Ábrahám
14 °C
31 °C

Negyedmilliárdos kártérítés 43 magyar rabnak

2015.12.10. 16:41
231 millió forintos kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt. Idén ugyan enyhült a zsúfoltság, viszont továbbra sincs hazai jogorvoslat a zsúfoltság okozta helyzetre, írja a Magyar Helsinki Bizottság.

A strasbourgi bíróság csütörtökön közzétett négy döntésével összesen 43 panaszosnak ítélt meg kártérítést két és fél millió és 9 millió forint közötti összegekben. A kártérítés mértékét befolyásolja a fogvatartás időtartama, a zárkán belüli elkülönített WC hiánya, a bogarak (tetű, poloska) elterjedtsége, a korlátozott fürdési lehetőségek (heti 1–2), a zárkában elérhető meleg víz hiánya (amivel a fürdés részlegesen kompenzálható lenne), valamint a megfelelő fűtés, szellőzés és természetes fény hiánya. 

Az összes ügyben az egy fogvatartottra eső szabad mozgástér átlaga 2,5 négyzetméter volt, a legalacsonyabb érték pedig 1,6 négyzetméter. Összehasonlításul: a magyar szabályok szerint tilos a nagytestű, kedvtelésből tartott ebet tartósan 20 négyzetméternél kisebb területen tartani. A 43 fogvatartottnak megítélt kártérítés együttes összege 731 500 euró, ami kb. 231 millió forintnak felel meg.

A civil jogvédő szervezet szerint immár több ezer eljárás van folyamatban az Európa legzsúfoltabb börtönrendszerével bíró Magyarországgal szemben a rossz körülmények és a hazai jogorvoslat hiánya miatt. Fél évvel ezelőtt lett jogerős a strasbourgi bíróság azon, 2015. március 10-én kihirdetett döntése, amely fél évet adott a magyar államnak arra, hogy teremtsen hatékony jogorvoslatot és dolgozzon ki tervet a helyzet kezelésére.

Hazai jogorvoslatot az állam nem hozott létre, annak hiányában pedig továbbra is csak a nemzetközi bírósághoz tudnak fordulni a károsultak. Ugyanakkor az elmúlt években 1600 új férőhely jött létre, csak idén kb. 1000, így az átlagos zsúfoltság 144%-ról 128%-ra csökkent, ami érdemi javulás. A tervek szerint 2019-ig öt új börtön is épül, így a helyzet remélhetőleg normalizálódik.

A Helsinki Bizottság többször figyelmeztetett arra, hogy önmagában a lassú és költséges börtönépítés nem garantálja a zsúfoltság jelentős enyhülését, ahhoz a büntetőpolitikán is változtatni kell. A kormány ez irányú tervei nem ismeretesek, a civil jogvédő szervezetnek nincsen tudomása arról, hogy a kormány benyújtotta volna intézkedési tervét, amelyet a strasbourgi bíróság előírt számára.

Idén márciusban már hat rabnak ítélt meg kártérítést az európai emberi jogi bíróság a magyarországi börtönkörülmények miatt. Arról, hogy pontosan milyenek is ezek a körülmények, korábbi cikkünkben olvashat.