Gyurcsány kémfőnöke megérkezett a politikába
További Belföld cikkek
- Nagy Attila Tibor: Ez súlyos figyelmeztetés a DK-nak, a Momentum politikai halállal néz szembe
- Gyurcsány Ferenc kemény posztban állt bele Orbán Viktorba
- Mentővel ütközött egy autó a Király utca és a Nagykörút sarkán
- CPAC Hungary: Ha Donald Trump visszatér, újra együtt fogunk dolgozni
- Karácsony Gergely üzent „a feltűnési viszketegségben szenvedő, pénzszóró″ mobilfoxosoknak
Világszinten is elég rendhagyónak mondható, ha egy volt titkosszolgálati vezető egyszer csak feltűnik egy politikai fórumon. Pláne, ha egy ellenzéki párt politikusával a hivatalban lévő kormány lépéseit kritizálja.
Pontosan ez történt pedig csütörtök este a Demokratikus Koalíció lakossági fórumán, ahol Kerék-Bárczy Szabolcs elnökségi tag
Laborc még Gyurcsány Ferenc idején, 2007 és 2009 között volt a magyar titkosszolgálatok ura, posztjáról már Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt távozott. Nevét azonban később ismételgethette az egész ország: a Fidesz 2010-es visszatérése után több büntetőeljárás indult ellene, kémkedés miatt még zajlik is a pere. A maffiaügyekkel vádolt Portik Tamással létrejött találkozóit évekkel ezelőtt hosszan tárgyalta a sajtó.
Laborc Sándor tehát nem a mostani kormány kedveltje, és az antipátia – mint a DK mostani fórumán kiderült – kölcsönös. Laborc ugyanis a migrációval kapcsolatos kérdésekben nem kertelt, nem helyezkedett a távolságtartó szakértő szerepébe, hanem egyenes megmondta például, hogy az orbáni menekültpolitika szimbólumát jelentő kerítést „helytelen lépésnek” tartja.
A fórumot vezető Kerék-Bárczy Szabolcs maga is rendhagyónak nevezte, hogy Laborc, „a legtapasztaltabb titkosszolgálati emberek egyike” nyilvánosan állást foglal egy ilyen kényes kérdésben. Kerék-Bárczy amúgy következetesen „tábornok úrnak” szólította Laborcot, holott a bíróság 2013-ban megfosztotta ettől a rendfokozatától a volt főigazgatót. A DK-s politikus szerint viszont ez a bírósági döntés „átmeneti lesz”.
Nem nőtt a terrorveszély
Rögtön az elején látszott, hogy Laborc nem rutinos fórumozó. A szűk terembe pontosan érkezett, kezében egy fekete irattartóval, a DK-s nyugdíjasok lelkes közönségével az elején nem haverkodott, majd amikor először kézbe vette a mikrofont, kereste hogyan kell bekapcsolni. A teremben amúgy főként a DK-törzsgárda tartózkodott, a magyar titkosszolgálatok javára lehet írni, hogy nem lehetett kiszúrni, ki az a beépített titkos ügynök, aki majd jelentést tesz az elhangzottakról.
Laborcnak először arról kellett állást foglalnia, hogy a birtokában lévő információk alapján milyen Magyarország terrorfenyegetettsége. Mindenki megnyugodhat, mert Laborc szerint a veszély nem nőtt, bár nincs ugye 100 százalékos biztonság, ebben egyetért a TEK vezetőjével. Az NBH volt vezetője azonban megjegyezte, hogy itt feszül egy ellentmondás, hiszen a kormány politikája azt sugallja, mintha a migráció növekedésével nőne a terrorveszély.
1990 óta nem emlékszem olyan időszakra, amikor ilyen ellentmondó állítás lett volna politika és szakma között.
Laborc szerint ugyanis elképzelhető, hogy az embereket és néhány politikust villámcsapásként ért a tavalyi menekülthullám és a különböző terrorcselekmények, ám a szolgálatok már évek óta pörögnek a témán. Egész Európában, így Magyarországon is.
Laborc bizonyítékként fel is olvasott pár részletet az NBH 2009-es évkönyvéből (évkönyvet azóta ki sem adnak), amely már kiemelt problémaként jellemezte a migrációt. „Már 2008-ban több olyan közös informatikai rendszer magját vetettük el, amely összeköti a szolgálatok bizonyos információit” – mondta sejtelemesen Laborc, de részleteket nem árulhatott el.
A kerítés helytelen, a kvóta helyes
Laborc éppen emiatt nem volt elragadtatva a kormány felkészültségétől menekültügyben. Szerinte a szakma biztosan jó előre látta a közelgő menekülthullámot, fel lehetett volna készülni, és akkor nem került volna sor „mindenféle ellenőrzés nélküli szállításra, átengedésre, arrébb tolásra”.
Laborc a következő kijelentéseket tette a kormány intézkedéseiről:
- „Az első helytelen lépés a kerítés volt.” Laborc szerint hosszú ideig épült a kerítés, más megoldást is lehetett volna ez idő alatt találni, például ezen az útvonalon ellenőrzőpontokat, úgynevezett hotspotokat csinálni.
- Együtt kell működni a nyugati szolgálatokkal. „Kizárt, hogy a nyugati szolgálatok ne tudták volna előre, és ne akarták volna a közös fellépést”. Laborc szerint tehát politikai döntés lehetett, ha nem mindenben működtünk együtt. Konkrétumokat nem mondott.
- Nem jó, ha a kérdést a „keresztény-muzulmán rendszerben kezeljük”, és nem jó, ha egyes országok szenvedő embereit megbélyegezzük.
- „Nem megértés, félremagyarázás van itthon.”
- A menekültkvótákat el kellene fogadni. Az EU értékközösség, olyan, mint egy összeláncolt ladik, és normális gondolat, hogy ne egy ladikba szálljon be mindenki, szét kell osztani a súlyt. Az ideérkező menekültek a szolgálatoknak is lehetőség lenne. De ezt sem fejtette ki részletesebben.
- A készülő alkotmánymódosítás a szükségállapot bevezetéséről szakmailag semmiképp nem indokolható.
Laborc tehát elég erősen beleállt a témába, Kerék-Bárczy meg is kérdezte, hogy vajon a szolgálatokon mekkora lehet a politikai nyomás. És egyáltalán Laborc tapasztalt-e hírszerzői és kémelhárítói pályafutása során olyat, hogy a pártpolitika szorongatja a titkosszolgálatot. A válaszon meg fogunk lepődni: Laborc egyszer tapasztalt ilyet, nagy vitája volt Gyurcsánnyal, majd Bajnaival is az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról. Emlékei szerint azután mondott le 2009-ben, hogy a Kenedi-bizottságnak meg kellett volna mutatnia a mágnesszalagokat.
Aki arra számít, hogy ezek után Laborc lehet a DK menekültügyi megmondóembere, ne reménykedjen. A volt főigazgató lehűtött minden lelkesedést: nem tervez folytatást. Most állítása szerint azért jött el, mert annyira jóban van Kerék-Bárczyval. A fórumot teátrálisan azzal is zárta:
inkább maradnék az árnyékban.