Zsanett, Janka
17 °C
27 °C

Az egész országot várjuk magunk mellé

DSC 3789
2016.01.14. 18:13 Módosítva: 2016-01-14 18:44:09
Az öt miskolci állami gimnázium képviselői csütörtök délután a Herman Ottó Gimnázium dísztermében közös szándéknyilatkozatot írtak alá, amivel szorosabbra fonták együttműködésüket, és remélik, így még nagyobb hatásfokkal harcolhatnak a hazai közoktatás betegségei ellen. 2015 májusában külön-külön hiába fogalmazták meg hivatalos levélben a KLIK-nek, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy milyen problémákat látnak, levelükre nem kaptak választ. Most már több mint háromezer támogatójuk van, akik köre folyamatosan nő.

Óriási pezsgés van a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban csütörtök délután a díszterem előtt, közel harminc diák várakozik, legtöbben tizenegyedikesek, és egymás szavába vágva sorolják, hogy nekik mi a bajuk az oktatással. És érdekes módon nem az a bajuk, hogy tanulni kell, hanem, hogy túl sok az elvárás és totálisan kiszámíthatatlannak érzik a követelményeket. „Jövőre érettségizünk, és idén derült ki, hogy egy csomó minden nem lesz az érettségiben, amire két éve készülünk, teljesen más dolgok viszont lesznek helyette” – mondja egyikük.

Jövőre érettségi, de tök más, mint amire készültek

„A korábbi töri atlaszban benne volt a kronológia a térképek mellett, az idei újban meg nincsen. A magyar érettségiből pedig kivették az érvelést, mint választási lehetőséget, pedig a legtöbben erre készültünk, és ezt választottuk volna. Az a legrosszabb, hogy egy évvel az érettségi előtt tudjuk meg, hogy ez lesz, kicsit olyan, mintha felesleges lett volna ez előző két évünk.

Jó lenne, ha kilencedikben úgy kezdenénk a gimnáziumot, hogy tudjuk, mire számítsunk

- mondta valaki. „De a könyvek is gázosak, és olyan is volt, hogy mi már megkaptuk a könyvet, de a tanár, akinek tanítania kellett volna belőle, neki még nem volt meg” - teszi hozzá a mellette ülő lány.

A diákok által sorolt problémák is azok között voltak, amiket január elején nyílt levélben fogalmaztak meg tanáraik. Támogatóik most már több mint háromezren vannak, köztük magánszemélyek, intézmények, neves művészek, közéleti szereplők, egyetemi tanárok, civil szervezetek is. És az összes miskolci állami gimnázium (az Avasi, a Diósgyőri, a Földes Ferenc, a Zrínyi Ilona), valamint rajtuk kívül még tizenkilenc közép- és általános iskola is támogatja a miskolci Herman Ottó Gimnázium kezdeményezését, aminek során a tantestület felvette a küzdelmet a magyar oktatási rendszer problémái ellen.

Nyílt levelükben úgy fogalmaztak, hogy az egész oktatási rendszert veszélyben érzik. És nem elsősorban azért, mert keveslik a fizetésüket, hanem mert úgy vélik, a diákok és a tanárok is túlterheltek, bürokratikus túlburjánzás, káosz és kiszámíthatatlanság jellemzi a jelenlegi oktatási rendszert. Azt remélik, hogy a csatlakozók szintje eléri azt a kritikus tömeget, ami után már szóba állnak velük a döntéshozók. (Itt olvasható a nyílt levél, itt pedig támogatók sora.)

Ne féljenek csatlakozni

„Nem lehet figyelmen kívül hagyni a hangunkat. Üzenjük a többi városnak, hogy ne féljenek csatlakozni, az oktatás ugyanis az egész ország közös ügye. Ne féljenek felvetni a problémát, ugyanis nincsenek egyedül” – szólította fel az országban dolgozó pedagógustársait Pilz Olivér, a Herman Ottó gimnázium matek-fizika-biológia szakos. „Azt szeretnénk, ha minden iskolában lenne legalább egy ember, és minden városban lenne legalább egy iskola, aki csatlakozna hozzánk. Még több várost, sőt, az egész országot várjuk magunk közé” – fogalmazott.

A szövetség kizárólag szakmai alapon igyekszik szót érteni a kormánnyal és a KLIK-kel, mint mondták, egy esetleg sztrájk vagy tüntetés megszervezését nem érzik feladatuknak. Egyik támogatójuk, a budapesti Teleki Blanka gimnázium tantestülete viszont a különféle lehetséges lépések között már sztrájkot is kilátásba helyezte.

Ez lehet egy megoldás

Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium tanára az iskolákban működő közalkalmazotti tanácsok hálózatában látja az oktatással kapcsolatos problémák előremozdításának kulcsát, ezekkel a szerveződésekkel ugyanis a pedagógusok jogszerűen válnak megkerülhetetlenné és érdemben beleszólhatnak az oktatással kapcsolatos ügyekbe, reformokba.

„A munka törvénykönyve széles jogokat biztosít a közalkalmazotti tanácsoknak, de sajnos ezekkel az elmúlt három évben nem tudtunk élni. Jelenleg nincs kivel egyeztetnie a KLIK-nek, mert 120 ezer munkavállalója van, a tanácsok pedig az egyes intézményekben működnek. Így viszont nincs átfogó szakmai képviselet. Ezt a helyzetet szeretnénk most javítani, országos közalkalmazotti tanácsot szeretnénk létrehozni” - mondta. Ezért közös szándéknyilatkozatukban az öt miskolci állami gimnázium megalakította saját szövetségét és egyben felszólította a többi hazai iskola tanácsait, hogy hozzák létre saját szövetségüket, hogy a pedagógusok a "KLIK megfelelő szervezeti szintjein a törvényben garantált érdekegyeztetési jogaikat érvényesíthessék."

Pilz Olivér az Indexnek azt mondta, ha már nagyjából ötven iskola támogatja őket, akkor újra megfogalmazzák szakmai érveiket a KLIK-nek. "És akkor már nem csak a Herman Ottó Gimnázium segélykiáltásairól lesz szó, mert az utóbbi napok bizonyították, hogy

országos szintű problémafelvetésről van szó.

 A legsürgősebb problémának az érettségik hirtelen megváltoztatását tartom, abban szeretnénk először lépni, ugyanis egy tollvonással el lehetne halasztani, és aztán szakmai egyeztetést követően felmenő rendszerben újra elővenni."

A miskolci szövetség becslése az, hogy körülbelül tízezer főre rúghat már támogatóik köre. A KLIK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre nem reagált kezdeményezésükre, bár a Népszabadság úgy tudja, hogy van olyan KLIK-dolgozó, aki szimpatizál az üggyel, nevét viszont nem adja hozzá.