Kiakadt a Ptk. atyja a kormány tervén

A Jogászvilág.hu-n keresztül Vékás Lajos jogászprofesszor három napja nyílt levelet írt Trócsányi László igazságügyi miniszternek, és kemény hangon arra kéri, hogy ne hajtsák végre a polgári törvénykönyvben (Ptk.) azokat a módosításokat, amelyekre kormányoldalon készülnek. 

Vékás Lajos 76 éves, jogtudós, egyetemi tanár, akadémikus. Nem tagja pártoknak, de ő vezette a kevesebb mint két éve elfogadott új Ptk. évtizedes előkészítését, ezért ha szerinte valami nagyon nem stimmel a tervezett változtatások körül, akkor arra érdemes odafigyelni.

Életveszélyes zálogjogi rendszer

A professzor azután írt nyílt levelet Trócsányinak, hogy meghívást kapott a Magyar Jogászegylet január 18-án tartandó nyilvános vitájára, ahol a Ptk. esetleges módosításáról lenne szó. Vékást ez már önmagában megdöbbentette, hiszen a Ptk. még annyira friss, hogy annak gyakorlati hatásai egyelőre nem lehetnek ismertek.

A Vékás által idézett meghívó szerint a módosítást az új Ptk. hatályba lépése óta eltelt időszak alatt „a magyar gazdaságban bekövetkezett változások”, közelebbről „a hazai jelzáloglevél-piac, valamint banki refinanszírozási piac élénkítésének irányába ható törekvések” motiválják. 

A professzor szerint aggályos, hogy a változtatási igényt

azok a banki érdekcsoportok jelentették be, amelyek a törvény elfogadásához vezető szakmai egyeztetések során kifejezetten kijelentették, hogy számukra elfogadható a Ptk. új zálogjogi rendszere

– írta Vékás, ám nem említett konkrétumot, és egyelőre mi sem tudjuk, hogy mely érdekcsoportokra gondolhatott. Az akadémikus azt viszont leszögezte, hogy a Ptk. zálogjogi fejezetének teljes felülvizsgálatát életveszélyesnek tartja.

Elvtelen érdekérvényesítés

Vékás szerint az Igazságügyi Minisztérium az önálló zálogjogot kívánja visszahozni, amiről már annak szülőhazájában, Németországban is bebizonyosodott, hogy a „visszaélések forrása, és kockázatai miatt egyértelműen visszaszorítják az alkalmazását”. 

Vékás szerint a „közhiteles zálogjogi nyilvántartás visszaállítására” vonatkozó elképzelések a közjegyzői lobbi „elvtelen érdekérvényesítésére” utalhatnak, pedig az ebből az irányból érkező nyomásgyakorlást a Ptk. elfogadásának kodifikálása során sikerült „észérvekkel elhárítani”, áll a nyílt levélben.

A professzor idézi az IM-et, akik szerint azért lehet szükség a módosításra, hogy „elkerülhetővé váljanak a bírói jogalkalmazás jövőbeni bizonytalanságai”. Ez különösen nonszensznek tűnik, hiszen hogyan láthatóak előre jövőbeli bírói döntések.

Levele végén Vékás felteszi a kérdést Trócsányinak:

Mit várhatnak az állampolgárok és a gazdaság szereplői egy olyan jogalkotási filozófiától, amely – kormányváltás nélkül! – ilyen rövid, valódi gyakorlati tapasztalatokat még nem hozó időszak után módosítani akarja a jogrendszer egyik alappillérét?