Jácint
15 °C
31 °C

Már az USA is panaszkodik, hogy a törökök nem zárják le az Iszlám Állam határát

2015.12.08. 06:50

Már a Fehér Ház is szóvá tette a szövetséges Törökországnál, hogy

az isten szerelmére, zárjátok már le az Iszlám Állam felé a határt, hány embernek kell meghalnia, hogy ne kószálhassanak a terroristák, ne csordogáljanak az illegális olajpénzek?

Jó, az MTI szerint Josh Earnest fehér házi szóvivő nem egészen ezeket a szavakat használta, hiszen az USA legfontosabb közel-keleti szövetségeséről, a NATO második legnagyobb fegyveres erejével rendelkező országáról van szó. De azt leszögezte – hogy még mindig nincs lezárva a szíriai–török határon egy 98 kilométeres szakasz – lényegében az egész határ, hiszen ma már csak a Karkamís és Sawran közti szakasz az Iszlám Államé (IS) –, amelyen át az IS a Szíriában és Irakban kitermelt olajat csempészi a feketepiacra, illetve ahol átkelnek a szélsőségesek Törökország területére.

Earnest ezt akkor mondta el, amikor újságírók megkérdezték tőle, pontosan mit is gondolt Obama elnök, amikor általánosságban a „szír határ lezárására” szólította fel. Bár az amerikai törekvések ilyen nyílt semmibe vétele a sarm-es-sejki vagy a párizsi terrortámadások után különösen arcpirítónak tűnik, a szóvivő csak szelíden dorgálta meg Ankarát, hogy „pedig korábban képes volt jelentős határszakaszok biztonságos lezárására”, és azt szeretnék, ha „befejezné ezt a munkát”.

Hétfőn Haider al-Abádi iraki miniszterelnök is arra szólította fel Törökországot, akadályozza meg, hogy az Iszlám Állam olajat csempésszen a szíriai–török határon át, korábban, a Szu–24-es orosz vadászbombázó lelövése után pedig Moszkva állította azt, bizonyítékai vannak a törökök és a terrorista állam közti olajkereskedelemre. 

Ez az értesülés egyébként nem új. Ahogy arról korábban írtam, a törökök számára két fontosabb stratégiai cél is van az Iszlám Állam megsemmisítésénél:

  1. Aszad megbuktatása
  2. a határ két oldalán élő kurdok megregulázása

Ez utóbbi cél rányomta bélyegét a török határpolitikára. Miközben ugyanis a kiterjedt  kurd területekkel szomszédos határszakaszokat hadsereggel zárták le, az Iszlám Állam felé gyerekjáték volt az átjárás. A több ezer nyugati önkéntes is főleg Gaziantepbe érkezett, ahonnan több szemtanú szerint olyan olajozott volt a szíriai transzfer, mintha egy kemeri all-inclusive szállodába készültek volna. A kurdok azzal is vádolták a török határőröket, hogy átengedik az IS embereit, hogy azok hátba támadhassák a török határra támaszkodó szíriai kurd YPG-harcosokat.

Arról is már másfél éve vannak képekkel dokumentált bizonyítékok, hogy határon keresztül vígan folyt az olaj- és műkincskereskedelem. Az illegális olajexportot az Al-Monitor szerint egy olyan sufnimegoldással oldották meg, hogy az iszlamisták több száz öntözőcsövet vezettek át a határon, melyek a török falvakban a házak hátsó kertjeiben bukkannak elő a föld alól. Ott tartálykocsikra szivattyúzták az olajat, majd valamelyik nagy olajvezetékbe visszaeresztve mosták tisztára. Mivel illegális gyakorlatról van szó, ezért a kereskedelem pontos értékéről csak becslések vannak, ezek szerint az Iszlám Állam nagyjából napi 1-3 millió dollárt kereshetett az üzleten (a csempészés volumene az olajberendezések ellen indított novemberi légi offenzíva után nyilván csökkent).