Lukács
7 °C
22 °C

Biszku miatt megy a kiokítás

2015.12.21. 16:39

Szokatlan hangú közleményt adott ki hétfőn a bíróság az ügyészség szokatlan hangú bírálatára Biszku Béla másodszor meghozott elsőfokú ítélete kapcsán. Az 1956-os megtorlás időszakában belügyminiszteri posztot betöltött Biszkut a múlt héten felmentették a legsúlyosabb vádpontban: eszerint a most 94 éves egykori KB-titkár nem volt felbujtója aljas indokból több emberen elkövetett emberölésnek az 1956. december 6-i Nyugati téri, tüntetők és karhatalmisták közötti összecsapások és a december 8-i salgótarjáni sortűz miatt, amelyben 46 ember vesztette életét.

A felbujtást a Steiner Gábor vezette testület részben azzal utasította el, hogy nem volt központi utasítás a fegyverhasználatra a tüntetőkkel szemben.

A fővárosi főügyész múlt heti nyilatkozatában kijelentette: a bíróság nem is értette meg a vádat. Ibolya Tibor szerint nem is kellett volna központi utasításnak lennie. „Ha Biszkuék ötvenes évekbeli színvonalán fogalmaznék, azt mondanám: aki szabadon engedi a kutyákat, annak nem kell megparancsolnia, hogy harapjanak” – mondta Ibolya, megjegyezve, hogy a falkát is Biszkuék hozták létre.

Mivel a bíróság ítéletének indoklása nagyrészt mégis a központi utasítás hiányáról szólt, ez Ibolya szerint azt jelenti, hogy a bíróság nem is értette a vádat.

A főügyészi nyilatkozatból az tűnik ki, hogy a főügyész nem pontosan ismeri a kihirdetett ítéletet.

– állt a bíróság közleményében, amelyben a végrehajtó és a bírói hatalom alapvető feladatit is leírta az ügyésznek: „A vád bizonyítása az ügyész feladata, a bíróság a konkrét vádról dönt és kizárólag a bizonyítékokat értékelheti. Ennek során csak azt a cselekményt vizsgálhatja, amivel az ügyész a vádlottat konkrétan megvádolja.

Amennyiben az ügyésznek a vádat nem sikerül bizonyítania, a bíróságnak felmentő ítéletet kell hoznia. Jogállami garancia, ami minden vádlottat megillet, függetlenül attól, hogyan hívják.

A közlemény megjegyezte, hogy a főügyész nyilatkozatában nem vette figyelembe, hogy két olyan cselekményt tett a vád tárgyává, amelyek vonatkozásában a rendszerváltás után a Legfelsőbb Bíróságon már jogerős alapítéletek születtek. Eszerint

  • a Nyugati téri események során a karhatalom nem adott le sortüzet – legalábbis ennek az ellenkezőjét nem állapították meg és megszüntető határozat született, az ügyben nem ítéltek el senkit
  • Salgótarjánban a magyar karhatalmisták konkrét magyar tűzparancs nélkül, kizárólag a helyi szovjet katonai parancsnok oroszul kiadott tűzparancsa után lőttek. Három végrehajtót el is ítéltek.

Steiner az indoklásában azzal is érvelt, hogy a két fenti ügyben Biszku tanú volt, akkor az ügyészségben nem merült fel, hogy vád alá helyezze, márpedig az elmúlt húsz évben újabb bizonyítékok nem merültek fel.

A korábbi ítéletekben elhangzottakat a Biszku-perben meghallgatott szakértők is egyértelműen megerősítették. „A jogerős döntések mindenkire, így a vádhatóság számára is irányadóak, azok tartalmát pedig a lefolytatott bizonyítás sem cáfolta meg.”

A bíróság szerint nem igaz Ibolya állítása, amely szerint sok tanú inkább nem mondott semmit az új perben, mert akkor maga ellen is terhelő vallomást kellett volna tennie.

Kinek van igaza?

  • 379
    Nem érdekel az egész per
  • 332
    Azonosulok az egyik oldallal, ez alapján tudom, kinek van igaza
  • 122
    Nem tudok dönteni, pedig fontos ügyről van szó

„Szinte kivétel nélkül akként nyilatkoztak, hogy a hatalom nem adott ki központi tűzparancsot a vádbeli esetekben, és ezt megerősítették a történész szakértők is.”

A Fővárosi Ítélőtábla – amely hatályon kívül helyezte az előző, Biszkunak a salgótarjáni sortűz miatt letöltendő börtönbüntetést előírő ítéletét – utasította a bíróságot, hogy értékelje az Ibolya által megemlített tanúk vallomását is, „A bíróságnak ugyanis – jogállami alapelv, ami minden vádlottat megillet – nem csak a vádlottra nézve terhelő, hanem a mentő bizonyítékokat is értékelnie kell.”

A bíróság nem teheti meg, hogy a vádlottra nézve menő bizonyítékokat valaminek az igazolása céljából figyelmen kívül hagyja, még akkor is, ha a vádlottat adott esetben Biszku Bélának hívják, akit a közvélemény jelentős része – egyébként a konkrét vád ismerete nélkül – bűnösnek könyvel el.