Felfüggesztett börtön hamis érettségik miatt egy iskolaigazgatónak

A bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek mondta ki csütörtökön hozott ítéletében. Z. A.-t két év börtönbüntetésre ítélték öt év próbaidőre felfüggesztve, és egyben öt évre eltiltották a közoktatási intézmény vezetői foglalkozásától folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. Ugyancsak közokirat-hamisítás miatt hat hónapos börtönbüntetésre ítélte a bíróság M. R. másodrendű vádlottat, esetében három évre függesztették fel a büntetés végrehajtását. Szintén felfüggesztett börtönbüntetést – hat hónap – kapott Á. K. harmadrendű vádlott.

 A negyedtől a huszonnegyed rendű vádlottakat nem jogerősen pénzbüntetésre ítélték. Az ítéletek elhangzása után az első-, másod- és harmadrendű vádlottak nem fogadták el az ítéletet, hanem felmentésüket kérték. Többen éltek ezzel a lehetőséggel az alacsonyabb rendű vádlottak közül is.

Az ítélethirdetés furcsasága, hogy kétszeri, indoklás nélküli halasztás után születtek meg csütörtökön az ítéletek, amelyek sokfajta találgatásra adtak okot Békés megyében. Hogy volt-e az ügyben politikai nyomásgyakorlás, nem tudjuk, ám az tény, hogy a helyi politika néhány szereplője nem függetleníthető teljes mértékben ettől az ügytől.

A Békés megyei Harruckern középiskola érettségi botránnyal zárult ügye 2006-ban kezdődött, amikor a Petró Security azzal kereste meg az iskolát, hogy indítson érettségit adó középiskolai képzés. Ehhez a biztonsági cégnek nem volt meg az akkreditációja, ezért volt szükségük a középiskolára. Kétszáznegyven leendő hallgatót toboroztak, tőlük 90 ezer forintot kért, és miután megállapodott a képzés elindításáról az iskolával, ebből az összegből 50 ezret megtartott magának, 40 ezret engedett át az iskolának. (A Petró Security vezetőjét a per során csupán tanúként hallgatták ki.)

Szinte minden szabályt megsértettek

A vádiratban foglaltak szerint az iskola szinte az összes idevonatkozó szabályt megszegve szervezte meg és bonyolította le a képzést. A bíróság az ítélet indoklásában hangsúlyozta: ennek a képzésnek a megszervezése nem volt az iskola számára kötelező. Ugyancsak az ítéletben hangzott el, hogy a levelezőképzésnél lazább volt az itt folyó képzés, amit alátámaszt, hogy az órák jelentős részét nem tartották meg, az oktatás során volt számonkérés és osztályzás, másfél évig nem vezettek naplókat, amelyeket ennyi idő múltán kampányszerűen kezdtek el kitölteni az iskola tanárai. Olyan tantárgyak szerepeltek az oktatás rendjében, amelyeket nem is tanítottak. Azt kommunikálták a hallgatóknak, hogy a tandíj befizetése záloga a képzés sikeres elvégzésének.

Mindössze négy féléves képzés után lehetséges volt az érettségire való jelentkezés, miközben a féléves képzési idő is rövidebb volt az előírtnál. A Harruckern pedagógiai programjában nem is szerepelt a képzés, és tagiskoláinak helyi tanterveiben sem (az intézmény nyolc korábbi önálló iskola összevonásával jött létre) A szabálytalanságok tárházát növelte, hogy a hallgatók a toborzást végző biztonsági céggel álltak polgári jogi szerződésben, holott törvény írja elő ilyen esetben, hogy az iskolával kell jogviszonyban állniuk.

Az első komoly gondok 2008 tavaszán jelentkeztek, amikor az érettségi alkalmával annak elnöke tételesen felsorolta azokat a hibákat, mulasztásokat és törvénytelenségeket, amelyek a Harruckernben folyó képzést kísérik. Ennek ellenére nem történt semmi, illetve csak annyit, hogy a rá következő év tavaszán a képzésben részt vevők jelezték az iskola vezetésének, hogy kerüljék el az előző év érettségijén előfordult „kellemetlenségeket”.

Az iskolavezetés ekkor tájékoztatta az intézményfenntartó Békés Megyei Önkormányzat intézményfelügyeleti osztályát a problémákról, és ezt követően kezdődtek meg a kampányszerű utólagos napló kitöltések. Másfél év távlatában ezt nem lehet hitelesen megtenni, különösen úgy nem, hogy osztályzás sem folyt a képzés ideje alatt. A megyei önkormányzat azonban nem indított belső vizsgálatot ebben az ügyben, noha intézményfenntartóként ez nem csak joga, de kötelessége lett volna.

A megyei önkormányzat elnöke ekkor az a fideszes Domokos László volt, aki 2010 óta az Állami Számvevőszék elnöke. A Petró Securityval karöltve tető alá hozott érettségit adó képzés is éppen akkor indult, amikor Domokos másodszor lett a megyei közgyűlés elnöke (előtte 1998-2002 között vezette a megyegyűlést, azt megelőzően, 1990 és 1994 között Békéscsaba alpolgármestere volt). Domokos már a kilencvenves évek elejétől azt képviselte, hogy az oktatási intézményeknek saját bevételt kell termelniük, ezt várta el a Harruckerntől is. Vagyis az itt folyó, érettségit adó és egyben jelentős saját bevételt hozó képzést lényegében a megyei elnök elvárásának megfelelve indította el az iskola vezetése. A megyei önkormányzatnak tudnia kellett, hogy bizonyos iskolák – így a Harruckern – saját bevétele jelentősen növekedett, így tudnia kellett arról is, hogy mi a forrása a bevétel növekedésének.

Ha nem tudott, akkor viszont nem látta el szakmai ellenőrző feladatát az önkormányzat intézményfelügyeleti osztálya sem, különben évekkel a 2009-ben megindult nyomozás előtt tisztában kellett volna lennie azzal, milyen súlyos problémák jelentkeztek a Harruckernben folyó érettségit adó képzésnél. Az osztály akkori vezetője, az eredeti szakmáját tekintve gépkocsivezető Czégény Gyula egyébként ma már Domokoshoz hasonlóan az Állami Számvevőszéknél van, az erőforrás-gazdálkodást vezeti. Így ha jogi felelősségükről nincs és nem is volt szó, a politikai és szakmai felelősségük felmerül az ügyben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!