Eufrozina, Kende
7 °C
21 °C

Jimmy és a TEK rejtőzködő tanácsadója

szentimre 2
2016.01.19. 07:36
A Szent Imre kórház főigazgatójának életútja különleges sikersztori, miközben a rábízott intézményt tömegesen hagyják ott az orvosok. A magát modellként és színészként is kipróbáló, pártállami időkben elbukó nőgyógyászból szokatlan sebességgel lett kórházigazgató az első Orbán-kormány idején, és bár több munkahelyén diktatórikus vezetőnek tartották, pályája miniszteri és köztársasági elnöki kitüntetésekkel kikövezve meredeken ível felfelé, hamarosan pedig újabb kulcsfontosságú pozíciót kaphat az egészségügyben. Ismerjenek meg egy embert, aki nagyon szeretné titokban tartani az életét, pedig a titulusai alapján példakép is lehetne: egyszerre harcol a nemzetközi terrorizmus, valamint a nemzeti elhízás ellen, és egy kórház vezetése mellett képes arra, hogy a legnagyobb gyógyszergyár felügyelőbizottságában is teljesítsen. Portré Bedros J. Róbertről.

Olvasóink többsége valószínűleg nem hallott még Bedros Jonathán Róbertről, aki a középső nevét általában rövidítve használja. Ez nem meglepő, hiszen alapvetően ő egy kórházigazgató, ilyen pozícióban lévő embereket pedig nem szokás széles körben ismerni. Viszont Bedros jelenleg Budapest egyik legjobb kórházát vezeti, azt, ahonnan hónapok óta tömegesen távoznak az orvosok, többük szerint éppen miatta.

A felmondási hullám katalizátorként hatott az utóbbi évek legnagyobb szabású egészségügyi akciójára, közel ezer orvos Balog Zoltán miniszternek címzett nyílt levelére. Utánajártunk a főigazgató életének, és egy kivételes, eddig ismeretlen pályaképet kaptunk. 

Indokolatlanul személyeskedő kérdések

Bedros J. Róbertre nyugodtan használhatjuk a polihisztor jelzőt: volt már modell, színész, nőgyógyász, betanított munkás, politikai foglyokat ápoló reumatológus, fideszes képviselőjelölt, négy kórház igazgatója, belügyminiszteri főtanácsos, a bioterrorizmus doktora, a kábítószer elleni küzdelem élharcosa, TEK-tanácsadó, az elhízás elleni harc hazai apostola, két köztársasági elnök és több miniszter kitüntetettje, államtitkárság várományosa, a Richter felügyelőbizottságának tagja, és talán az Állami Egészségügyi Központ következő miniszteri biztosa. Felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindent csinált és csinál egyszerre, de van egy biztos pont az életében: Pintér Sándor mindig mellette áll. 

Bedros visszahúzódó típus, nem szereti a nyilvánosságot. Hiába tűnik igazi reneszánsz embernek, nincs az interneten elérhető szakmai önéletrajza, a Szent Imre kórház honlapja sem mutatja be a főigazgatóját. Bár másfél évtizede közintézményeket vezet, és jó néhányszor szerepelt nevével és arcával a médiában, nem tartja magát közszereplőnek. (A joggyakorlat szerint valószínűleg közszereplőnek minősül.) Többször kértünk tőle időpontot személyes találkozóra, de nem állt kötélnek, pedig épp néhány napja fogadta a Heti Válasz stábját. Végül emailben válaszolt a szakmai előmenetelét firtató kérdéseinkre. „Fenntartom azt az álláspontomat, hogy nem lévén közszereplő,

indokolatlanul hoz olyan helyzetbe, hogy személyes életemet érintő döntéseimet a nyilvánosság elé kelljen tárnom 

– kezdte az Indexnek küldött levelét. A főigazgató főorvos főtanácsos (közel húsz éve ezt a megszólítást várja el beosztottjaitól, ha levelet írnak neki) portréja az interneten darabokban elérhető hivatalos információkból, korábbi és jelenlegi pályatársaitól, munkatársaitól és a karrierjére rálátó politikusoktól szerzett információk alapján készült. 

Miss Arizona és a politikai foglyok

Bedros J. Róbert 1961-ben született Balassagyarmaton, majd Kemencén nőtt fel. Utóbbi település Pest megyében található a szlovák határ közvetlen közelében, kevesebb mint ezer ember lakja. Jómódú családba született, a falubeliek szerint az apja, Bedros János mérnök és tsz-vezető volt a rendszerváltás előtt, és élelmiszeripari vállalkozásai is voltak. Bedros János állítólag jó viszonyt ápolt Kádár Jánossal is, de ez leginkább csak falusi legenda. Azt viszont már az igazgató egyik egyetemi évfolyamtársa állítja, hogy amikor Bedros a SOTE Tömő utcai kollégiumában lakott, az ágya mellett lógó fotón azt láthatták, ahogy az apja kezet fog Kádárral. Mindez a 80-as években történt, a csoporttárs szerint már ekkor megmutatkozott Bedros egyik legfőbb, többször visszatérő jellemvonása:

szereti megmutatni, hogy milyen fontos kapcsolatai vannak, mert azt akarja, hogy ezek alapján viszonyuljanak hozzá. 

A közel két méter magas, jó kiállású Bedros az egyetemi évei alatt modellként és színészként is dolgozott, bár nem szorult rá, a szülei révén saját autója volt, ami akkoriban ritkaságnak számított. Két helyről lehet igazán ismerős az arca: az ő feje szerepelt a Westel Rádiótelefon Kft. első magyarországi plakátján, illetve Sándor Pál Miss Arizona című filmjének több jelenetében is feltűnik.

Bedros általános orvosit végzett, diplomázás után a Péterfy Sándor utcai kórházban nőgyógyászként készült szakvizsgát tenni, de ez nem jött össze, mert konfliktusai voltak a kórház vezetésével. 1989-ben szakmai szempontból váratlanul a Belügyminisztérium Központi Kórház kihelyezett reumatológiai osztályán kezdett leszerelt katonákat, politikai foglyokat kezelni. A kórházban már akkor is dolgozó orvosok szerint a három éve elhunyt Halmy László belgyógyász professzor vette a szárnyai alá, és ez nem volt független attól, hogy Halmy jó kapcsolatot ápolt Bedros apjával. Arról, hogyan lett hirtelen nőgyógyászból reumatológus, Bedros szűkszavúan azt írta kérdésünkre, hogy „személyes és családi okok egyaránt szerepet játszottak ebben a döntésemben”.

Bedros bekerülése után nem sokkal a kórház embert keresett az „egészségügyi felügyeleti osztály” megüresedett pozíciójára, amit senki sem akart vállalni, mert ez azt is jelentette, hogy az „illetőt bekötötték a Belügyminisztériumba is” – mesélte egy akkor osztályvezető pozícióban dolgozó orvos. Bedros viszont élt a lehetőséggel, így két legyet ütött egy csapásra: sok kapcsolata lett a belügyben, és a kórházi hierarchiában magasra lépett, pedig még lényegében kezdő volt. 

A felívelőben lévő orvosi pálya ellenére Bedros a rendszerváltás után inkább átnyergelt a politikába. 1994-ben a jelenlegi kormánypárt színeiben országgyűlési képviselőnek indult, a körzetében negyedik lett a szavazatok 9,2 százalékával.

„A rendszerváltás utáni években sok értelmiségi érezte úgy, hogy a közéleti, politikai szerepvállalás is kötelessége. Azzal a huszonegy évvel ezelőtti jelöltséggel úgy érzem, teljesítettem ezt a kötelességemet.

A demokratikus rendszer konszolidációja után úgy éreztem, hogy orvos-közgazdászként hasznosabb tagja lehetek a társadalomnak

– mondta Bedros arról, hogy miért próbálkozott meg a politikával, majd a sikertelen kísérlet után miért maradt inkább egészségügyi területen. 

Lenyomta Gyurcsány miniszterét

Az 1994–1998 közötti ciklusban kinevezték a BM-kórház igazgatóhelyettesének, az intézményt akkor az a tavaly elhunyt Molnár Lajos vezette, aki 2006-tól egészségügyi miniszer volt a Gyurcsány-kormányban. (Molnár nevéhez olyan egészségügyi reformok kötődnek, amelyek szemléletváltást jelentettek a szocializmusból örökölt rendszerben, egyben ezek akkora feszültséget jelentettek a kormányban, hogy hozzájárultak az MSZP–SZDSZ-koalíció felbomlásához.) 

A kórház korabeli vezetése szerint Molnár nem kedvelte Bedrost, egyszer nyitott ajtónál üvöltötte a harmincas éveiben járó helyettesének, hogy „takarodjon innen”, és kényszerszabadságra küldte, de Bedros nem ment el. Mindez 1998-ban, az első Orbán-kormány megalakulása idején történt. A kórház több vezetője is úgy emlékszik, Pintér Sándor kiállt a már akkor pártfogoltjának számító Bedros mellett, és végül Molnárnak bocsánatot kellett kérnie.

A kormányalakítás után fordult a kocka: 1999-ben pályázatot írtak ki a kórház igazgatói székére, ezen már Bedros nyert, őt nevezte ki Pintér, így Molnár Bedros beosztottja lett. Az egyik vezető orvosértekezleten Molnár sértő megjegyzéseket tett Pintérre, amin Bedros annyira bedühödött, hogy állítólag azt mondta, kirúgatja Molnárt a kórházból. Pár héttel később Molnár távozott az intézményből, nem tudjuk, hogy van-e összefüggés a két eset között.

„Aki Bedrossal szórakozik, az Pintérrel játszik″

Jimmy & Bedros, Jimmy önéletrajzi könyvében.
Jimmy & Bedros, Jimmy önéletrajzi könyvében.
Fotó: Index

Az első Orbán-kormány alatti ténykedését sikerek és sajtóvisszhangot kapott botrányok kísérték. 38 évesen lett kórházigazgató, ami akkoriban is rendkívüli tempónak számított. A kinevezése után nem kellett sokat várnia a politikai elismerésekre sem. Épp hogy kórházigazgató lett, Pintér Sándor egy dísztőrrel és három miniszteri dicsérettel díjazta munkáját már 1999-ben. 

Bedros friss kórházigazgatóként is nagyon adott a külsőségekre. Az egyik akkori budapesti kórházigazgató szerint a kinevezése után vett magának egy digitális zsebszámítógépet (PDA), és megbeszélés közben teátrális mozdulatokkal húzta elő zakója zsebéből az elektromos ceruzát, hogy azzal jegyzeteljen, ami 1999-ben még „az üzleti élet felső köreiben is szokatlan volt".

Az ilyen felszínes benyomásokon túl Bedrost akkoriban csak hírből, pletykaszinten ismerte a többi kórház vezetése, az egyik pályatársa szerint azért, mert 

ő egy olyan ember, aki sosem a kollégáival kereste a kapcsolatot, hanem inkább a fölötte lévőkkel.

Más kórházak igazgatói havi, de akár heti rendszerességgel egyeztettek szakmai kérdésekben, de ő inkább politikusokkal próbált barátkozni" – mondta az egykori ismerős. Svébis Mihály, a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója erre rácáfol, ő ugyanis régi, közeli barátságban van Bedrossal, aki szerinte „nagyon jól látja az egészségügyben elvégzendő feladatokat”. 

Bedros nemcsak politikusokkal és kollégákkal barátkozott, hanem például Zámbó Imre (Jimmy) is közel állt hozzá. Úgy tudjuk, hogy a váratlanul elhunyt zenész a kórházban ismerkedett meg az igazgatóval, akivel aztán olyan közeli kapcsolatba került, hogy eljártak együtt szórakozni, de Jimmy állítólag még arról is kikérte az igazgató véleményét, hogy mely számok kerüljenek a CD-jére.

A fénysebességű szakmai siker és a politikai elismerések ellenére Bedros először (is) botrányok miatt került be a sajtóba. Újdonsült kórházigazgatóként néhány hónap alatt húsz, többségében már egyébként bőven nyugdíjaskorú orvost küldött el a BM-kórházból, ami hasonló felháborodást váltott ki, mint most a Szent Imréből tömegesen távozó az aneszteziológusok esete. 

A személycserék már a szakmai munka színvonalát veszélyeztetik

– mondta 2001-ben a váratlannak tűnő menesztésekről Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet alapító-főtitkára. A sors iróniája, hogy egy évvel később Fábián jogerős bírói ítélet szerint a BM-kórház mulasztásai miatt halt bele egy ártalmatlannak tűnő gyomorfekélybe, erről később részletesen írunk. (Fábián Ágota és a cikk szerzője között nincs rokoni kapcsolat – a szerk.)

A szakszervezeten kívül a menesztett orvosok (akik közül többen tisztek is voltak) kérték Pintér Sándort, hogy folytasson vizsgálatot az ügyben, Pintér azonban úgy döntött, neki nincs mit vizsgálni a belügy kórházában, hiszen ez a főigazgató hatásköre. A személycserék miatt viszont vizsgálatot indított a Magyar Orvosi Kamara, de ennek nem lett eredménye, mert ahogy egy akkoriban kamarai tisztséget viselő forrásunk fogalmazott: „Egyértelmű volt, hogy aki Bedrossal szórakozik, az Pintérrel játszik, az ehhez szükséges szándéknak és erőnek pedig a csírája sem volt meg a kamarában.” 

A nyugdíjba küldött orvosok felháborodásához hozzátartozik, hogy „nagy és elmozdíthatatlannak tűnő emberek voltak, akiket a Bedros előtti vezetés annak ellenére is engedett dolgozni, hogy volt, aki közülük annyira részeg volt műtét közben, hogy bepisált”, mesélte egy forrásunk, aki a 2000-es évek elején gazdasági területen dolgozott a BM-kórházban. 

A kórház hibájából halt meg a főtitkár

Bedros igazgatósága alatt a BM-kórház egy ismert belügyi dolgozó furcsának tűnő halálával is beszédtémává vált. 

Fábián Ágotát egy reggeli rosszullét után vitték be a kórházba, ahol megállapították, hogy gyomorfekélye van. Megoperálták, de csak rontottak az állapotán, az őt kezelő osztályvezető elment két hét szabadságra, ami alatt Fábián egyre rosszabbul lett. A vakációból hazatérő főorvos elvégzett egy újabb beavatkozást, de ezt követően a beteg nem kapott antibiotikumokat, elveszítette az eszméletét. A lélegeztetőgépekre kapcsolt beteget nem vizsgálták meg képalkotó eljárással, azaz meg sem próbálták kideríteni, hogy miért omlott össze a keringése.

Miközben eszméletlenül feküdt, megkezdték az intenzív osztály felújítását, és ezért átvitték egy légkondicionálás nélküli kórterembe (nyár közepén), ahol állapota tovább romlott. Ennek ellenére, nem merültek fel újabb beavatkozások, kezelések, az orvosok azt mondogatták a férjének, hogy minden rendben,

rutineljárás, hogy valaki két műtét után eszméletlenül fekszik, és nem tudják, hogy mikor tér magához. 

Megelégelve a szerinte embertelen bánásmódot és körülményeket, a férj két neves intenzív terápiás szakembert megkeresve, a kórház ellenkezését figyelmen kívül hagyva konzíliumot szervezett. A felkért orvosok megállapították, hogy Fábián Ágota közvetlen életveszélyben van, és azonnali életmentő beavatkozásra van szükség.

Az újabb műtét után a férj átvitette Fábián Ágotát a Kútvölgyi úti kórház intenzív terápiás klinikájára, ahol két héttel később, 2002. augusztus 20-án meghalt. A férj beperelte a kórházat, az ügy kilenc évig húzódott a Fővárosi Törvényszéken. Évente egy, legfeljebb két tárgyalással addig húzódott az ítélet, hogy közben megszűnt a BM-kórház is. Végül kimondták ugyanazt, ami a férj keresetében is szerepelt: Fábián Ágota a kórház mulasztása és gondatlansága miatt halt meg.

Az elhúzódó bírósági eljárás miatt a férj beperelte az államot, mondván, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ésszerű időn belül ítélet szülessen az ügyében. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán befogadták a keresetét. Rá két héttel jött egy levél a magyar kormány képviselőjétől, hogy peren kívül egyezzenek meg, amit a férj elfogadott. „Természetesen Fábián Ágota főtitkár asszony halála engem személyesen is rendkívül fájdalmasan érintett! Ebben

a rendkívül szomorú ügyben sem jogi, sem erkölcsi értelemben nem érzem magam közvetlenül felelősnek

– írta Bedros, aki szerint Fábián esetében az akkori kollégái mindent megtettek azért, hogy „a súlyos, életveszélyes állapotban lévő volt kollégánk életét megmentsék, de sajnos ez nem járt sikerrel". 

Dr. bioterrorizmus 

Fábián halála után nagyjából lecsengtek a Bedros és a BM-kórház körüli botrányok. 

FBI, CIA, szabálytisztelet

2006-ban megalapította a Nemzetközi Kábítószer és Terrorellenes Tisztek és Civilek Egyesületét (NATEA), amelynek alakuló közgyűlésén a társaság elnökének választották.

A NATEA grandiózus programot vázol fel. Egyrészt csökkentenék a kábítószer-kínálatot, csökkentenék a terrorveszélyt, segítenék a bűnmegelőzési szervek munkájának összehangolását, együttműködésre törekednek a világ terrorellenes szervezeteivel (mint például FBI, CIA), és nem utolsósorban hatni szeretnének a magyar középiskolásokra. A társaság honlapja szerint „a mai magyar tinik körében ki kell alakítani a szabálytiszteletet”, és sok egyéb mellett azt is meg kell tanítani a fiataloknak, hogyan válasszanak maguknak barátot.

A NATEA lassan tíz éve foglalkozik a menekültválsággal, 2007-ben például rendeztek egy tanácskozást, aminek azt a címet adták, hogy "a Migráció károsítja Ön, és környezete testi és lelki egészségét".

Időközben 2003-ban Bedros beiratkozott a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájába, ahol a katonai műszaki tudományok ágán folytatta a tanulmányait. Két év alatt kijárta a képzést, disszertációját elfogadták, doktori címét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem bocsátotta ki 2005-ben

A bioterrorizmus témakörében készült disszertációjával kapcsolatban érezhető némi jóindulat a bírálók részéről. A dolgozat alapjául három első szerzős angol nyelvű szöveg szolgál, a Bedros által jegyzett publikációk javarészt szakirodalmak feldolgozásai, amelyek az Academic and Applied Research in Military Science nevű lapban jelentek meg. Ez a Zrínyi saját szerkesztésű újsága, amit nem minősítenek a nemzetközi tudományos életben.

Az egyik tudományos életben tevékenykedő forrásunk szerint ahhoz, hogy valaki katonai doktori területen PhD-fokozatot szerezzen, az orvosi területen szükséges kutatás és tanulás körülbelül 10 százaléka szükséges. Ez azért érdekes, mert

Bedros katonai területet szerzett PhD-címét orvosi társaságok vezetőjeként használja.

Ez nem törvényellenes, inkább csak tovább erősíti a látszatra sokat adó ember képét. 

A sikeres doktorálás ellenére Bedros öröme nem lehetett felhőtlen 2005-ben, ugyanis ebben az évben felmentette kórházigazgatói megbízása alól Lamperth Mónika akkori belügyminiszter. Érdekesség, hogy kérdésünkre a főigazgató azt írta, Lamperth többször is miniszteri dicséretben részesítette. Bedros kirúgása viszonylag nagy sajtóvisszhangot kapott, ő azt állította, hogy politikai tisztogatás áldozata lett, akinek a többi kórházigazgató megbízásaitól eltérően határozatlan idejű szerződése volt. Más források viszont úgy emlékeznek, a kórházigazgatók kinevezése határozott időre, öt évre szólt, amit Bedros így is bőven túllépett. 

Nem maradt sokáig igazgatói szék nélkül, 2006-ban kinevezték a kistarcsai Flór Ferenc Kórház élére. 

Fideszes polgármester lett az apja

A Flór Ferenc Kórház igazgatása, a NATEA- és MOMOT-elnökség mellett (Mik ezek a szervezetek? Nézzen jobbra, a keretes írásokra!) Bedrosnak még maradt energiája arra is, hogy 2007-ben beüljön a gazdasági társasággá alakult Csolnoky Ferenc Kórház igazgatóságába. A Veszprém Megyei Közgyűlés határozata szerint 2008-tól 2011-ig Rácz Jenővel (az első Gyurcsány-kormány egészségügyi minisztere) ketten voltak tagjai a nonprofit társaság vezetésének. Azóta ezt a kórházat egyébként Rácz Jenő igazgatja, az intézmény nemrég azzal került be a hírekbe, hogy 16 orvos mondta azt, hogy feláll, ha marad egy, a kollégáit megalázó és kizsákmányoló főorvosnő. Rácz nem engedett az elkeseredett ultimátumnak, helyén maradt a többi orvost rettegésben tartó doktor, az igazgató pedig lezártnak tekinti az ügyet. 

Néhány csendesebb év után 2010-ben ismét beindult az élet Bedros körül. 

A TEK is kikéri a véleményét

De Bedros nemcsak a NATEA-ban végez terrorellenes tevékenységet, hanem információink szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) is ad tanácsokat. A főigazgató elismerte, hogy „a TEK szaktanácsadójaként alkalmanként kikérik a véleményét, elsősorban egyik szakterületével, a bioterrorizmussal kapcsolatban”.

Tudomásom szerint hazánkban összesen két doktori született bioterrorizmus témakörben, ebből enyém volt az első, s én jelenleg is foglalkozom ezzel a témával.

– írta, és szavai egyben azt is jelentik, hogy ma Magyarországon már csak ő foglalkozik tudományos szinten bioterrorizmussal. Azt is hozzátette, hogy szaktanácsadói tevékenységéért nem kap pénzt, és „egyéb juttatást sem”. Megkérdeztük a TEK-től is, hogy Bedros szokott-e tanácsokat adni a szervezetnek, de egy hét alatt sem kaptunk választ erre az egyszerűnek tűnő kérdésre.

Az önkormányzati választásokon a Fidesz színeiben polgármesternek választották az apját Kemencén, ami csak azért érdekes, mert Bedros János sem előtte, sem azóta nem próbálkozott hasonlóval. Ez a négyéves ciklus viszont elegendő volt ahhoz, hogy pár évvel később Pintér Sándor őt is állami kitüntetésben részesítse. 

Bedros Róbert a második Orbán-kormány megalakulásának évében tanítani kezdett a Zrínyin, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjének polgári tagozatának kitüntetését kapta meg Schmitt Pál akkori köztársasági elnöktől. A címet Navracsics Tibor adta át, az „egészségügyi szakközgazdásznak”, és úgy tűnt, Bedros töretlenül fog egyre magasabbra haladni az egészségügyi ranglétrán. 

A kormányváltás idején az államigazgatás minden szintjén nagy volt a mozgolódás. Hende Csaba honvédelmi miniszterként az egyik első intézkedésével menesztette az Állami Egészségügyi Központ (ismertebb nevén Honvédkórház) vezetőjét, és sokan úgy hitték az új kormányhoz közeli egészségügyi berkekben, hogy Bedros lehet a befutó a pozícióra, amivel ismerői szerint egy régóta dédelgetett álma vált volna valóra. „Mikor az orvosok meghallották, hogy Bedros jöhet, frászt kaptak, és

a vezérkar pár nap alatt ultimátumot adott Hendének: ha Bedros jön, a kórház vezetése szinte egy emberként fog felállni, ezzel megbénítva az intézményt

– emlékezett vissza az egyik nagy budapesti kórház akkori igazgatója. Kérdésünkre Bedros azt írta, hogy „soha nem pályáztam az ÁEK vezetői posztjára, ezért nem látom okát, hogy miért kellene nekem indokot keresni arra, hogy nem engem neveztek ki". 2011-ben viszont megpályázta a Szent Imre kórház igazgatói posztját, amit el is nyert, így öt év után távozott Kistarcsáról. Bedros ténykedéségéről és megítéléséről jellemző városi anekdota, hogy amikor eljött a Flór Ferenc Kórházból, még a nem hívő orvosok is lementek a kórház kápolnájába egy istentiszteletre, hogy megköszönjék a távozását.

Jár-e orvostudományi professzori cím egy katonai területen szerzett doktoriért? 

Bedros 2011-ben lett a Szent Imre kórház főigazgatója, ünnepélyes beiktatását a Duna Szimfonikus Zenekar vonósnégyese kísérte. Szinte napra pontosan egy évvel később a Szent Imre a Pécsi Tudományegyetem oktatókórháza lett. Ismét egy különös összecsengés Bedros életében, hogy pár hónappal később címzetes egyetemi tanári címet adományoztak neki Pécsen.

A nyilvánosan elérhető információk szerint Bedros azelőtt nem végzett oktatói tevékenységet az egyetem orvostudományi karán, és nem is habilitált ott (igaz, ez Pécsen nem is követelmény a professzori címhez, szemben mondjuk a Semmelweis Egyetemmel).

Vele van a kormány az elhízás elleni háborúban

Bedros nemcsak a nemzetközi kábítószer- és terrorellenes küzdelem frontvonalában van jelen, hanem az elhízás elleni harc hazai tudományos csapatait is vezeti. A NATEA alapítása után egy évvel (2007) életre hívta a Magyar Obeszteziológai és Mozgásterápiás Társaságot (MOMOT), amellyel gyakorlatilag meghonosította Magyarországon az elhízástudományt.

A MOMOT tevékenységének leglátványosabb része, hogy minden évben rendeznek egy kongresszust, ahol prominens személyek jelennek meg. A 2014-es, Telekom-székházban rendezett esemény fővédnöke Áder János volt, a köszöntőt pedig Balog Zoltán mondta. Az emberi erőforrás miniszter a beszédében leszögezte, hogy a kormány és a MOMOT célja egyeznek, ezért támogatni fogják Bedros szervezetét. A kölcsönös egyetértés jegyében Balog egy évvel később megkapta a MOMOT-díjat, amit előtte például Mága Zoltán hegedűművész, vagy Rubint Réka fitnesz-szakember érdemelt ki.

A doktoriját katonai területen szerezte, hadtudományi oktatást azonban nem folytatnak Pécsen. Szakmai szempontból az orvostudományi kar Műveleti Tanszékéhez lenne köthető, de az sem kimutatható, hogy Bedrosnak bármi köze lett volna ehhez a tanszékhez. Kivéve, hogy 2012-ben Pécsen a Honvéd, Katasztrófa és Rendvédelem Orvostani Tanszék vezetője az a Huszár András volt, aki Bedros témavezetője volt a doktorijánál.

Etikus-e kórházigazgatóként milliós fizetést kapni egy gyógyszergyártó cégtől is? 

2012 mindezeken túlmenően is mozgalmas év volt Bedros számára. Ekkor kérték fel, hogy legyen a felügyelőbizottsági (fb) tagja az ország legnagyobb gyógyszeripari vállalatában, a Richter Gedeon Zrt.-ben. Bár egy kis ország topmenedzserei között gyakori, hogy a különböző pozíciókban lépten-nyomon ugyanazokkal az emberekkel lehet találkozni, érdekesség, hogy a Richter felügyelőbizottságának az a Chikán Attila az elnöke, aki az első Orbán-kormányban volt gazdasági miniszter, és egyébként évtizedes barátság köti Pintér Sándorhoz, akivel állítólag gyakran együtt is ultiznak. 

Bedros ezért a tisztségért havi nettó 375 ezer forintot kap. „Jogszabály nem tiltja, de hogy nem etikus, az biztos, és szokványosnak sem nevezhető" – kommentálta egy egészségügyi területen dolgozó jogász Bedros másodállását. Egy budapesti kórház korábbi igazgatója pedig azt mondta erről, soha egyetlen kórházigazgató kollégájától sem hallotta, hogy egyáltalán felkérték volna ilyen szerepkörre, „ami egészen biztosan felveti annak kérdését, hogy ezek után a Szent Imre kórház előnyben részesíti-e a Richter készítményeit az intézményben". 

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház igazgatója szerint nem nevezhető szokványosnak, hogy egy kórházigazgató fb-tag legyen egy gyógyszergyárban, de ez azzal is magyarázható, hogy kevés gyógyszergyár van, mondta Velkey az Indexnek. Az igazgató szerint egyébként mivel a kórház-igazgatóság nagy presztízsű pozíció, gyakran kapnak felkérést különböző kuratóriumok, alapítványok vezetésébe. Szerinte ezek a tisztségek - akár csak a fb-tagság egy gyógyszergyárban - nem összeegyeztethetetlenek egy kórház vezetésével. 

Bedros szerint etikailag nem ütköznek a pozíciói, sőt úgy látja, hogy 

egy orvos-közgazdász jelenléte egy gyógyszergyár felügyelőbizottságában indokolt, alighanem ezért választottak az fb-tagok közé.

Azt írta, hogy inkább megtiszteltetésnek érzi, hogy Bogsch Erik vezérigazgatóval és Chikán Attila egyetemi tanárral dolgozhat. 

Össze sem tudja számolni, hány elismerést kapott Pintértől

A következő évek sem voltak unalmasak Bedros életében. 2013-ban Pintér Sándor előterjesztésére köztársasági kitüntetést kapott az apja, amelyet végül Pintér adott át neki. Pintér Sándor nem győzte elismerni Bedrosék érdemeit, ezért 2014-ben aranygyűrűvel adományozta meg a kórházigazgatót. Felmerül a kérdés, hogy ha Pintér ennyire elismeri Bedros munkáját, akkor vajon a TEK-hez hasonlóan (lásd korábbi keretesünket) a belügyminiszter is szokott-e tanácsot kérni tőle?

Pintér Sándor miniszter úrral nem szoktam szakmai kérdésekben konzultálni

– zárta rövidre a kórházigazgató. Ugyanezt a Belügyminisztérium sajtóosztályán keresztül feltettük Pintér Sándornak is, akitől nagyon hasonló választ kaptunk: „A belügyminiszter úr szakmai kérdésekről nem egyeztet Bedros J. Róbert úrral." Arra a kérdésünkre viszont, hogy Pintér hány alkalommal részesítette különböző elismerésekben Bedrost, már egész máshogy emlékeznek. 

A BM nyilvántartása alapján Pintér összesen 17 alkalommal adott valamilyen miniszteri szintű elismerést a kórházigazgatónak, de utóbbi viszont csak 7 darabot tudott felsorolni. De ezt az apróságot tudjuk be annak, hogy fontosabb dolga is van az embernek annál, mint hogy az állami elismeréseit számolgassa. A BM szerint egyébként Bedros összesen 26 állami elismerésben részesült. Hatszor kapott elismerést az MSZP-s Lamperth Mónikától, és egyszer Kuncze Gábortól, aki SZDSZ-es belügyminiszterként 1998-ban miniszteri főtanácsosi címet adott neki. 

De a lajstromban nincs benne például az, hogy 2014-ben Boross Péter volt miniszterelnöktől is bezsebelt egy elismerést a politikai foglyokért tett szolgálataiért. Hogy ne legyen ilyen egyoldalú, egyszer Bedros is kitüntetett egy állami vezetőt: 2015-ben MOMOT-díjat adományozott Balog Zoltánnak. Érdekesség, hogy ebben az évben adta át Balog Bedrosnak a Magyar Érdemrend Tiszti Kereszt polgári tagozatának címét, amit egyébként Áder János hagyott jóvá számára. 

2015 őszén úgy tűnt, Bedros a karrierje csúcsára érhet. Augusztusban lemondott Zombor Gábor egészségügyi államtitkár, és kormányközeli körökben arról beszéltek, Bedros neve is a kalapban van, ám úgy tudjuk, hogy informális csatornákon Bedros jelezte, hogy nem szeretné átvenni a „szocialista csökevénynek” tartott pénznyelő ágazatot

Éppen csak lecsengett a hosszas államtitkári keringő, december elején robbant a bomba a Szent Imre kórház körül. Kiderült, rövid időn belül nyolc aneszteziológus szakorvos távozott a kórházból, ami nagyon megnehezítette, hogy törvényesen menjenek tovább a műtétek, azaz, hogy egy aneszteziológus egyszerre egy műtőben altasson, és ne párhuzamosan kettőben. A Szent Imréből megalázott emberek távoztak, akik a kórházigazgató diktatórikus irányításáról számoltak be; tömegesen látták nagyon hasonlónak Bedros ténykedését ahhoz, ahogy a Flór Ferencet és a BM Központi Kórházat is vezette. 

Még idén miniszteri biztos lehet

„Robi nagyon kemény, de jó vezető” – mondja róla Svébis Mihály, a kecskeméti kórház főigazgatója. Szerinte Bedros munkájáról az általa vezetett intézmények adósságállománya mond el a legtöbbet. „Ahhoz, hogy alacsonyan tudja tartani az adósságot, nagyon jól kell tudnia gazdálkodnia eszközökkel és a humánerőforrással is” – mondta Svébis az Indexnek. 

A kevés adósság nem feltétlenül előny egy kórháznak, ugyanis így többletforrásoktól eshet el. 2011-ben Bedros 947 milliós hiánnyal vette át a Szent Imre kórház vezetését, ekkor 229 millió forint adósságot vállalt át a kormány az intézménytől. A következő években viszont már csak 1,5 millió forintot kaptak adósságkonszolidáció jogcímen, ami hozzájárult a kórházban kialakult feszültségekhez.

A Szent Imre kórházban ez a konfliktus úgy nézett ki, hogy Bedros trükkösen visszafogta fizetésemeléseket, illetve megszigorította a beszerzések rendszerét: egyes területeken kevesebb eszközzel kell dolgoznia az orvosoknak, ami gazdálkodás szempontjából előnyös, sok orvos viszont úgy érzi, hogy nem tudja megfelelő biztonsággal elvégezni a munkáját, ezért is távoznak nővérek és orvosok a kórházból. 

Ugyanakkor Bedros rendkívül kötődik az intézményhez, aminek mindent megpróbál elérni, minél több támogatást szerezni, mondta róla az Indexnek Nyírády Péter, a Semmelweis urológiai intézetének vezetője. Szerinte ez negatív felhang nélküli lobbizást jelent, amiből természetszerűleg Bedrosnak adódhatnak konfliktusai más kórházak vezetőivel, ugyanis kórházigazgatók között is verseny van a támogatásokért. 

Úgy tudjuk, a Szent Imre körüli balhé nem töri meg Bedros pályaívét, információink szerint Bedros hamarosan a szárnyai alá veheti a Honvédkórházat.

Úgy tudjuk, a tervek szerint Bedros lehet a kórház miniszteri biztosa, ami nem összeférhetetlen azzal, hogy közben a Szent Imre igazgatója is, hiszen biztosként egyfajta felügyelő szerepet tölthet be, nem szükséges állandóan jelen lennie az intézményben. Kinevezése szokatlannak számítana, ugyanis a szokásjog szerint ezt a pozíciót katonai ranggal is rendelkező tisztek töltik be, de nem ez lenne az átlagostól különböző fejlemény a karrierjében. Ha tényleg kinevezik, az nem lesz konfliktusmentes, ugyanis egy magas rangú belügyi forrásunk szerint 

a katonák nem szeretik a rendőröket. 

Bedros még nem hallott arról, hogy ő lehetne az ÁEK miniszteri biztosa, állítása szerint nem kapott ilyen felkérést, sem hivatalos megkeresést. Azt írta az Indexnek, hogy „a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház kiváló orvosszakmai, ápolói és gazdasági csapatával dolgozni számomra nagy öröm és megtiszteltetés, és ezen nem is szeretnék változtatni, hiszen a vezetésem alatt egyetemi oktatókórházzá vált intézmény új kihívások elé néz″.

(Címlapkép illusztráció: szarvas / Index)

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.