Fülöp, Evelin
12 °C
27 °C

Orbán populizmusáról beszélgetett a titkos konzervatív kör

DSC 4998
2016.01.22. 07:37
A nyilvánosság mellőzésével alapították neves konzervatívok az Eötvös József Csoportot, amely szókimondóan és a Fidesz-propagandába legkevésbé sem illően beszél aktuális ügyekről. Szerdán Sólyom László volt államfő jelenlétében például arról vitáztak, hogy Orbán mennyire populista. Kiderült: nem teljesen, mert néha érdekcsoportoknak kedvez, ráadásul valódi beleszólást sosem ad a népnek a döntésekbe.

„Nem gondolom, hogy Magyarországon a populista politikacsinálás dominálna teljesen, bár vannak ilyen intézkedések. Itt a kormányzás sokszor inkább az oligarchikus döntéshozatal felé csúszik el, amikor egy érdekcsoport foglyul ejti az államot.” Ez a kijelentés nem egy DK-s fórumon vagy az MSZP társadalomszervezőinek országos munkaértekezletén hangzott el, hanem konzervatív jobboldaliak beszélgetésén.

És nem is teljesen ismeretlen konzervatívok gyűltek össze, hogy az európai és a magyar populizmus jellemzőit, illetve Orbán Viktor populista döntéseit vesézzék. Tavaly teljes titokban alakult az Eötvös József Csoport, amelynek tagjai között igazi konzervatív nagyágyúkat találunk.

A csoportot például Sólyom László volt köztársasági elnök, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, Kádár Béla, az Antall-kormány minisztere, Chikán Attila, az első Orbán-kormány minisztere alapította – hogy hirtelen csak a legmagasabb pozíciókat betöltőket említsük. De az alapítók között találunk ismert, egykor a Fidesz környékén mozgó jogászokat, közgazdászokat is bőven (Csaba László, Mellár Tamás, Urbán László például).

Orbán néha populista

A csoport néhány havonta szűk körben összegyűlik, és egy kis bor és pogácsa mellett aktuális dolgokról hallgatnak előadásokat, vitatkozgatnak egymással. A dologban csak annyi a különleges, hogy régen láttunk olyan jobbos beszélgetést, ahol a résztvevőknek nem kell törődniük azzal, hogy a hivatalos kormánypropaganda-gépezet milyen üzeneteket vár el egy jobboldali csoportosulástól. A jobboldalon például nemigen rendeznek vitaesteket a korrupcióról vagy a gazdasági hanyatlásról, mint ez a kör tavaly novemberben.

A szerda esti beszélgetésen – amelyre az Indexet is beengedték – a populizmus volt a központi téma. Eleinte mintha csak kerülgették volna a forró kását, és egy egyetemi szeminárium szintjén hallgathattunk elméleti általánosságokat erről. De később aztán beindult a dolog, és Körösényi András politológus rátért a lényegre. 

Simán levezette, hogy a Fidesz 2002-ben „populista fordulatot vett”, a párt politikájában egyre jobban megjelent a népre való hivatkozás és az elitellenesség,

2010 után pedig a kormányzati politika rangjára emelkedett a populista ideológia.

Ennek ellenére mégsem nevezhetjük populistának a kormányzást, mert intézményi szinten kevesebb beleszólása van a népnek a döntésekbe. Például hiába van nemzeti konzultáció, népszavazást kiírni az új alaptörvény megalkotása óta még nehezebb (lásd a szerdai döntést az olimpiai és városligeti szavazásról). És ami a legfontosabb: hiába hivatkozik sokszor Orbán a népre, a miniszterelnök sosem köti a sorsát a népakarathoz, például egy népszavazáshoz. 

Feltehetően régen hangzott el utoljára egy ilyen eszmefuttatás egy jobbos összejövetelen.

Orbán néha érdekcsoportoknak kedvez

De hasonló megállapításokat tett egy másik politológus, Boda Zsolt, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa is. Szerinte akkor beszélhetünk populista politikáról egy rendszerben, ha a kormányzás, a „közpolitika-csinálás” nem a szakértők vagy érdekcsoportok, hanem elsősorban a közvélemény, a vélelmezett vagy valós többség akarata szerint zajlik. 

Erre Magyarországon bőven látunk példákat: rezsicsökkentés, hogy a legkézenfekvőbbet említsük. Vagy a „három csapás” törvény. Vagy a közmunka-program, amely a cigányság elleni indulatokat lovagolja meg. Boda ugyanakkor úgy látta, hogy emellett találunk nagyjából ugyanennyi intézkedést is, amely nem populista, nem népszerű (vasárnapi boltbezárás, útdíj), hanem egyes érdekcsoportok kedve szerint alakult. Ilyenkor a kormányzás „az oligarchikus döntéshozatal” felé csúszik el. Vagyis ezért nem nevezhető ízig-vérig populistának Orbán kormányzása.

Ilyet is ritkán hallani konzervatív jobboldali beszélgetéseken.

Sólyom ehhez szívesen adja a nevét

A tapasztalt politológusokat és a fiatalabb hozzászólókat (mert nem csak professzorok előadásából állt az este, egyetemista meghívottak is jellemezték a populizmust) az első sorból hallgatta Sólyom László. A volt államfő nem szólt hozzá a beszélgetéshez. Utána az Indexnek annyit mondott, hogy visszavonult a közéletből, interjút is csak akkor ad majd, ha indokoltnak tartja a megszólalását. 

Az Eötvös József Csoporthoz viszont szívesen adta a nevét, el szokott járni a beszélgetésekre, mert ez az egész arról szól, hogy legyen egy új vitakultúra vagdalkozás nélkül. A mostani beszélgetést is értelmes eszmecserének tartotta, ahol nem a kormányt támadták, nem Orbánt szidták, 

ez nem ellenzéki vitakör.

Csupán normálisan beszélgettek a populizmusról. 

Az Eötvös József Csoport motorja, a beszélgetések moderátora Jakab András, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója azt mondta, hogy tavaly év elején Mellár Tamással (a KSH volt elnöke, a Századvég Gazdaságkutató volt igazgatója, később az Orbán-kormány kritikusa) kitalálták, hogy létrehoznak egy közösséget, amely máshogy, nem indulatosan, leegyszerűsítve beszél aktuális ügyekről.

Elismerte, hogy a névsor alapján ez valóban egy konzervatív kör, de senki nincs kizárva, mindenkit szívesen látnak. És hogy mi a céljuk? Nem, nem pártalapítás vagy mozgalom. Csupán egy elég naiv álom: példát akarnak mutatni, hogy lehet másmilyen is a közbeszéd.

Június a Balatonon

Díjnyertes családbarát hotel, 06.17.-ig 25 900 Ft/ fő/2 éjtől

Balatoni nyár!

Gyerekkel nyaralna vízparton? Egy fergetegesen bulis hetet szeretne átélni? Biztonságos terepet, szép tájat keres kerékpár túrához? Vegye célba a Balatont! Keressen szállást itt!