Nándor
6 °C
22 °C

Ombudsman: Sértheti az emberi jogokat a menekültek európai szétosztása

000 Par8303260
2015.12.03. 11:02 Módosítva: 2015-12-03 11:06:33

Az Alkotmánybírósághoz fordul az uniós kvótarendszer ügyében Székely László, az alapvető jogok biztosa, írja az MTI.

Székely László a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat szeretné tisztázni. Szeptemberben az uniós belügyminiszterek arról állapodtak meg, hogy az Olaszországban vagy Görögországban regisztrált menekültek közül 160 ezer embert helyeznének el különböző tagországokba. Székely László álláspontja szerint a magyar intézmények és szervek azonban nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik.

Az alapvető jogok biztosának két alkotmányértelmezési kérdése van:

  1. A magyar intézmények és szervek segítő kezet nyújthatnak-e más államok jogellenes kiutasító lépéseinek végrehajtásához?
  2. "Köteles-e Magyarország uniós parancsra az Európai Unió más tagállamában jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjának, a csoportot alkotó személyek egyéni helyzetének vizsgálata nélkül, az érintettek beleegyezését figyelmen kívül hagyva, az érintettek egy nagyobb csoportból, objektív kritériumok alkalmazása nélkül történő kiválasztásával történő áthelyezését lehetővé tenni, ha ilyen jellegű intézkedésekre Magyarország nem adott át hatáskört az Európai Uniónak, és emberi jogi tartalmában az intézkedés erőteljesen aggályos." 

Az Európai Unió szeptember 22-én határozatot fogadott el. Székely László beadványa szerint ennek értelmében az Olaszországban és Görögországban már menedékjogot kért személyek nagy csoportjából a kiválasztás elveinek és szabályainak rögzítése nélkül, más tagállamokba irányítandó csoportokat kell kiválasztani és őket további eljárások lefolytatása céljából más uniós tagállamba kell áthelyezni. Az uniós határozat alapján a menedékkérőknek nincs lehetőségük arra, hogy kifejtsék álláspontjukat az áthelyezési intézkedéssel kapcsolatosan, ellentétben az általánosan irányadó uniós jogi normákkal.

Az uniós határozat nem tartalmaz jogi garanciákat arra, hogy az áthelyezésnél a menedékkérők egyéni és személyes szükségleteit kellő mértékben figyelembe vegyék. Az alapvető jogok biztosát aggodalommal tölti el, hogy a 2015/1601. határozaton túl új jogi tendenciákként más uniós jogszabályi javaslatban is felmerül, sőt állandó mechanizmusként is megjelenhetnek a külföldi menedékkérőket sújtó olyan kollektív, kényszerítő jellegű intézkedések, amelyek az egyéni mérlegelés figyelmen kívül hagyásával kívánnak a helyzetükbe beleszólni.

Az alapvető jogok biztosa a beadványában felhívta a figyelmet a nemzetközi jog azon alapvető szabályára, mely szerint az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába, nem foszthatja azonban meg őket önhatalmúlag tartózkodási joguktól. Ha valaki például három hónapra szóló vízumot szerez egy országba, súlyos okoknak kell fennállnia ahhoz, hogy idő előtt a tartózkodási jogától az adott ország hatóságai megfosszák.  

Székely arra is rámutatott, hogy a nemzetközi jog alapján az állam bármely formális aktusa, amellyel elrendeli, és ezáltal megparancsolja egy külföldinek, hogy hagyja el a területét, kiutasításnak minősül, bárhogyan is nevezzék azt a nemzeti jogokban. Ebből okszerűen következő jogértelmezés, hogy az Unió által elrendelt áthelyező határozatot kiutasításnak kell minősíteni.

A kiutasítás önmagában nem tilos, azonban az egyén személyes magatartásán vagy jogi helyzetének egyedi elbírálásán kell alapulnia, és ez semmiképpen nem teljesül a tanácsi határozatban foglalt tömeges áthelyezések esetén. Ha egy állam személyek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot, anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg. A kollektív kiutasítást pedig tiltja az Alapjogi Charta, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint Magyarország Alaptörvénye is, érvel az ombudsman.

Az ombudsman beadványa rámutat arra is, hogy a Genfi Egyezmény biztosítja a menedékkérők számára, hogy a menekültügyi eljárást abban az államban várhassák meg, ahol a kérelmüket benyújtották, ez a tartózkodás pedig az egyezmény értelmében jogszerűnek is minősül. Ezt a jogszerű tartózkodást szakítaná félbe a menedékkérőket kötelező áthelyezési határozat, amely további súlyos jogi aggályokat vet fel.

A magyar Alaptörvény E) cikke azt mondja ki, hogy a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely a magyar Alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Szintén az E) cikk határozza meg azt is, hogy a magyar államnak nem kötelessége végrehajtani olyan uniós jogi aktust, amelyre a csatlakozásakor kötött szerződésekkel nem adott felhatalmazást.