Lázárékat betámadta a Századvég, amiért gyorsan kiadnák a tanulmányaikat

G. Fodor Gáborék kedden csak egy kisebb, személyeskedő, karaktergyilkosnak szánt cikket eresztettek rá Lázár János bizalmi emberére, szerdán viszont már nem kerteltek tovább. Egyértelműen azért támadták az államtitkárt, mert elment a liberálisok közé, egy konferenciára, amelynek „Az illiberális állam működése a gyakorlatban – A Századvég-ügy” volt a címe.

A cím második részéről, vagyis hogy a konferencia valójában a Századvégről szól, G. Fodorék elegánsan megfeledkeztek, meg sem említették a cikkükben, és azt rótták Csepreghy szemére, hogy azért vállalta a részvételt, mert

úgy érzi, az illiberális állam témája annyira időszerű és releváns, hogy ehhez hozzá kell szólnia, jelenlétével is rávilágítva a problémára.

A képlet természetesen nem ennyire egyszerű.

November végén a Kúria helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, így az újságíró Joó Hajnalka (ex-Origo, ma VS) és a TASZ elérte, hogy nyilvánossá váljanak a Századvég tanulmányok. Három önálló per és három év után a Miniszterelnökségnek ki kell adnia a csaknem 5 milliárd forintért megrendelt tanulmányokat.

Az ítélet nyomán kormányzati berkekben vita alakult ki, hogy mikor és milyen módon adják ki a 70 ezer oldalnyi, eddig szerzői joggal védettnek mondott tanulmányokat.

Lázár azt sürgette, hogy lehető leggyorsabban essenek túl a dolgon. Csepreghy Nándor államtitkárt is azért küldte el a konferenciára, hogy ha lehet, védje meg a tanácsadócéggel kötött szerződéseket, de jelezze, hogy nincs gond a nyilvánosságra hozatallal.

A konferencián egyébként semmilyen újdonság nem derült ki. Bodnár Zoltán, a liberálisok ügyvivője, Szél Bernadett, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának LMP-s tagja, valamint Molnár Zsolt a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke végig azt állították, hogy Orbán Viktor illiberális rendszerének elemi része a korrupció, és a Századvég megbízásai erre kitűnő példát szolgáltattak, mert a cég vezetői, köztük külön említették G. Fodor Gábort, államtitkokhoz juthattak hozzá, de senki nem ismerheti meg, hogy valójában milyen tanácsokat adott a cég.

Csepreghy erre azt hozta fel, hogy a stratégiai döntések kialakításához minden kormánynak joga van tanácsadókat fogadni, és ahhoz is joga van, hogy megpróbálja titokban tartani azokat a mögöttes lépéseket, logikai összefüggéseket, amelyek a döntésekhez vezettek.

Lázárnak egyébként a Fidesz más politikusaival is meggyűlt a baja. Sokan őt hibáztatják azért, hogy a kormányzat kénytelen volt orvul visszacsináltatni az alig egy hónapja, november elején elfogadott közbeszerzési szabályokat, amelyek eltiltották az állami vezetők rokonait a közbeszerzéseken való részvételtől.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az Indexnek szerdán azt mondta: rendkívüli sunyiság volt, ahogy a NAV-törvénybe rejtve, ismételten módosították a közbeszerzési szabályokat. A parlamenti szavazás előtt egy nappal beadott anyag megtévesztette az ellenzéket is, amely semmilyen tájékoztatást nem kapott a tervekről.

Úgy tudjuk, hogy már az ellenzék egy részének gesztust tevő, novemberben elfogadott közbeszerzési törvény előkészítésekor is nagy viták voltak a kormányoldalon. Az ellenzők szerint a tiltás túlságosan széles és ráadásul pontosan nem körülhatárolt kört érint, azért alkotmányellenes. Forrásaink szerint azonban Lázár a közbeszerzési törvény előkészítésekor is „beleállt” az ügybe, és keresztül vitte az elfogadását.

Van egy kis lökdösődés a jobboldalon.

Lázár János a szerdai kormányinfón így kommentálta, hogy a Századvéges kötődésű lapban megtámadták Csepreghy Nándort, de nem ment bele mélyebb fejtegetésbe, sőt G. Fodor Gábort „barátom, kiváló harcostársunk"-ként emlegette. Szerinte a kormányt akkor érte politikai támadás, amikor kikérték a tanulmányokat, és az újabb támadás akkor jön majd, amikor az eddig titkos tanácsadói anyagokat kiadják a sajtónak.