Ábrahám
14 °C
31 °C

Az iskolai zaklatás új formái jelentek meg

2015.12.08. 15:06
Már az óvodákból is egyre több panasz érkezik, de a gyerekek az internetes kiközösítéstől is félnek. A gólyatábori ügyekból az látszik, hogy az agresszió az egyetemeken is jelen van. Az esetek száma nem növeksziik.

Évente 1500-1600 panasz érkezik hivatalához, a nagyságrendben tavaly sem volt változás – közölte Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán.

Az ombudsman elmondta: 522 panasz érkezett szülőktől, 705 tanulóktól, 162 pedagógusoktól, intézményvezetőktől, oktatóktól. További 92 jelzést kaptak diák-, hallgatói, illetve kisebbségi önkormányzatoktól, 8-at fenntartóktól. 806 esetben foglalt állást, és 411 ügyet utasított el hatáskör hiányában.

Egyre több panasz érkezett elektronikus úton postai levél helyett, és gyakran lépnek személyesen kapcsolatba a hivatallal – idézi Aáryt az MTI.

Megjelent az óvodai erőszak, új veszélyforrás az internet

A biztos elmondta, az iskolai erőszak arányai nem változtak, de új jelenségek és formák figyelhetők meg: megjelent az óvodai erőszak. Példaként egy friss esetről számolt be, amikor egy gyerek kezét megkötözték.

Ezt az óvodavezető is elismerte, aki arra hivatkozott, hogy nem volt más eszköze.

Aáry-Tamás Lajos szerint a kötelező óvodáztatás a jelenséget tovább erősítheti. Így ugyanis olyan gyerekek is a rendszerbe kerülnek, akiknek a szülei ezt nem biztos, hogy akarják. Szerinte a területtel a jövőben mindenképpen foglalkozniuk kell majd.

A hatodik-hetedik osztályosokkal kapcsolatban egy kutatást is végeztek. Ebből kiderült: a diákok legnagyobb félelme, hogy kiközösítik őket az interneten.

A köznevelésben az értékeléssel, öltözködéssel, tárgyak bevitelével összefüggésben érkeznek jelzések, több panasz volt kollégiumi ügyekben is. A kollégistákról úgy látja, hogy az oktatási rendszer mostohái.

Az egyetemeken is jelen van az erőszak

A felsőoktatás területén az érettségit, a felvételit érintő ügyekkel folyamatosan foglalkoznak. Gyakran feljönnek a határon túli jelentkezőket érintő ügyek. Példaként hozta, hogy Romániában az okleveleket később adják ki, mint ahogy nálunk lejár a felvételi határidő. Ez több diákot nehéz helyzetbe hoz.

Az egyetemek kapcsán megemlítette: a gólyatábori bántalmazási ügyekből az látszik, hogy az agresszió az egyetemi környezetben is jelen van. Az ügyben több jogalkotási javaslatot tettek, ezeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), valamint az egyetemi és hallgatói vezetők is elfogadták.

Összegzése szerint 2014–2015-ben a korábbi változtatások finomhangolása folyik. Annak következményeit, hogy a szakképzés elkerült az Emmitől, a következő években látják majd. Emellett Aáry szorosabban együttműködne a minisztériummal a fogyatékossággal élők ügyében. Úgy látja, „alóluk kiszerveződnek a képzések.”

A pedagógusok túlterheltek, tehetetlenek az erőszakkal szemben

A központi tankönyvelosztás ügyében nincs túl sok panasz, idén megérkeztek a kiadványok a gyerekekhez – válaszolta Ikotity István, a bizottság LMP-s képviselőjének kérdésére. A biztos hozzátette, hogy örülne, ha gyerekek is véleményezhetnék a könyveket.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) kérdésére Aáry elmondta: a tanárok okkal érzik magukat tehetetlennek az iskolai erőszak ügyében. „Igazat kell nekik adni, és meg kell érteni ezt az érzést. Ezt csak pedagógiai eszközökkel nem lehet megoldani – mondta a biztos, hozzátéve, hogy kevés a jó gyakorlat a témában. Csak a pedagógusokra terhelve ennek a feladatnak nem lesz megoldása.

Aáry kijavította Hoffmann Rózsát, a bizottság KDNP-s tagját, aki szerint az 1500-1600 panasz az oktatásban részt vevők számának egy ezrelékét sem éri el. A biztos jelezte, 20 ezer panaszt kezelt, mióta 1999-ben átvette az ombudsmani hivatalt. Hoffmann a pedagógusok csúszó bérkifizetéséről elmondta: az alapbér utalása nem maradt el, a túlóra-elszámolásokkal késnek.