Jusztina
6 °C
20 °C

A Fidesz most érzi igazán a kétharmad hiányát

DSZZS20150326002
2016.01.13. 06:59
Alkotmánybírókat, köztük a testület elnökét is meg kell választania a parlamentnek tavasszal. Mivel a Fidesz–KDNP-nek már nincs kétharmados többsége, rá van szorulva az ellenzéki voksokra. Az Index információja szerint a háttérben hetek óta zajlik az egyezkedés a pártok között: a Jobbik és az MSZP is taktikázik, de hajlandó lehet az alkura, az LMP viszont valószínűtlen feltételhez köti az együttműködést. Egy régi fideszes neve is előkerült elnöknek. A háttértárgyalások kulisszatitkai.

Évek óta nem látott politikai helyzetet idéz elő az idén esedékes alkotmánybíró-választás. A Fidesz–KDNP-nek mindenképp meg kell egyeznie egy ellenzéki párttal ahhoz, hogy bírót válasszon a parlament. 

Az idén ugyanis három alkotmánybírónak lejár a mandátuma, köztük Lenkovics Barnabás elnöknek is, egy hely pedig Paczolay Péter tavaly februári távozása óta betöltetlen. Vagyis a parlamentnek négy bírót kell megválasztania – kétharmaddal. És hangsúly itt a kétharmadon van, ugyanis a Fidesz–KDNP-nek tavaly óta ugyebár nincs meg a kétharmados többsége az Országgyűlésben.

Az Index több párt képviselőjétől is (a titkos tárgyalások miatt Schiffer Andrást kivéve csak háttérben volt hajlandó nyilatkozni mindenki) arról értesült, hogy bár a parlamenti szezon kezdete még odébb van, a Fidesz a legnagyobb titokban már ajánlatokat is tett az ellenzéki pártoknak.

Úgy tudjuk, tavaly év végén Gulyás Gergelyék azzal álltak elő, hogy a Fidesz három bírót jelölne, a megállapodásra hajlandó ellenzéki párt pedig egy bírót adhat. A 3:1-es ajánlatot a Jobbik kapásból megtorpedózta, és azt kérte, hogy a Fidesz–Jobbik–baloldal 2:1:1 arányban jelölhessen. (A Jobbik nem akarta azt sem, hogy egy Fidesz–MSZP-paktummal kizárják őket a jelölésből, de azt sem, hogy csak ők működjenek együtt a Fidesszel.)

Elnöknek egy régi fideszes?

A Fidesz január elejére, úgy tűnik, elfogadta a dolgot,

így most már arról folyik a tárgyalás, hogy a kormányoldal két jelöltje mellé a Jobbik, illetve a baloldal is jelölhet egy-egy bírót.

Egy kemény liberális álláspont

Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet hétfőn adta ki állásfoglalását az alkotmánybírók megválasztásával kapcsolatos ellenzéki stratégiáról.

A liberális jogvédők szerint a demokratikus ellenzéki pártok (a Jobbikot értelemszerűen nem sorolják ide) szinte semmit nem nyerhetnek azzal, ha bejuttatnak egy alkotmánybírót a testületbe, mert a Fidesz által jelölt tagok túlsúlya ellen ez mit sem érne. Ugyanakkor részvételükkel legitimálnák az elmúlt évek az AB-t érintő antidemokratikus és a jogállamiságot sértő egypárti változtatásait.

Ezzel szemben ha nem működnek együtt, a kormánypárt csak a Jobbikkal tudna alkut kötni. Ez politikai kárt okozna a Fidesznek, a demokratikus közvélemény szemében pedig tovább csökkentené a kormányoldal által korábban bedarált AB presztízsét. Mivel a 15 fős testület csak legalább 10 alkotmánybíróval határozatképes, a testület működőképessége veszélybe kerülne, ám mivel jogállami funkcióját az AB már jó ideje nem képes betölteni, ez a jogvédők szerint nem jelentene valódi veszteséget.

A demokratikus ellenzéknek a korábbi (négyötödös) jelölési rend és az AB megcsorbított hatáskörének visszaállítását, valamint az összes egyoldalúan jelölt AB-tag konszenzussal jelölt új alkotmánybírókra cserélését kéne az együttműködés feltételéül szabni. Ezekbe a feltételekbe Orbán sosem menne bele, politikailag és morálisan azonban bármiféle egyéb, a Fidesszel kötendő alku elfogadhatatlan. 

A Fidesznek azért fontos, hogy legyen megállapodás valamelyik ellenzéki párttal, mert enélkül nem lesz elnöke a testületnek. A törvény szerint ugyanis a parlament kétharmaddal választhatja meg a tagok közül az elnököt. Ha nincs elnök, a helyettes átveszi a feladatait (jelenleg Sulyok Tamás az elnökhelyettes), a Fidesznek viszont nagy presztízsveszteség és szimbolikus támadási felület, ha elnök nélkül működik huzamosan az Alkotmánybíróság (AB). 

A Fidesz még nem nevezett meg elnökjelöltet, de a legkézenfekvőbb és megfelelő forgatókönyv számukra, ha Lenkovics Barnabás marad az elnök. Ő a Magyar Időknek virágnyelven már megfogalmazta, hogy adott esetben nem is zárja ki a folytatást: "Ha maradnék, képviselhetném a folyamatosságot a negyedszázad alatt kimunkált és maradandónak bizonyult értékek, valamint az új alaptörvény követelményei között."

A fideszesek azonban – nem a többpárti tárgyaláson (ezt többen hangsúlyozták) – bedobták, hogy elnöknek el tudnák képzelni az ősfideszes Szájer József európai parlamenti képviselőt is. Arra azonban a Fideszben is kevés esélyt látnak, hogy egy ellenzéki párt megszavazna elnöknek egy gyakorló fideszes politikust, így ezt több ellenzéki nem tekinti javaslatnak.

A Jobbik örömmel fogadja

A Fidesz azt szeretné, hogy a választás napján majd ne legyen botrány, ne legyen leszavazott alkotmánybíró, mindent előre le szeretnének tárgyalni. Az ellenzék tehát nagy fegyvert tart a kezében. Ugyanakkor minden frakció a saját érdekeit is nézi, hiszen könnyen kimaradhat egy bíró delegálásból, ha nem vesz részt a tárgyalásokon, vagy eltaktikázza magát. Ezért mindenki mindenre nyitottnak mutatja magát a jelenlegi szakaszban.

Nyilvánosan Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az alkotmánybíró-választásról korábban csak annyit nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy a párt mindenképpen örömmel fogadja, ha érdemi beleszólási lehetőséget kap az alkotmánybírák jelölésének folyamatába.

A Jobbik a nemzeti értékek iránt elkötelezett szaktekintélyeket keresi és támogatja,

és abba is belemenne, hogy minden oldal számára elfogadható jelölteket találjanak.

Az MSZP egy része is nyitott

A DK viszont kerek perec elutasította az együttműködést. A DK-s Avarkeszi Dezső közölte kedden, hogy a párt szerint "minden demokratikus ellenzéki pártnak morális kötelessége, hogy megtagadja a jelölést". A DK szerint ugyanis "a jogaitól megfosztott Alkotmánybíróság már nem tartja ellenőrzése alatt a törvényhozó hatalmat, ezért érdemi funkciója olyannyira csorbult, hogy annak elfogadása és tudomásul vétele a köztársasági eszme nyílt megtagadása lenne".

Avarkeszi azért üzent az ellenzéki pártoknak, mert az MSZP sokkal nyitottabbnak látszik a kérdésben. Az MSZP-s Bárándy Gergely a Népszabadságnak pár hete azt mondta, hogy

egy efféle ajánlatot nem lenne célszerű visszautasítani csupán az elmúlt hat év történései miatt.

Bárándy szerint a szocialisták akkor politizálnak felelősen, ha túllépnek a sérelmeiken, hiszen ha bojkottálnak, nem juttathatnak be senkit az Alkotmánybíróságba. Ebben az értelmezésben a baloldal érdekeit az szolgálja, ha a testületben van legalább egy olyan alkotmánybíró, aki különvéleményeivel, megnyilvánulásaival más szakmai szempontokat képvisel.

Az MSZP-frakció ugyanakkor információnk szerint még semmit nem döntött a kérdésben, még arról sem, hogy részt vesznek-e majd a hivatalos jelölőbizottság munkájában. Az MSZP egy része ugyanis mereven elutasítja az alkut, egy másik része viszont lázasan keresi a szocialisták jelöltjét. A tárgyalások egy korábbi szakaszában felmerült, hogy a szocialisták fő tárgyalója, Bárándy Gergely lehetne maga az alkotmánybíró-jelölt, ám ezt a saját pártja vezetése sem támogatta maradéktalanul (és ő nem is töltötte még be a szükséges 45 éves életkort).

Az LMP-nek van egy komoly feltétele

Az LMP nem zárkózik el a tárgyalástól, mivel az alkotmánybírók jelölésének óriási tétje van – mondta az Indexnek Schiffer András, utalva arra, hogy nem ért egyet az Eötvös Intézet álláspontjával (lásd a keretes írásunkat. A párt társelnöke szerint hiába egypárti jelöléssel jutott be az összes, tavasz után is a testületben maradó alkotmánybíró, az erőviszonyok azt mutatják, hogy gyakran így is nüanszokon múlik egy-egy döntés, és ez komoly felelősséget ró az ellenzékre.

Az LMP ugyanakkor, mint mondta, nem lesz partner olyan megállapodásban, ahol a pártok leszavaznak egymás jelöltjeire: ezt a rendszerváltás utáni években meghonosodott gyakorlatot már 2010 előtt is rossznak tartották. Csak olyan többpárti együttműködésben hajlandók részt venni, melynek résztvevői minden félnek elfogadható, közös jelölteket állítanak, és Schiffer szerint léteznek ilyen szakemberek.

A hivatalos tárgyalások február elején kezdődhetnek, ekkorra minden pártnak döntenie kell, részt vesz-e a bizottság munkájában, és ott milyen álláspontot képvisel.