosságú, de felújítás után működő, éles harci eszközök, amelyek bevethetőek, "mondjuk közép-afrikai diktátoroknak vagy közel keleti terrorszervezeteknek tökéletesen megfelelnek". Azt mondta: "lehet, hogy ilyen légvédelmi rakétákkal, vagy levegő-levegő rakétákkal támadják" a Szíriában lévő NATO-egységeket.

Hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek

Az MTI tudósítása alapján Tordai a sajtótájékoztatón nem nevezte meg a céget, de a nyilvánosan is elérhető honvédelmi minisztériumi szerződéslistából beazonosítható, hogy egy Pilis Vadászbolt Kft. illetve egy Pilis Defense System Kft. nevű cégről van szó. Cégadatokból kiderült, hogy a két cég ugyanaz: a cég régi neve Pilis Vadászbolt Kft., új neve 2014 augusztusa óta Pilis Defence Systems Kft. 

A cég árbevétele:

• 2012-ben 20,325 millió forint
• 2013-ban 55,339 millió forint
• 2014-ben 549,988 millió forint volt.

2014-ben a cég mérleg szerinti eredménye 50,933 millió forint volt.

Tordai úgy fogalmazott, hogy nincs arról biztos adatuk, hogy ezeket a fegyvereket külföldre adták volna el, de szerinte ennek komoly esélye van, mert az ilyen eszközöket kizárólag hadseregekben lehet felhasználni, és nem tartják életszerűnek, hogy ezek az eszközök Magyarországon maradtak.

A PM hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz, illetve kérdéseket intéz Simicskó István honvédelmi, Varga Mihály nemzetgazdasági és Pintér Sándor belügyminiszterhez.

FÁK-országokból jött a bevétel 95 százaléka

A Pilis Defense System Kft. nyilvános, 2014-es elektronikus beszámolójának mellékletében szerepel egy kimutatás az értékesítés árbevételének a megoszlásáról. Innen kiderül, hogy a bevételük túlnyomó része külföldről származott. Az összesen 549,988 millió forint így oszlik meg:

•  Belföldi tevékenység árbevétele: 16,852 millió forint
• EU országok: 9,216 millió forint
• FÁK országok: 523,92 millió forint.

hivatalosan elérhető adataiból annyi egyértelműen kiderül, hogy külföldi eladásokból származik az árbevételük 90%-a, azon belül is a FÁK-országokba adnak el. A cég vezetője szerint azonban nem ezeket az eszközöket adták el külföldre: saját gyártással is foglalkoznak, azokkal kereskedtek külföldön.

Tordai azt is állította, hogy az eszközök értékét szakértőkkel becsültették fel, és kiderült, amit a HM 11 millióért adott el, az a valóságban százmilliós értéket képvisel. Ehhez képest a cég vezetője szerint eladhatatlan, használhatatlan eszközökről van szó, amelyeket szétszerelnek, és a hasznos részt új eszközök gyártásához használják. 2012 január és 2015 március között a cég egyébként összesen közel 50 millió forint értékben vásárolt eszközöket a HM-től.

Pilis Kft.: az országban van még minden

Elértük a cég egyik tulajdonosát és ügyvezetőjét, Gyarmati Andrást, aki szerint "szenzációhajhász vádaskodásról" van szó. A honvédelem elavult, leselejtezésre kerülő, inkurrens eszközeinek értékesítésére nyilvános pályázatokat írnak ki, melyeken ilyen eszközökre engedéllyel rendelkező cégek indulhatnak, "szabad verseny van". Ilyen nyilvános pályázatokon nyertek lehetőséget a felsorolt eszközök megvásárlására.

Gyarmati hangsúlyozta, hogy az engedélyek birtokában is csak nyomon követhető módon mozgathatók ezek az eszközök, jogszabályokban pontosan meghatározott feltételekkel, a kivitel, a behozatal és a tulajdonlás is csak az előírtak szerint történhet, ezekről adatszolgáltatást kell benyújtani, hiszen "nem szendvicsekről van szó".

Elmondta, hogy nekik haditechnikai eszközök gyártása és külkereskedelme a fő profiljuk, ebből származik a bevételük fő része. Gyarmati szerint a 2014-es bevételük nem a honvédelemtől vásárolt eszközök továbbértékesítéséből származott, azokat egyáltalán tovább sem adták, a mai napig az ország területén belül, az ő tulajdonukban vannak.

Túl sok rablós filmet néztek

A cég ügyvezetője azt mondta: több tízéves, elavult eszközöket kell elképzelni, ezekkel a tervük és céljuk a haditechnikai értéküknek a megmentése, a rakéták élettartamának a meghosszabbítása, ha pedig ez nem lehetséges, a hasznosításuk: a kinyerhető hasznos anyagok kinyerése, a többi megsemmisítése.

Gyarmati szerint aki ilyen vádakat meg tudott fogalmazni, az túl sok rablós filmet néz, és veszélyesnek tartja, hogy ilyesmivel "dobálóznak" olyan krízisszituációban, mint a mostani.

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot is. Azt szerettük volna megtudni, hogy milyen célt szolgáltak ezek az eladások, mi alapján választották ki a vevő céget, hogy szerintük nincs-e kockázata ezeknek az eladásoknak, illetve, hogy tudnak-e a fegyverek későbbi sorsáról.